Egyperces néma csenddel kezdődött az ellenzéki pártok nagygyűlése a Műegyetem rakparton az ukrajnai háború áldozat előtt tisztelegve. Ezt követően Polgár Csaba szavalta el a Nemzeti dalt, majd előadták a Hatalom a népé című kampánydalt.

Iványi Gábor lelkész, a Magyarországi Evangélikus Testvérközösség alapítója arról beszélt, hogy nincs magyar szabadság világszabadság nélkül, és "Közép-Európában nincs köztes tér a nyugati szabadság és a keleti zsarnokok között". 1848 és 1956 hőseit most kijevi srácoknak és harkivi forradalmi ifjaknak nevezzük – tette hozzá. A lelkész szerint nem igaz, hogy ellenséggé tesszük az orosz népet, ha kiállunk az ukránokért, mert a felszabadítókat meg tudjuk különböztetni az elnyomóktól. Mint mondta, a mi hősünk a börtönben ülő Alekszej Navalnij is. Beszélt a sztrájkra készülő pedagógusokról is.

A kormányváltásra készülő ellenzék 12 pontját a pártok vezetői olvasták fel.

Donáth Anna, a Momentum elnöke arról beszélt, hogy követelik a sajtó szabadságát, az orosz és a fideszes propaganda eltörlését.

Hangsúlyozta, nem felelős az a kormány, ahol van propaganda minisztérium, de nincs egészségügyi és oktatási minisztérium. Ezért követelik, hogy legyen újra felelős egészségügyi és oktatási minisztérium.

Karácsony Gergely főpolgármester, a Párbeszéd társelnöke azt mondta: követelik a valós parlamenti képviselet, és a jogállam helyreállítását. "Magyarországnak még három hétig olyan kormánya van, amely a magánérdeket helyezi a közérdek elé" - emelte ki a főpolgármester, aki szerint a kormány ellenségként kezeli az önkormányzatokat. Azt kérte a hallgatóságtól, hogy tégláról téglára építsék újra a jogállamot.

Negyedik pont: törvény előtti egyenlőséget nemi, vallási, származási és szexuális orientációtól függetlenül - mondta Karácsony Gergely.

Jakab Péter, a Jobbik elnöke arról beszélt, hogy Orbán Viktor nem mert kiállni vitázni, és Magyarországon vadkelet van. "Április 3-án vesszen a maffiakormány, vesszen a Fidesz, vesszen a köpcös" - mondta.

Szerinte a mostani márciuis ifjak a melósok, a rendvédelmisek, a tanárok, a nyugdíjasok és az egészségügyi dolgozók. Nincs még négy éve az országnak - mondta a Jobbik elnöke.

"Putyin vagy Európa, háború vagy béke, kelet vagy nyugat? Ez a kérdés, válasszatok!" - emelte ki.

"A mi erőnk az összefogás, az egység, a Fidesz ereje a gyűlölet. Egységbe hívok mindenkit a békéért, a szabadságért, Magyarországért" - hangsúlyozta. Szerinte ahol a pártok a pártok összefognak, ott kormányt váltanak, ahol a nemzet fog össze, rendszert is.

Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke a következő pontként arról beszélt, követelik a földtörvény eltörlését, azt, hogy az uniós támogatásokat valóban a gazdák kapják. Új földosztást hajtanak végre, a föld azé lesz, aki megműveli, és nem az, akire Orbán Viktor rámutat.

Hangsúlyozta azt is, követelik az igazságszolgáltatás és bírói függetlenségét visszaállását.

"Együtt van a legnagyobb esélyünk győzni. Április 3-án Magyarország jövőjéről döntünk. Egy szavazattal meg tudjuk menteni a szabad, élhető jövőnket" - mondta az LMP-s politikus.

Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke a következő követelésnek a megélhetés védelmét nevezte meg, és szerinte ehhez az kell, hogy az MNB az áremelkedésért küzdjön. Szerinte a Fidesz 12 éve szándékosan gyengíti a forintot és eljátssza a nemzeti vagyont.

A követelések között említette, hogy a magyar hadsereg Magyarország határát védje a háborúban. Felidézte, hoyg 40 percig volt egy drón a magyar légtérben észrevétlenül.

"Szabad ország, szabad egyetem" - ismertette Dobrev Klára, a DK EP-képviselője a 11. pontot. A szerdára tervezett tanársztrájkról beszélt, az ő támogatásukat kérte.

A magyar euró bevezetése az ellenzéki követelések 12. pontja. Szerinte nem halogathatjuk, hogy hazánk elköteleződjön annál a tábornál, amely békét akar és tudja is garantálni azt.

"Európa, most vagy soha" - zárta beszédét.

Donald Tusk, az Európai Néppárt elnöke, az Európai Tanács volt vezetője arról beszélt, hogy a lengyelek és a magyarok számára az olyan szavak, mint szabadság, szolidaritás nem üres jelszavak. Együtt voltunk 1956-ban, a forradalamkor, 1980-ban, amikor létrejött a Szolidaritás, és 1989-ben, amikor mindkét nemzet megszabadította önmagát a szovjetizmus nyomása alól.

Ma, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát, a szabadság és a szolidaritás lényegesen szükségesebb, mint néhány hónapja. A harc nem csak az ukrán nemzet szabadságáárt vívott harc, a tétje sokkal nagyobb: Lengyelország, Magyarország és egész Európa szabadságáért küzdenek ők - fogalmazott. Szerinte senkinek nem lehet kétsége, melyik oldalra áll ebben a küzdelemben. Ezért fontos az ukrán népnek is az április 3-i választás eredménye - mondta a lengyel ellenzéki vezető.

Hangosan kell jelezni, hogy nem akarjuk, Putyin Európában legyen - emelte ki Tusk.

Hozzátette: nekünk nem fegyver van a kezünkben, hanem szavazólap. "Akkor leszünk képesek szembeszállni a putyini agresszióval, ha el tudjuk távolítani azokat a politikusokat, akik az ő vízióit osztják. Sok sikert kívánok!" - mondta.