Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz
Orbán Viktor kormányfő azonnali kérdésre válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. október 25-én. Mellette Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes (b).
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Human Rights Watch: nincs előrelépés a magyar jogállamiság terén

A nemzetközi civil szervezet éves jelentésében területenként veszi sorra, hogy hol miben nem sikerült javítania a kormánynak.

Semmilyen előrelépést nem tapasztal a magyar kormány jogállami teljesítménye ügyében a Human Rights Watch (HRW). A nemzetközi civil szervezet éves országjelentéséből az tűnik ki, hogy az összes vizsgált területen 2021-ben is az ment tovább, mint korábban, azaz folytatódtak a támadások a jogállam és a demokratikus intézmények ellen. A hatalom meghosszabbította a koronavírus-járvány miatt elrendelt válsághelyzetet, ily módon változatlanul rendeletekkel irányíthatja az országot, amibe beletartozik, hogy korlátozhatja a gyülekezés és a tájékozódás jogát – írja a Népszava.

Emellett továbbra is

  • célkeresztben vannak a nemi kisebbségek,
  • zajlik a független sajtó zaklatása,
  • érvényesül a hátrányos megkülönböztetés a romákkal szemben,
  • szorulnak vissza a nők jogai.
  • Szinte lehetetlen menedékjogot kapni.

A jogállamiság ügyében az országértékelés emlékeztet, hogy a pandémiára hivatkozva az Orbán-kabinet felfüggesztheti az Országgyűlés által hozott törvényeket, eltérhet a jogszabályoktól, különleges intézkedéseket hozhat. 2020 márciusa óta 250 ilyen döntés született, és nem csak a járvány miatt. Ráadásul ez a helyzet addig maradhat fenn, amíg a Fidesz jónak látja, mert fél évenként prolongálhatja kivételezett jogkörét.

Az Orbán-kormány továbbra is a zaklatja a független médiát, elnyomja a szólásszabadságot. A legtöbb orgánum így vagy úgy, de a kormány ellenőrzése alatt ál. Az Alkotmánybíróság helyben hagyta, hogy a Klubrádiótól elvették a frekvenciáját. Több kritikus újságírót is lehallgattak a Pegasusszal.

Nem jobbak az állapotok a tudományban és az oktatásban sem. Az egyetemeket magánalapokba viszik ki, az irányító testületek hatalomhű emberekből állnak, a nyilvánosság nem nézhet utána, hogy miként működnek ezek az alapítványok.

Ahhoz, hogy a pandémiának Magyarországon ennyi halottja van, alighanem hozzájárult, hogy ily mértékben lepusztult az egészségügy. Már olyan alapvető dolgok is hiányoznak, mint a szappan és a fertőtlenítő. Ennélfogva – állítja a HRW –

az EU-n belül Magyarországon volt a legmagasabb az áldozatok aránya 2020 januárja és 2021 szeptembere között.

Számos munkahelyen és iskolában változatlanul érvényesül a diszkrimináció a romákkal szemben, a közösség tagjai közül sokan élnek mélyszegénységben. A megkülönböztetés ott is jelentkezett, hogy az elején az online jelentkezéssel gyakorlatilag kizárták őket az oltási kampányból. A gyerekek pedig attól szenvedtek, hogy odahaza nincs internet, így gyakran nem tudtak bekapcsolódni a távoktatásba.

A hatalom változatlanul rágalomhadjáratot folytat a jogvédők ellen, a „közeli” média segítségével azt állítja róluk, hogy a „Soros-hálózat” tagjai, az üzletember „zsoldosai”, és hogy nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek.

Ami a világot illeti, a HRW igazgatója szerint a demokrácia helyzete távolról sem olyan rossz, mint amilyennek az első ránézésre tűnik, mert a fokozódó elnyomás és erőszak a gyengeség jele, ám szorulnak vissza a populisták – írják a The Guardian alapján. Kenneth Roth az éves jelentéshez fűzött esszében rámutat, hogy nagyon sok autokrata egyre jobban kétségbe van esve, mert korábban lehetetlennek tartott ellenzéki szövetségek alakulnak megbuktatásukra, mint Magyarországon, de a szerző ide sorolja Csehországot, Izraelt, valamint Törökországot is. Az ellenzék mindenütt félretette az ellentéteit a korrupt, illetve basáskodó kormányok ellen.

Címlapról ajánljuk
NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

Átfogó javaslatcsomagot állított össze a választási rendszer megújítására a Nemzeti Választási Iroda. Legfontosabb állításai közé tartozik, hogy a több, mint 40 ezer nemzetiségi választó ellenére egyik nemzetiség sem érte el a kedvezményes mandátumszerzési küszöböt, a 13 elismert nemzetiség közül 11-nek az NVI szerint létszámából adódóan elvi esélye sincs mandátumot szerezni. Kiss Balázs, az ELTE Alkotmányjogi Tanszék adjunktusa az InfoRádióban egyebek mellett arról beszélt: kijelenthető, hogy a magyar nemzetiségi választási rendszer jelenlegi formájában nem biztosít tényleges parlamenti képviseletet a nemzetiségek többségének.

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×