Hétfő 20 óra 45 perckor a 4-es 6-os villamosok Boráros téri megállójában álló 2014-es pályaszámú villamosba a megállóba beérkező 2026-os pályaszámú villamos beleütközött, ennek következtében mindkét villamos kisiklott. Hatan megsérültek, köztük a villamosvezető, akit kórházban ápolnak. Az állapota stabil. A szerelvényekben több százmillió forintos kár keletkezett. A BKK és a rendőrség hivatalos vizsgálatot indított.
Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület elnökének elmondása szerint elég komoly szabályzata van annak, hogy hogyan kell villamost vezetni Budapesten; ebben – többek között – olyan dolgok is le vannak fektetve, hogy
a Petőfi hídról lefele jövet az esti órákban 30 kilométeres sebességkorlátozást kellene tartani
– hívta fel a figyelmet a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület elnöke, emlékeztetve, hogy a híd egészen a Mester utcáig igen hosszú lejtésben van, ami fokozott éberséget kíván a járművezetőktől.
A VEKE elnöke azt is közölte, hogy a Combinók mellesleg egy úgynevezett éberségi berendezéssel is el vannak látva, ami a járművezető ülésének a karfájába van beépítve. Ezt időről időre kézzel kell megnyomnia a járművezetőnek, máskülönben a szerkezetet először csak figyelmeztet, majd elkezdi lassítani a járművet, végül pedig állóra fékezi a villamost. Dorner Lajos szavai alapján a hétfői baleset alkalmával – szemtanúk elmondása, illetve BKV-s információforrás szerint is –
nem volt fékezés.
Amennyiben ez helytálló, a villamosvezetőnek nyomnia kell az éberségit – jegyezte meg a szakember, aki szerint valószínűleg bíróság fogja megítélni, hogy meg tudja-e védeni az igazát a járművezető, vagy sem.
Dorner Lajos szerint egyébként sok hasonló eljárás van folyamatban, mert számos ilyen baleset történik. Miután pedig ezek a tömegszerencsétlenség kódot viselik, általában a bíróságon kötnek ki, ahol az esetek döntő többségében az ügyészség végül a járművezetőt vádolja meg. Ennek alapján a hétfői baleset kapcsán szintén a villamosvezetőnek kell tudnia majd bizonyítania azt, hogy valóban rosszul lett, ami várhatóan nem lesz egyszerű – tette hozzá.
„A villamos nem játék! Ez egy 80 tonnás szerkezet, ami nagy sebességgel jön le a hídról és mindent »eltakarít« az útjából.
Nem úgy fékez, mint egy személyautó. Vaskerekes jármű, ami teljesen máshogy tud viselkedni. Ezért erre külön szabályzatok, oktatási rendszer, vizsgaszabályzat és egyebek vannak” – emelte ki a VEKE elnöke, aki szerint talán felül kellene vizsgálni mind a járművezetők képzését, mind az ellenőrzését, mind a vizsgaszabályzatot – annál is inkább, mert az egyesület kapott jelzést arról, hogy mindezek rendkívül elavultak.
Dorner Lajos a konkrétumokat illetően emlékeztetett, a villamosvezetők modulrendszerű képzésben részesülnek, ami évtizedek óta változatlan, miközben már sokkal nagyobb, nehezebb, erősebb járművekkel közlekednek, mint hajdanán, amik másképpen is tudnak viselkedni. Az például, hogy mennyire mehetnek egymáshoz közel a járművek, rendkívüli módon helyszín és időjárás függő – jegyezte meg.
A VEKE elnöke szerint, miután elavultnak számítanak a képzések, a járművezetők sok esetben rutinból közlekednek, ami minden esetben táptalaja lehet egy balesetnek.
„BKV-s forrásaink mondják azt, hogy ennek lehet köze az elmúlt időszak sok balesetéhez, azok megszaporodásához.” Vagyis
a képzést is hozzá kellene igazítani a változó technológiához, ami egyelőre nem történt meg
– húzta alá.
Dorner Lajos szerint az adott helyszínen is lehetne extra intézkedéseket hozni, például követési korlátozást bevezetni. Mert bár normál esetben nem szokták megközelíteni egymást a villamosok a Nagykörúton, a garázsmentes járművek – rutinból – hajlamosak rátapadni az előttük haladóra, hogy néhány perccel korábban végezhessenek, ami komoly veszélyforrást jelent – magyarázta. A VEKE elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy a villamosok úgynevezett látra közlekedéssel járnak, tehát nincs olyan térközbiztosító rendszer, mint mondjuk a metróban vagy a vasúton, ami nem engedi, hogy közelebb menjenek egymáshoz a villamosok. Így aztán az utoléréses balesetek a vezetők, ahogyan a közúton is, ahol szinte mindig a hátulról érkező a hibás.
A szakember az utasoknak végül azt tanácsolta, ahogyan az a járműveken is gyakorta elhangzik, „tessék kapaszkodni” – azzal együtt, hogy egyébként a BKV – Volán és MÁV – járművein mindenki kötelezően biztosítva van.
