eur:
411.17
usd:
392.56
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Orbán Viktor miniszterelnök (k), Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (b), valamint a képviselők szavaznak az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülésén 2022. július 19-én. Az Országgyűlés 135 igen szavazattal, 54 nem ellenében elfogadta Magyarország 2023-as központi költségvetését.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Átalakul a vagyonnyilatkozati rendszer, máshogy kapnak pénzt a frakciók

Változik a házszabály is, átjárás lehet a közös listát állító pártok frakciói között.

Átalakította a frakciófinanszírozást és az európai parlamenti (EP-) képviselőkével megegyező vagyonnyilatkozati rendszert vezetett be az országgyűlési képviselőkre vonatkozóan a parlament kedden.

Kormánypárti képviselők kezdeményezésére fogadták el az Országgyűlésről szóló törvény és egyes kapcsolódó törvények módosítását, és 135 igen, 45 nem szavazattal döntöttek a házszabály módosításáról is a képviselők.

Az országgyűlési törvény szerint január 1-jétől a működési keret alaptámogatás része a közös listán bejutott frakcióknak nem jár külön-külön, hanem csak a közös lista kapja meg, és az összeg egyenlő arányban oszlik meg a közös listán indult pártok frakciói között.

A szabályozás szerint a frakció alaptámogatása a képviselői tiszteletdíj - jelenleg 1,3 millió forint - tízszerese havonta, de ha közös listán szereztek mandátumot a pártok, akkor ez az összeg a képviselői tiszteletdíj tizenhétszerese, azaz jelenleg több mint 22 millió forint.

Emellett képviselőnként is kapnak támogatást a frakciók, az ellenzékiek kicsivel többet. Ez kiegyenlítődik: a kormánypárti és az ellenzéki frakciók képviselőnként jogosultak a képviselői tiszteletdíj 30 százalékának megfelelő összegre.

A javaslat egyik előterjesztője, Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető korábban elmondta, ha nem lenne háború a szomszédos országban, akkor is kialakulna egy méltánytalan helyzet, mert a jelenlegi szabályok szerint a bal- és a jobboldal is 3-3 milliárd forinttal többe kerülne.

Hozzátette:

a változtatás 3 milliárd forintot vonna el a baloldali pártoktól és 2 milliárd forintot a jobboldali pártoktól.

Az elvonás mértékét azzal indokolta, hogy a frakciók támogatásának a választói akaraton kell nyugodnia.

Nemzetközi intézményekkel folytatott egyeztetésekre hivatkozva igazították a vagyonnyilatkozati rendszert az EP-képviselőkéhez. Augusztus 5-ig kell megtenni az új nyilatkozatot, amelyben már nem kell feltüntetni az ingatlanokat, a nagy értékű ingóságokat, a megtakarításokat, helyette a jövedelmükről és az érdekeltségeikről kell számot adniuk a képviselőknek.

A jövőben nyilatkozni kell a képviselői megbízatást megelőző három évben végzett tevékenységekről, a képviselői megbízatással párhuzamosan végzett, összeférhetetlenség alá nem eső azon tevékenységekről, amelyből adóköteles jövedelem származik.

A nyilatkozat tartalmazza az alkalmankénti tevékenységek felsorolását, ha azok összege meghaladja az évi kétmillió forintot. Nyilatkozni kell a gazdálkodó szervezetben vállalt tagságról, tisztségről, tevékenységről, illetve az ezekből származó jövedelemről, továbbá olyan érdekeltségekről gazdasági társaságban, amely befolyást gyakorolhat a közpolitikával kapcsolatos kérdésekre.

A képviselőnek az eskütételt követő harminc napon belül kell vagyonnyilatkozatot tennie, de ezentúl nem kell évente január 31-ig megismételnie azt, hanem az adatokban történt változást harminc napon belül be kell jelentenie.

A jövőben a képviselő családtagjainak nem kell vagyonnyilatkozatot tenniük.

A parlamenti képviselőkével azonos vagyonnyilatkozatot kell tennie a köztársasági elnöknek, a Médiatanács tagjának, a számvevőszék elnökének és alelnökének, az alapvető jogok biztosának és helyettesének, az Alkotmánybíróság tagjainak.

Egy további módosítás azt biztosítja, hogy országgyűlési képviselő szerepet vállalhat a kormány szakmai véleményező és javaslattevő - döntési joggal is rendelkező - testületeiben.

Kormánypárti képviselők kezdeményezésére - 135 igen, 47 nem szavazattal - módosul a házszabály, amely ezentúl lehetővé teszi a közös listát állító pártok frakciói között az átjárást. Azaz a képviselő, aki elhagy egy frakciót, nem válik függetlenné, hanem a közös jelöltség keretein belül szabadon választhat új képviselőcsoportot.

A következő parlamenti választás után képviselőcsoportot 5 fő alakíthat, ha - például kilépés miatt - ez alá csökken a létszám, megszűnik a frakció. A korábbi szabályozás szerint három fő volt a minimális frakciólétszám.

A módosítással a miniszterelnök politikai igazgatója is napirenden kívüli felszólalási lehetőséget kap, emellett nő a miniszter, politikai igazgató napirenden kívüli felszólalásának időtartama legfeljebb 10 percre; ezzel arányosan növekszik a frakcióválaszok időtartama is.

A házszabály rendelkezik az államfő egyes lehetőségeiről arra az esetre, ha törvényalkotást kezdeményez.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 22. 04:15
×
×
×
×