Szeptember közepén hirdették ki és október 1-jén lép hatályba az a kormányrendelet, amely alapján az állami intézményeket nem lehet 18 foknál magasabb hőmérsékletre felfűteni. A jogszabály az állami fenntartásban maradt öt egyetemre és egy főiskolára – vagyis az Eötvös Loránd Tudományegyetemre, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre, a közszolgálati egyetemre, a bajai Eötvös József Főiskolára, a Magyar Képzőművészeti Egyetemre és a Zeneakadémiára – is vonatkozik.

Az állami felsőoktatási intézményekben szeptember 22-ig kellett elkészíteni az „energiamegtakarítási tervet”, ezeken az egyetemeken és főiskolákon „energiatakarékossági felelős” is lesz, aki – írta a Kulturális és Innovációs Minisztérium – „az intézkedési tervben rögzített feladatokon túl a minisztériummal a kapcsolattartói feladatokat is ellátja”.

Az Eduline úgy tudja, hogy a 18 fokos maximumhőmérsékletről jelenleg is egyeztetnek az állami felsőoktatási intézmények a minisztériummal.

A szakportál megkérdezte az intézményeket, hogyan terveznek spórolni az energiaköltségeiken. Az NKE-n egyelőre épületek bezárásáról, a tanév rendjének bármiféle módosításáról nem született döntés, arra viszont már a tanév elején felhívták az oktatók figyelmét, hogy használják ki a tanulmányi és vizsgaszabályzat által biztosított lehetőségeket, ha lehetséges, „éljenek a jegymegajánlás, ezen túl elsődlegesen a távolléti vizsgáztatás adta lehetőségekkel”.

A Műegyetemen sem változik az első félév tanítási rendje, de takarékossági intézkedéseket vezetnek be. Ezek egy részéről már augusztus végén körlevelet küldtek az oktatóknak és kutatóknak. Többek között arra kérték őket, hogy fűtési időszakban a termosztátot elegendő 3-asra állítani, az „már megfelelő komfortérzetet biztosít”.

A BME azt is közölte, hogy már megkötötték a szerződéseket a szolgáltatókkal, előzetes kalkulációik szerint az egyetem 2023-as rezsije hárommilliárd forinttal lesz magasabb az ideinél, „és nem zárható ki a költségek további emelkedése”.