A mentők a saját bőrükön is érzik a kánikula hatását – kezdte Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője. Emlékeztetve arra, hogy a mentőautók ugyan klimatizáltak, a betegellátás azonban nem mindig azokban zajlik, sokszor egy utcasarkon, egy árokparton, ahol egy fél órás küzdelem egy emberéletért nem egyszerű feladat a hőségben. A kánikula az esetszámokban is tükröződik – tette hozzá az OMSZ munkatársa.

Mint mondta, egy átlagos napon 3500 riasztás kapnak országszerte, ami már önmagában is óriási szám – fél percenként megérkezik valahová egy szirénázó mentőkocsi, érzékeltette Győrfi Pál –, ehhez képest most 5-10 százalékos emelkedés tapasztalható, így olyan 3700-3800 körül járnak a napi esetszámban, de ez még nem is biztos, hogy illusztrálja a kánikula hatását, mert az esetek szerkezete változik meg.

Jelezte: nyilván minden időjárási helyzetnek megvannak a maga kockázatai, a nyári melegben főként a hőséggel kapcsolatos ájulásos rosszullétek szaporodnak meg, de súlyosabb esetekkel is gyakorta találkozni, gondolva itt szív- és vérnyomásbeteg idős emberek rosszulléteire, amelyek akár életveszélyesek is lehetnek.

Győrfi Pál arra is felhívta a figyelmet: ahogy tartóssá válik a kánikula – és az előrejelzések alapján lényegi változás nem várható az elkövetkező napokban –, úgy az egészséges fiatalok is egyre nehezebben viselik azt, és esetükben is megnövekszik – ha sokat vannak a napon, nagyon átmelegszik a testük – az ájulás esélye. Mint magyarázta, az ájulás tipikusan egy olyan rosszullét, ami gyakorlatilag önmagától rendeződik, hiszen ha valaki összeseik, akkor a feje lejjebb kerül, az agy vérellátása pedig javul, és pillanatok alatt magához térhet az illető. Éppen ezért az Országos Mentőszolgálat külön felhívja a figyelmet, hogy

ha valaki ájuldozik, vagy annak határán áll, a legrosszabb, ha állva tartjuk.

Ilyenkor a fektetés a legjobb megoldás egy árnyékos, hűvös helyen, akár a lábak magasabbra emelésével, aminek köszönhetően percek alatt rendeződhet a rosszullét – mondta Győrfi Pál, megjegyezve: sok esetben ilyenkor nem is feltétlenül kell kórházba menni, de azért egy alapos (orvosi) kivizsgálás elkél a helyszínen, hogy hátha súlyosabb probléma áll a háttérben.

A szóvivő egyetértett azzal, hogy az emberek tudatosabbak, mint a korábbi évtizedekben, de az is vitathatatlan, hogy a szakemberek sokkal intenzívebben kommunikálják a szükséges üzeneteket az elmúlt időszakban. Ráadásul manapság már olyan kockázatelőrejelző-rendszer működik, hogy aki figyeli a híradásokat, pontosan láthatja több napra előre, hogy mire számíthat, és így meg tudja óvni magát – mondta. Győrfi Pál megjegyezte azt is, hogy miközben az okos tanácsokat bizonyára már mindenki unja, például, hogy napi legalább 4-5 liter folyadékot fogyasszunk el, lehetőleg ne cukros üdítőitalt, hanem inkább ásványvizet, ami az elektrolitokat és ásványokat is pótolja, van egy becsapós dolog, amivel kapcsolatban az OMSZ-nek is lenne teendője kommunikációs szerpontból:

erősíteni, hogy az éhség és fáradtság érzete sokszor a szomjúságból fakad.

A szóvivő végül azt is közölte: a mentők rendszere úgy működik, hogy van benne „tartalék”, és bár nyilván a nyári feladatszám-növekedés nem nagy öröm a kollégák számára, ez a mentőkapacitást nem terheli le olyan mértékben, ami extra intézkedést tenne szükségessé. Viszont az is tagadhatatlan, hogy nem egyenletesen oszlik meg a feladatmennyiség, így például a nyaralóhelyeknél megerősített szolgálatban vannak, így a Balatonon és környékén, ahol több mentőautót és különleges mentőegységeket (mentőmotor, gyermekmentő kocsi, stb.) is készenlétbe állított az Országos Mentőszolgálat, felkészülve a megnövekedett szükségletekre.