300 embert bocsát el az ózdi székhelyű Wellis Zrt. A szaunák és jakuzzik gyártásával foglalkozó vállalatról két évvel ezelőtt beszélt Szijjártó Péter külügyminiszter, aki akkor azt mondta: a kormány 3 milliárd forintos támogatást ad ahhoz, hogy egy beruházással több mint 800 új munkahelyet hozzanak létre. Azóta a Wellis júliusban már közölte, hogy 300 embert el kell bocsátaniuk, akkor ezt még csak azzal indokolták, hogy a dabasi üzemükben a medencegyártás leépítése mellett döntöttek. Az RTL Híradó szerint az újabb elbocsátási hullámot pénteken jelentette be a vállalat. A cég azzal indokolta a lépést, hogy az energiaválság és a háború miatt visszaesett az európai medencepiac. Úgy tudni, hogy a vállalat most elsősorban fizikai dolgozókat fog meneszteni.
Az orosz-ukrán háborúval összefüggő európai uniós szankciós intézkedések már fenntarthatatlanok, azok az emberek mindennapjait nehezítik meg - hangsúlyozta a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Szita Károlyt, a műsorban annak kapcsán kérdezték, hogy az uniós szankciós politika megváltoztatását, a felzárkóztatási és helyreállítási alap magyar polgárokat is megillető forrásainak elérését kérte az Európai Bizottság elnökétől. Hangsúlyozta: elítélik Oroszország katonai agresszióját, és kiállnak Ukrajna területi épsége mellett. Szita Károly egyúttal arra kérte Magyarország mintegy 3200 településének polgármestereit, hogy ők is írják alá az Ursula von der Leyennek írt levelet.
Megoldást sürget a DK a szolnoki szülészeten és az egészségügy egészében. A szolnoki Hetényi Géza Kórházban az orvos- és ápolóhiány miatt a szülő nőket csak hétfőn és szerdán fogadják, egyéb napokon Budapestre vagy Debrecenre küldik őket. Ráczné Földi Judit, a DK elnökségi tagja online sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: miközben riasztó orvos- és ápolóhiányról, sorozatosan leálló osztályokról jönnek a hírek, Pintér Sándor belügyminiszter segítségnyújtás helyett szakmai egyeztetések nélkül nyúl hozzá az egészségügyhöz, és alakítja azt át. Hozzátette: nem csak Szolnokon van baj a szülészeti ellátással; arról is kapott információt, hogy Mohácson bezárt a szülészet és a mintegy 50 kilométerre levő Pécsre kell menniük a szülő nőknek.
Tisztújítást tartott az LMP budapesti kongresszus. Az LMP budapesti elnökévé választotta Szilvágyi Lászlót, míg elnökségi tagnak Süveg Annát, Hanák Gábort, Varga Zsoltot és Sánta Mihályt a regionális kongresszusán. Az új fővárosi vezetés mandátuma két évre szól. Szilvágyi László, az LMP 15. kerületi önkormányzati képviselője Ferenczi István korábbi elnököt váltja pozíciójában. Az LMP budapesti kongresszusa úgy határozott, hogy ha nem történik gyökeres változás, akkor az LMP - Magyarország Zöld Pártja a 2024-es önkormányzati választáson önálló főpolgármester-jelöltet állíthat.
Novák Katalin köztársasági elnök négyes váltóban, fogyatékossággal élő sportolókkal párban futva teljesítette a 37. Spar Budapest Maraton távját. A köztársasági elnök Hosszú Katinka háromszoros olimpiai bajnok úszóval, Szente Vajk színész-rendezővel és Lévay Viktória színésszel váltóban teljesítette a távot, párban futva Boronkay Péter, László Attila, Lengyel Zsófia és Juhász Attila fogyatékossággal élő sportolókkal. A Budapest Maraton férfi versenyszámát Szemerei Levente nyerte, míg a nők mezőnyében Csillag Eszter diadalmaskodott. A 30 kilométeres távon a férfiaknál a finn Aki Nummela, a nőknél Claire Walton volt a leggyorsabb.
Csaknem 12 ezren érkeztek Ukrajnából Magyarországra szombaton. Az ukrán-magyar határon 5980-an, a román-magyar szakaszon belépők közül pedig 5832-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek. A beléptetettek közül a rendőrség 251 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Vonattal 70-en - köztük 23 gyermek - érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve.
Rakétatámadás érte hajnalban az ukrajnai Zaporizzsját. Az ukrán hadsereg tájékoztatása szerint legalább 17 ember meghalt, miután heves orosz rakétacsapás érte a várost. Úgy tudni, hogy a lakott területen lakóházak és utak sérültek meg. Zaporizzsja város nem azonos a zaporizzsjai atomerőművel, attól kb. 125 kilométerre fekszik, a város az ukránok kezén van, míg az atomerőmű az oroszokén.
Rendkívüli tanácskozást tart október 10-én az ENSZ-közgyűlés a négy ukrajnai régió elcsatolása miatt. Diplomáciai források szerint szavazást is tartanak egy határozatról, amelyben Moszkva cselekményeit tervezik elítélni. Ugyanakkor egyelőre nem világos, hogy a szavazást erről hétfőn meg tudják-e tartani a felszólalók nagy száma miatt. Oroszország megvétózott egy hasonló határozattervezetet az ENSZ tizenöttagú Biztonsági Tanácsában pénteken. Márciusban az ENSZ-közgyűlés rekord többséggel, 141 szavazattal ítélte el Oroszország ukrajnai háborúját.
Az exit poll adatok alapján Alexander Van der Bellen, hivatalban lévő osztrák államfő győzött az osztrák elnökválasztás első fordulójában. A szavazófülkékből kilépők megkérdezésén alapuló felmérések szerint a függetlenként induló Van der Bellen a voksok 55,9 százalékát szerezhette meg, amivel újraválasztása már az első fordulóban biztosított. Az ARGE felmérése szerint Walter Rosenkranz, az ellenzéki Osztrák Szabadságpárt jelöltje a szavazatok 17,9 százalékát szerezhette meg. A választási részvétel 67,5 százalék körüli volt.
A Német Szociáldemokrata Párt nagy arányú győzelmét jelzik a németországi Alsó-Szászország tartományban tartott tartományi törvényhozási választásról urnazárás után megjelent első adatok. A szavazókörökből kilépők megkérdezésén alapuló felmérések szerint az SPD a szavazatok 33 százalékát gyűjthette össze. A második helyen az eddigi koalíciós társ Kereszténydemokrata Unió állhat 27,5 százalékkal. Meglehet, hogy a CDU a következő ciklusban ellenzékbe szorul, mert a szociáldemokraták a 14-14,5 százalékos eredménnyel a harmadik számú politikai erő szerepében megerősödő Zöldekkel is kormányozhatnak.
A skót miniszterelnök szerint bízni lehet abban, hogy egy év múlva megtartható az újabb népszavazás Skócia függetlenségéről. Nicola Sturgeon, a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt éves kongresszusának kezdete előtt nyilatkozott a BBC politikai magazinműsorának. Hangsúlyozta: a brit Legfelsőbb Bíróság a jövő héten dönt arról, hogy a skót parlament saját hatáskörében meghozhatja-e a referendumhoz szükséges törvényeket. Nicola Sturgeon júniusban jelentette be, hogy a skót kormány 2023. október 19-én szeretné megtartani az újabb népszavazást Skócia függetlenségéről.
