Fajsúlyos – a brüsszeli döntésekkel összefüggő – dokumentumok kerültek napvilágra, többek között Magyarország helyreállítási tervének elemzése az Európai Bizottság részéről, melyből részletesen kiolvasható, hogy hazánk milyen nagyszabású tervekre, átalakításokra és reformokra készül, amit az EU az országspecifikus ajánlásaiban már évekkel ezelőtt elvárt – írja a Portfolio.

A Magyarország által benyújtott helyreállítási terv kilenc komponensből áll, ennek első pontja a demográfia, valamint a köznevelés témája, mely elem – ahogy a bizottsági anyag is fogalmaz –

„magában foglalja a nyugdíjrendszer közép- és hosszú távú költségvetési fenntarthatóságának és megfelelőségének javítását célzó reformot is”.

Mint olvasható, az Európai Bizottság szakembere szerint az előrejelzések alapján a magyar nyugdíjkiadások a GDP mintegy 8 százalékának megfelelő 2019-es értékről 2070-re jelentősen, a GDP 12 százalék fölé emelkednek, amik hosszú távon magas fenntarthatósági kockázatokat jeleznek.

A bizottsági információk alapján a nyugdíjreform jelen állás szerint négy elemből fog állni:

• Egy független nemzetközi szakértőgárda jelentést készít a nyugdíjrendszer pénzügyi fenntarthatóságáról, és konkrét szakpolitikai javaslatokat terjeszt elő, melyek biztosítják a nyugdíjrendszer hosszú- és középtávú fenntarthatóságát, a megfelelőség megőrzése mellett, különösen a jövedelmi egyenlőtlenségek kezelése révén.
• Ezt követi a nyugdíjrendszer módosítására vonatkozó szakpolitikai javaslat kidolgozása a kormány által, amit egy részletes hatásvizsgálattal kísért, jogalkotási javaslat követ.
• A nyugdíjrendszert módosító jogszabály hatálybalépése a kormány jogalkotási javaslata alapján, melynek határideje 2025. március 31.

A mérföldkövek részletes ismertetésénél olvasható, hogy a független szakértői jelentésnek konkrét szakpolitikai javaslatokat kell előterjesztenie, melyek a hosszabb, munkával töltött életszakaszokat ösztönzik. Ilyen

• a törvényes nyugdíjkorhatárnak a várható élettartamhoz való kötése, valamint
• a tényleges nyugdíjkorhatár emelése és a korai nyugdíjba vonulás szankcionálása.

Eközben feladata a nyugdíjasok közötti jövedelmi egyenlőtlenségeket is kezelni.