eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke beszédet mond a Lámfalussy-konferencián a Budapest Marriott Hotelben 2019. február 4-én.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Az ellenzék részletesen elmondta, mi a baja a jegybank működésével

A gyújtópont meglátásuk szerint a 2014-es forintgyengülés volt, amikor az adódott nyereséget az MNB alapítványokba "tolta be".

A fiskális és monetáris politika megújítását, valamint a magyar emberek és Magyarország érdekeinek megfelelően működő Magyar Nemzeti Bankot (MNB) ígértek ellenzéki politikusok csütörtökön sajtótájékoztatón ellenzéki választási győzelem esetére.

A DK-s Jánosi-Lesi Ágota, Pest megye 11-es számú választókerületének ellenzéki képviselőjelöltje az MNB fővárosi, felújítás alatt lévő székháza előtt tartott, a Facebookon közvetített sajtótájékoztatón az Orbán-rendszer elmúlt 12 éve egyik leggátlástalanabbul nyerészkedő intézményének nevezte a jegybankot. 2014-ben a jegybank nem fizette be a költségvetésbe a forintgyengülésből származó nyereséget, ehelyett a saját alapítványaiba "tolt be" 270 milliárd forintot, majd a Fidesz kezdeményezésére az alapítványi költéseket titkosították, azok "elvesztették közpénzjellegüket" - mondta.

Szerinte mára az MNB "egy kontroll nélküli állam lett az államban, ami közpénzmilliárdokat költ luxusra, saját kénye-kedve szerint síbolja a közpénzt, rokonokat, barátokat töm ki közpénzzel". Ha az áprilisi választás után az ellenzék alakíthat kormányt, véget vetnek ennek a gyakorlatnak, és az MNB egy olyan, nagyon szigorú szabályok szerint működő intézménye lesz egy demokratikus országnak, amely a magyar emberek és Magyarország érdekeit szolgálja - hangoztatta.

Vajda Zoltán, Budapest 13-as számú választókerületének ellenzéki képviselőjelöltje - aki megválasztása esetén az MSZP-frakcióba ül be - azt mondta, új kormányzatra, új fiskális és gazdaságpolitikára van szükség, valamint egy teljesen megújult monetáris politikára, hogy Magyarország visszanyerje a nemzetközi piacok bizalmát, és sikerüljön letörni az inflációt, erősíteni a forintot. Szerinte ennek az útja az euróbevezetés céldátumának bejelentése lehet.

Csárdi Antal, az LMP országgyűlési képviselője, Budapest 1-es számú választókerületének ellenzéki képviselőjelöltje arra hívta fel a figyelmet, hogy a jegybank székházának 54 milliárd forintos felújítását olyan cég végzi, amely Matolcsy György jegybankelnök unokatestvérét is pénzelte, és sajtóhírek szerint Matolcsy György fiának baráti köréhez tartozik a tulajdonosa.

Matolcsy Györgynek nem az a feladata, hogy kifizetőhelyként működtesse a jegybankot, hanem hogy küzdjön az infláció ellen, de ennek jelenleg semmi nyomát nem látják - mondta.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×