eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Varga Mihály pénzügyminiszter-jelölt beszél meghallgatásán az Országgyűlés költségvetési bizottságának ülésén az Országházban 2022. május 19-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

A mai nap kulcsszavai – válság és országépítés

Módosítják a költségvetést, csökkentik az állami beruházási és működési kiadásokat és lehet, hogy megadóztatják az extraprofittal rendelkező cégeket - nagyjából így lehet a legrövidebben összefoglalni a mai miniszterjelölti meghallgatások pénzügyi részét. Varga Mihályhoz hasonlóan Nagy István agrárminiszter-jelölt is válságos időszakról beszélt, talán egyedül a leendő építési és beruházási miniszter fogalmazott másként. Lázár Jánosnak az a célja, hogy létrejöjjön egy olyan országépítő struktúra, amelynek segítségével utolérhető Ausztria, és Magyarország Európa egyik legjobb országa lehet 2030-ra.

Varga Mihály szerint az elmúlt bő egy évtized az ország történetének legsikeresebb időszaka volt, folytatni kell az eddigieket, a gazdaságpolitikai mix működik - mondta az Országgyűlés gazdasági és költségvetési bizottsága előtti meghallgatásán.

A pénzügyminiszter-jelölt ezután arról beszélt, hogy

az infláció emelkedése, az energiaárak növekedése, az államháztartásban több százmilliárd forintos feszültséget okoz,

ennek ellenére a 4,9 százalékos GDP-arányos idei hiánycélt tartják és az államadósság is tovább csökken év végére. A növekedés 2023-ban várhatóan 3,5-4 százalék körül alakulhat, az államháztartás hiánya a tervek szerint 3,5 százalék lesz, az államadósság pedig az év végére 73,8 százalékra csökken a prognózisuk szerint.

Varga Mihály ezután jelezte, hogy a hiánycél megtartásáért a költségvetést módosítani kell majd.

Lázár János építési és beruházási miniszterjelölt országépítő munkaként írta le tárcája feladatát. A kormánypárti politikus a gazdasági bizottság előtt azt mondta: célként jelölte meg, hogy

Magyarország 2030-ra legyen Európa legjobb helye.

A politikus a meghallgatásán úgy fogalmazott: ha gazdasági nehézségekkel szembesülnek a következő két évben, akkor sem lehet lemondani az állami beruházások megvalósításáról. Hatékonyabbá, gyorsabbá és akadálymentessé tenné a beruházások előtt az utat, és azon fog dolgozni, hogy az országban mindent magyar építészek tervezzenek és magyar vállalkozások építsenek.

Azt kell elérni tíz év múlva, hogy az országkép ne legyen rosszabb, mint Ausztriában

- hangoztatta. "Hogy mit építenek, azt a kormány dönti el, azt, hogy hogyan építik, az az én feladatkörömbe tartozik". Lázár Jánosnak vidéki képviselőként a vidék az első, de híve Budapestnek. A főváros nem fog kevesebbet kapni, a vidék fog többet, mondta.

Nagy István agrárminiszter-jelölt az agráriumot és az élelmiszeripart érintő legfontosabb kihívásokról beszélt. Szerinte egyelőre nem látható, hogy milyen következményei lesznek az orosz-ukrán háborúnak, az azonban nyilvánvaló, hogy élelmiszerválsággal nézhetünk szembe, ezért prioritásként kell kezelni az élelmiszerellátás biztonságát.

Magyarország több mint 20 millió ember ellátására képes, ezért mi szerencsések vagyunk

- szögezte le a miniszter-jelölt. Szerinte ennek ellenére vigyázni kell arra, hogy a világban globálisan kieső gabonamennyiség ne veszélyeztesse az ellátásunkat. Fontos kérdésként beszélt az alapanyag- és az energiaárak emelkedéséről, az árstopról és egyes élelmiszerek áfájának csökkentéséről.

Palkovics László az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyett a Technológiai és Ipari Minisztériumot vezetheti majd. Bejelentette államtitkárait, köztük a BKK-alapító és a Budapesti Fejlesztési Központ-vezető Vitézy Dávidot, aki a közlekedéspolitikáért felelhet majd. Meghallgatásán a magyar ipar hatékonyságának javítását ígérte, fontos feladatként beszélt a Tungsram-dolgozók "kimentéséről" és az Ukrajnából érkező, dolgozni akaró emberek elhelyezkedésének segítéséről.

Meglátása szerint a következő évek beruházásaival elsősorban a déli országrész felzárkóztatását kell folytatni, továbbá a jelentős ipari hagyományokkal rendelkező Nógrád megye keleti része szorul még segítségre. Arról is beszélt, hogy Magyarország akkor érheti el a célul kitűzött teljes foglalkoztatottságot, ha a munkaadók kiterjesztik a részmunkaidő, a távmunka, az otthoni munkavégzés lehetőségét.

Semjén Zsolt az igazságügyi bizottsági meghallgatáson főleg az állam és az egyház kapcsolatáról beszélt. A nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szerint a magyar modell az együttműködő típus,

ahol az állam nem avatkozik egyházügyi kérdésekbe, az egyház nem gyakorol közhatalmi funkciókat,

de az állam és az egyház elválasztása nem jelentheti az egyház és a társadalom szétválasztását. Semjén Zsolt szerint az egyház ugyanannak a közfeladatnak az ellátására pontosan annyi forrást kap, mint az állami vagy önkormányzati intézmények, és ez az oktatásra is igaz. Bár ehhez azért hozzáfűzte: több forrásból végül az egyházi iskolák több pénzhez jutnak, de úgy véli, többet is adnak a gyerek neveléséhez.

Varga Judit bizottsági meghallgatásán értékelte a gyermekvédelmi népszavazás eredményeit, amiről elmondta, hogy soha ennyien nem álltak ki egy adott ügy mellett a magyarországi népszavazások történetében. A miniszterjelölt az alaptörvény kilencedik módosításáról elmondta, hogy az biztosítja az Isten, haza, család eszméjének megtestesítését is, kimondva olyan evidenciákat, mint hogy az anya nő, az apa férfi. Varga Judit közölte, hogy

a rendkívüli helyzetek fokozatai változni fognak, mivel az eddigi hat szint helyett a jövőben három lesz: hadiállapot, szükségállapot és veszélyhelyzet.

Áttérve a családjogra Varga Judit közölte, hogy a minisztérium 62 civil szervezettel dolgozott együtt az utóbbi években, a civilekkel pedig a jövőben is szeretnék folytatni az együttműködést, még annak ellenére is, hogy a miniszterjelölt csalódását fejezte ki néhány civil szervezet miatt. A miniszterjelölt kitért arra, hogy kinevezésekor három áldozatsegítő központ volt az országban, de idén márciusban megnyílt a tizenegyedik.

Gulyás Gergely folytathatja munkáját a Miniszterelnökség élén, de az Orbán Viktor politikai igazgatójaként tovább dolgozó Orbán Balázs miniszterhelyettes után a következő négy évben

Fürjes Balázzsal dolgozik tovább,

aki eddig Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár volt. Igazságügyi miniszteri meghallgatásán Gulyás Gergely felsorolta leendő államtitkárainak sorát. A menekültek ellátásáról, a Modern városok programról és a Magyar falu programról is beszélt, valamint az orosz olaj kiváltásáról és arról, hogy mintegy 100 ezer ukrán menekült lehet most az országban.

Csák János szerint a hosszú távú célok megfogalmazása, aktív reagálás a felmerülő problémákra és proaktív jövőalakítás az újonnan létrehozott, a kultúráért és innovációért felelős minisztérium célja. A miniszteri poszt várományosa kifejtette: Magyarország, a Kárpát-medence és egész Európa jövője két oszlopon áll: a kultúrán - beleértve a családot is - és az innováción.

Az új tárca kialakítása mögött elmondása szerint az az elképzelés állt, hogy

az emberi élet egy hosszú utazás,

amely a családban kezdődik, az iskolában folytatódik, majd egyesek a szakképzésbe, mások egyetemre kerülnek. Később van, akiből tudós lesz, másokból vállalkozó. "Végezetül pedig mindent áthat az innováció" - jelentette ki.

Több nemzetiségi szószóló is felvetette egy nemzetiségi befogadószínház létrehozásának szükségességét, azzal érvelve, hogy a felnövekvő generációkat a színház hatékonyan képes bevonni a nemzetiségi kultúra őrzésébe. A nemzetiségi szószólók azt is kérték, hogy a jövőben a más országokkal kötött, a nemzetiségeket is érintő szerződéseket az előkészítési fázisban mutassák meg az érintett nemzetiség képviselőinek. Csák János a felvetésekre reagálva kijelentette, nyitott az együttműködésre és az egyeztetésekre e témákban. Csák János kinevezését kulturális és innovációs miniszterré a magyarországi nemzetiségek bizottsága 12 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül támogatta.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×