eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Kovács Béla korábbi jobbikos európai parlamenti képviselő az ellene és három társa ellen az Európai Unió intézményei elleni kémkedés bűntette és más bűncselekmények miatt indult büntetőper tárgyalásán a Budapest Környéki Törvényszék tárgyalótermében 2020. szeptember 24-én. A bíróság felmentette Kovács Bélát a kémkedés vádja alól elsőfokú ítéletében, ugyanakkor költségvetési csalás miatt másfél év felfüggesztett szabadságvesztéssel és 600 ezer forint pénzbüntetéssel sújtotta.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Kémkedésért letöltendő fegyházra ítélték a Jobbik volt EP-képviselőjét – jogerős

Kovács Béla mégis csak kémkedett – ezt mondta ki a harmadfokon eljáró Kúria, ahol öt év letöltendő fegyházbüntetéssel sújtották távollétében a Jobbik volt EP-képviselőjét. Amennyiben részt vett volna a tárgyláson, le is tartóztatták volna az egykori politikust. De ő Moszkvában van.

Kimondta a Kúria, hogy Kovács Béla, a Jobbik egykori Európai parlamenti képviselője kémkedett, ezért, valamint költségvetési csalás és magánokirat hamisítása miatt öt év letöltendő fegyházbüntetésre ítélte, valamint tíz évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától – írja a magyarnemzet.hu.

Mint olvasható, Kovács Béla távolról, Moszkvából követte a kémkedési ügy végkifejletét. Korábban azt mondta a lapnak, nem biztos, hogy munkahelyéről elengedik a Kúriára, pedig szeretne ott lenni a tárgyaláson, hogy bebizonyíthassa, nem kém. Végül nem érkezett Budapestre, így távollétében mondták ki a jogerős ítéletet. Eszerint a büntetése kétharmadának letöltése után helyezhető csak szabadlábra. Az azonban

szinte borítékolható, hogy Kovács Béla nem fog bevonulni a fegyházba, így várhatóan majd nemzetközi körözést kell kiadni ellene

– jegyzik meg.

A lap mások mellett azt írja, hogy a vádirat – és vélhetően az ítéleti tényállás – szerint a képviselő 2012 és 2014 februárja között a budapesti nagykövetségükön fedésben dolgozó orosz katonai hírszerzőknek adott át információkat a többi között energetikai ügyekben, az EP-választásokról, a magyar belpolitikai helyzetről és a paksi atomerőmű bővítéséről. Kovács Béla egyébként a 2000-es évek közepén tűnt fel a pártban, amelyet anyagilag is támogatott, valamint ő felelt azért, hogy az eredetileg oroszellenes Jobbik külpolitikai irányvonala megváltozott, s nyitott Moszkva felé.

A vádirat szerint Kovács Béla operatív feladata volt az is, hogy olyan politikai csoportosulást hozzon létre az EU-ban, amelynek célja az unió politikájának gyengítése Oroszország hatalmi érdekeinek megfelelően.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×