Oroszország csak olyan országoknak ad el kőolajat, amelyek piaci körülmények között működnek együtt vele – mondta a miniszterelnök-helyettes. Alekszandr Novak hangsúlyozta, hogy Oroszország akkor is ragaszkodni fog ehhez az elvhez, ha csökkentenie kell a kitermelést. Az Európai Bizottság szombaton közölte: a G7-országok, az uniós tagállamok és Ausztrália megállapodtak abban, hogy hétfőtől 60 dolláros hordónkénti árplafont vezetnek be a tengeren szállított orosz olajra. Az orosz kormányfőhelyettes szerint az árplafon bevezetése ellentétes a Kereskedelmi Világszervezet szabályaival, emellett az energiaforrások hiányához és a beruházások csökkenéséhez vezethet.

Egyelőre nem változtatnak eddigi kitermelési politikájukon a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének tagjai, valamint a szervezeten kívüli nagy olajtermelők, köztük Oroszország sem. Az erről szóló döntés az úgynevezett OPEC+ csoportba tartozó országok tanácskozásán született. Bécsi közlés szerint a 13 OPEC-tag mellett tíz másik olajtermelő országot magában foglaló csoport megerősítette októberi határozatát, miszerint 2023 végéig napi kétmillió hordóval kevesebb olajat termelnek ki.

Az energiaárak mellett az ellátásbiztonságért is harcolnia kell a kormánynak – jelentette ki a Kossuth rádióban a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára. Dömötör Csaba azt mondta: a gáz esetében a hosszútávú szerződések biztosítékot jelentenek Magyarország számára. Hozzátette: Brüsszelben már dolgoznak a 9. szankciós csomagon is, ami a hírek szerint kiterjedne a nukleáris energiára is. Kiemelte: ez Magyarországnak súlyos károkat okozna. Beszélt arról is, hogy a szankciók hatására már az Európai Bizottság is azzal számol, hogy a negyedik negyedévben is gazdasági visszaesés lesz.

Szakértők szerint szénhiány lehet Németországban és Lengyelországban. Az üzemeltetők szempontjából az európai hálózatot valószínűleg januárban és februárban éri a legnagyobb terhelés – írja a Die Welt. Németország jelenleg nagy mennyiségű villamos energiát termel lignitből, és a fosszilis tüzelőanyag máshol is hiánypótló az energiaválságban. A hálózatüzemeltetők szerint – a lakosság után – már az energiatermelésben is szénhiány állhat be.

Szuverenitási alap létrehozását szorgalmazza az amerikai konkurenciával és a kínai gazdaságpolitikával szemben az európai ipari projektek támogatására a belső piacért felelős uniós biztos. Thierry Breton szerint az Európai Unió GDP-jének 2 százaléka körüli finanszírozásra lenne szükség. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államokban a helyi cégeknek nyújtott állami támogatás versenyhátrányokat okoz az Európai Unió vállalatai számára.

A következő néhány év alakítja ki Európa biztonságának jövőjét és határozza meg a Kínával való versengés kereteit – jelentette ki egy konferencián az amerikai védelmi miniszter. Lloyd Austin kiemelte: az Egyesült Államok versengése Kínával és Oroszországgal az amerikai innováció és ipar teljes erejét követeli, hogy képes legyen erősíteni elrettentő képességeit. Ismét felszólította a washingtoni törvényhozást és a kongresszust: fogadja el a 2023-as szövetségi költségvetést.

Újabb imanapot hirdetett meg az ukrajnai béke érdekében Ferenc pápa. A katolikus egyházfő a szeplőtelen fogantatás december 8-i ünnepnapján mondja el beszédét. Ferenc pápa a háború csaknem 10 hónappal ezelőtti kirobbanása óta több alkalommal mondott már imát a békéért az általános audienciákon. A Vatikán még nem közölte, hogy az idén a pápa hívők kíséretében keresi-e fel a Szeplőtelen Fogantatás szobrát, ahogyan a pandémia előtt volt szokás.

Megkezdte Irán egy új atomerőmű építését az ország délnyugati részén. A 300 megawatt teljesítményű nukleáris létesítmény átszámítva mintegy 776 milliárd forintba kerül, és nyolc évet vesz igénybe az olajban gazdag Huzesztán tartományban, közel az iraki határhoz. Az iráni atomenergia-hivatal áprilisban jelentette be a nukleáris programja miatt bírált ország új atomerőművének tervét.

Bahreinben tárgyalt az uralkodóval Jichák Hercog, ő az első izraeli államfő, aki ellátogatott az Arab-öböl menti királyságba. A két vezető a kétoldalú kapcsolatok kiterjesztéséről egyeztetett. Az izraeli államfő hétfőn az Egyesült Arab Emírségekbe utazik. Az előzetes közlések szerint az ottani megbeszélések főleg az űrkutatási együttműködésre fognak összpontosítani.

Visszatért a Földre féléves küldetéséről három kínai űrhajós. A júniusban indult Sencsou-14 misszió asztronautáinak fő megbízatása a Tienkung, vagyis Mennyei palota nevű űrállomás szerelési munkálatainak elvégzése volt. A Mennyei Palota Űrállomás annak a pekingi űrprogramnak a része, amely robotokat juttatott a Marsra és a Holdra, és lehetővé tette, hogy az ország harmadikként embereket juttasson Föld körüli pályára. Kína 2030-ra embert akar küldeni a Holdra.