Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Kovács Ildikó háziorvos rendelőjében az oltásról tájékoztat egy nőt, mielőtt beoltják az amerikai Johnson & Johnson leányvállalata, a Janssen egyadagos koronavírus elleni vakcinájával Hhódmezővásárhelyen 2021. május 18-án.
Nyitókép: MTI/Rosta Tibor

GKI-vizsgálat: negyedével nőtt a betöltetlen háziorvosi praxisok száma január óta Budapesten

Már 687 üres praxis van az országban, a legnagyobb gond, hogy „a háziorvosi kar, úgy, ahogy van, rövidesen nyugdíjba vonul”. Molnár Lászlót, a GKI vezérigazgatóját kérdeztük.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzése szerint szeptember elsején 687 betöltetlen háziorvosi praxis volt Magyarországon, ez azt jelenti, hogy minden tizedik praxis üres. A vizsgálat szerint az orvoshiánynak több oka is van.

Hogy mit jelent az üres háziorvosi praxis, arról is beszélt Molnár László: „Alapvetően ellátási kötelezettség van, ezért ilyenkor megbíznak egy másik háziorvosi praxist, hogy vállalja el, magyarul egy háziorvos – főleg vidéki területeken – nem egy praxist lát el, hanem kettőt. Ilyenkor ideiglenes szerződést kötnek, és

a háziorvos további településekre is kimegy, ellátja a betegeket, vagy pedig berendeli őket az anyaközségbe,

tehát ahol ő maga praktizál, ez attól is függ, hogy például mennyire vezet, vagy mennyire akar kimenni a másik faluba.”

Ilyen esetben ügyeleti rendszer van, telemedicinával oldják meg a feladatot, például ha receptet kell felírni, vagy a páciens átmegy arra a településre, ahol az háziorvos rendel – mondta a GKI vezérigazgatója.

Arról, hogy milyen változásokat terveznek az egészségügyben, itt írtunk korábban:

Molnár László arról számolt be, hogy szeptember 1-jén 687 betöltetlen háziorvosi praxis volt Magyarországon. Január óta

  • országosan 6 százalékkal,
  • Budapesten 23 százalékkal

nőtt a számuk.

itt írtunk arról, hogy a Magyar Orvosi Kamara több tervezett változtatást is elutasít:

Arra hívta fel a figyelmet, hogy a Covid-járvány alatt nemigen lehetett nyugdíjba vonulniuk a háziorvosoknak, aztán az orvosok fizetésemelésével vonzóbbá tették a praxist, „bár a háziorvosok esetében az emelés nem volt automatikus, hanem különböző feltételeknek kellett megfelelni, emiatt aztán nem mindenkinek nőtt úgy a jövedelme, mint a normál orvosi körben”. Minimum 70 százalékkal nőtt, ha praxisközösséget is vállaltak, akkor lett százszázalékos az emelés – idézte fel.

Mint mondta,

nagyjából hatvan év az átlagéletkor,

„a háziorvosi társadalom öregedőben van, nem nagyon van utánpótlás”.

Felmerült az államtitkárság részéről, hogy a háziorvos mellett dolgozó szakasszisztensek elvégezhessenek egyes tevékenységeket, amelyek a háziorvosok feladata, de ez Molnár László szerint csak rövid távú segítség lehet: „Semmiképpen nem oldja meg az alapvető problémát, hogy a háziorvosi kar, úgy, ahogy van, rövidesen nyugdíjba vonul.”

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×