Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 27. szombat László
Védőmaszkot viselő utasok a Wesselényi utca villamosmegállóban 2020. április 27-én. Ettől a naptól csak sállal, kendővel vagy maszkkal eltakart arccal szabad felszállni a fővárosi tömegközlekedés járataira, s így lehet csak boltba menni és taxival utazni a koronavírus-járvány terjedésének megakadályozása érdekében. Az intézkedés nem vonatkozik a 6 éven aluli utasokra. A rendelkezés betartásának elősegítése érdekében a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és a Főpolgármesteri Hivatal több csomópontban mosható és vasalható textilmaszkot oszt az utazóknak.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Márciusban érkeznek a BKK időalapú jegyei – mutatjuk!

Döntött a Fővárosi Közgyűlés, tavasztól már 30 és 90 perces időalapú jegyekkel is utazhatunk a BKK járatain. Ezeket a digitális termékeket a nevükkel ellentétben – a használati feltételek miatt – valójában akár 60 és 120 percig is lehet majd használni.

Ahogy arról korábban az Infostart is beszámolt, a Fővárosi Közgyűlés a január 26-i, szerdai ülésén a főpolgármester előterjesztésében napirendre vette az időalapú jegyek bevezetését. A testület támogatta a városvezető javaslatát, így tervek szerint márciustól már elérhetők lesznek a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) járatain használható időalapú jegyek.

Az időalapú termékek két induló jegytípusa:

• 30 perces jegy (530 forint) – Egy hagyományos vonaljegy ára 350 forint, aki tehát akár csak egyszer is átszáll egy másik járatra – vagy oda-vissza utazik ugyanazon a vonalon –, annak már megéri inkább a 30 perces jegyet használnia a vonaljegy helyett.

• 90 perces jegy (750 forint) – Kiválóan alkalmas valamilyen ügyintézéssel egybekötött utazásra, érvényességi idejébe még egy oda-vissza út is beleférhet, hiszen bármelyik irányba érvényes

– fogalmaz közleményében a BKK.

Az időalapú jegyek bevezetése előtt a jól ismert, hagyományos vonaljegy is elérhetővé válik digitális formában, amely ugyancsak sokaknak nyújthat majd segítséget az utazásaik során.

Csak digitálisan

A közlekedési központ emlékeztet, hogy az időalapú jegyek kizárólag digitális formában lesznek elérhetők, papírváltozatban nem. A sokak által ismert klasszikus vonaljeggyel ellentétben ezek a jegytípusok nem korlátozzák az átszállások számát, bármennyiszer használhatók, ráadásul bármilyen irányba, akár oda-vissza is lehet velük utazni. Az időalapú jegyek ugyanazokra a BKK-járatokra lesznek érvényesek, mint egy vonaljegy. A Volánbusz „kék” járatain a teljes vonalon, a MÁV–HÉV vonatain pedig Budapest közigazgatási határán belül elfogadják majd azokat.

A jegy érvényessége a járműre történő felszálláskor vagy a metró területére történő belépéskor indul az első kódbeolvasással. Az időalapú jegyekkel minden – érvényességi időn belül – elkezdett utazást be lehet fejezni, még akkor is, ha az tovább tart, mint 30 vagy 90 perc. Tehát a 30 perces jeggyel 29 perc 59 másodpercig, a 90 perces jeggyel pedig 89 perc 59 másodpercig fel lehet szállni egy újabb BKK-járatra, és azzal el lehet utazni Budapest határán belül bármeddig. Azaz a felszállásnál kell figyelni a megfelelő időpontra. Így előbbit – bizonyos esetben – akár 60, utóbbit akár 120 percig is használhatják a BKK ügyfelei. Tehát például a félórás jegy nem válik érvénytelenné a 30 perc leteltét követően, a jegy érvényessége ugyanis addig tart, amíg az utas a 30 percen túli időszakban le nem száll a járműről.

Címlapról ajánljuk

Egészségügyi miniszter: aki most szabadtéri rendezvényre megy, jól gondolja meg, mit csinál

Hegedűs Zsolt szerint a hőség nem egyszerű kellemetlenség, hanem komoly egészségi kockázatot jelent és különösen veszélyeztetettek az idősek, a várandósok, a kisgyermekek, a krónikus betegek, a szív- és érrendszeri betegségben érintettek, valamint azok, akik rosszul viselik a nagy meleget.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Egy város, 24 érdek: így bénítja meg Budapestet a kétszintű önkormányzatiság

Egy város, 24 érdek: így bénítja meg Budapestet a kétszintű önkormányzatiság

Ha ma Budapesten tönkremegy egy pad vagy kátyús lesz egy út, a városlakó gyakran nem tudja, kihez kell fordulnia. A probléma ott kezdődik, hogy ezt sok esetben még maguk az üzemeltetők sem tudják egyértelműen megmondani. A fővárosban ugyanis kétszintű önkormányzati rendszer működik, amelyben a fővárosi és kerületi feladatok határai sok esetben elmosódnak. Fenntartói szürke zónák, torz felelősségi viszonyok és átfedő hatáskörök nehezítik az üzemeltetést, az átfogó fejlesztéseket pedig a széttagolt döntéshozatali rendszer lassítja. A végeredmény egy olyan intézményi struktúra, amely sokszor még a szereplők számára sem egyértelmű, és egyre nehezebben teszi kormányozhatóvá Budapestet. A Budapest előtt álló rendszerszintű intézményi, gazdasági, infrastrukturális és ingatlanfejlesztési kihívásokat, valamint a lehetséges kitörési pontokat bemutató cikksorozatom ezen cikkében a főváros és a kerületek viszonyát, vagyis a kétszintű önkormányzatiság máig rendezetlen szerkezetét vizsgálom meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×