Infostart.hu
eur:
379.42
usd:
321.86
bux:
131462.2
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Nyitókép: Faceboook/Szijjártó Péter

Szijjártó Péter: mire a riadalom?

A Fertő tó fejlesztése és a migráció is szóba került a burgenlandi tartományfőnökkel tartott egyeztetésen.

Magyarország szoros együttműködésre törekszik Ausztriával és azon belül Burgenlanddal, ugyanis számos kihívás megoldása csakis közösen képzelhető el - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A tárcavezető a Hans Peter Doskozil burgenlandi tartományfőnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy a mostani rendkívüli időkben még inkább felértékelődik a szomszédos országok közötti jó és kiegyensúlyozott együttműködés.

Kiemelte: kevés olyan kihívás van, amelyet az államhatárok önmagukban meg tudnak állítani, ezért fontos a határon átnyúló, kölcsönös tiszteletre alapuló együttműködés, amire jó példa Magyarország és Burgenland kapcsolata.

"Amikor Magyarország és Ausztria szomszédságáról beszélünk, akkor nyugodtan beszélhetünk Magyarország és Burgenland szomszédságáról" - fogalmazott.

Szijjártó Péter rámutatott, hogy hazánk Burgenland másik legfontosabb export- és ötödik legfontosabb importpartnere, a tartományban pedig 181 magyar tulajdonosi hátterű vállalat működik, amelyek a határ minkét oldalán aktívak.

Majd hozzátette, hogy

több mint 17 ezer magyar munkavállaló van Burgenlandban, ahol így minden hatodik munkavállaló magyar állampolgár.

"Ezért is fontos, hogy jól és gyorsan átjárható legyen a határ azok számára, akik ezt szabályosan, a jogszabályok tiszteletben tartásával teszik, ugyanakkor állítsuk meg azokat, akik a jogszabályok megsértésével akarnak egyik országból a másikba menni" - jelentette ki.

A miniszter hangsúlyozta, hogy közös cél és felelősség a Fertő-tó környékének fejlesztése, és a fennálló környezeti kihívások kezelése is csak együtt lehetséges.

Végül pedig közös kihívásnak nevezte a növekvő migrációs nyomást is, és rámutatott, hogy hazánk déli határán idén már 130 ezer illegális bevándorlót állítottak meg a hatóságok.

"Magyarország a növekvő nyomás ellenére is mindent megtesz annak érdekében, hogy megvédje saját magát, ezzel megvédje Európát és megvédje Ausztriát is az illegális migránsoktól" - szögezte le.

"Nem engedjük be az illegális migránsokat, még akkor sem, ha ehhez az európai feladathoz az Európai Uniótól mindössze két százaléknyi pénzügyi támogatást kaptunk eddig" - mondta.

A felek a találkozón szándéknyilatkozatot írtak alá a Magyarország és Burgenland közötti határon átnyúlóegyüttműködés további fejlesztéséről.

Újságírói kérdésekre válaszolva Szijjártó Péter mindenekelőtt elmondta, hogy már másfél-két hónapja bejelentették, hogy Szerbia két magyar energetikai vállalaton keresztül vásárol 500 millióköbméter földgázt, azt Magyarországon bértárolja és innen használja majd fel. Mint közölte, semmi új nincs ebben, ezért arra kérte az újságírókat, hogy ne próbáljanak hamis képet kialakítani, mert "könnyű lebukni".

Ezt követően kiemelte, hogy a magyarországi földgáztárolók telítettsége már meghaladta az éves fogyasztás 27 százalékát, ami normális időben elegendő is lenne, azonban most nem normális időket élünk. Szavai szerint abszolút biztosra kell menni, ezért döntött a kormány a hosszú távú szerződések szerinti mennyiségen felüli 700 millió köbméter plusz földgáz piaci beszerzéséről, ez azonban jelenleg nem lehetséges orosz források nélkül.

Arra is kitért, hogy az ENSZ Közgyűlésének elnökét előre tájékoztatta előző napi moszkvai útjáról, és jövő héten európai uniós kollégáinak is be fog számolni az út tapasztalatairól, ha lesz erre igény.

A földgáz esetleges EU-n belüli elosztásával kapcsolatban pedig leszögezte: ez sokkal komolyabb dolog annál, minthogy egy-egy nyilatkozat alapján alakítsa ki a kormány az álláspontját, ezért majd ha lesz leírt javaslat, akkor azt tanulmányozni fogják.

"Az elmúlt hónapokban azt hallottam nyugat-európai vezető politikusoktól, hogy ők már megoldottak mindent (...), az orosz függésüktől megszabadultak (.), akkor mire a riadalom?" - tette fel a kérdést.

Címlapról ajánljuk
Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

A Kijevet és más ukrán településeket ért orosz légitámadások után egy-két hétnek el kell telnie, mire jobb lesz a helyzet, de várhatóan akkor sem lesz teljes a hőtermelés, legfeljebb 60-70 százalékos – mondta az InfoRádióban Olekszij Anton. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője hozzátette: azzal, hogy az oroszok az áramátviteli rendszereket támadják, Ukrajnában egyszerűen nem tudják áthozni az áramot egyik helyről a másikra.

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszolt.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×