eur:
414.58
usd:
398.72
bux:
79538.01
2024. december 23. hétfő Viktória
Giant hand lifting up a businessman using telescope with covid-19 viruses on the background. Covid-19 impacts to business, business vector illustration series
Nyitókép: rudall30/Getty Images

Itt az ötödik hullám: szemléletes grafikon arról, ahogy meglódul a járvány

Több mutató alapján is megfordult az elmúlt hetek csökkenő-stagnáló járványszintje.

Minden jel szerint bevált a karácsony előtti szakmai jóslat: az ünnepek alatt elterjedt a deltánál jóval fertőzőképesebb omikron variáns, és ennek eredménye máris látszik a járványadatokon.

Már a január eleji adatokból sejthető volt a trendforduló, de az első egyértelmű mutató a statisztikákban az volt, amikor a tegnapi, január 4-i adatközlésben 2429 új fertőzött szerepelt. Ez már nyilvánvalóan emelkedő tendenciát mutatott, a hétnapos mozgóátlag is tíz százalék fölötti növekedésről tanúskodott. A Porftolio kedden kiszámolta, hogy míg

  • a negyedik hullám lecsengésének időszakában 15-16 százalékra csökkent a pozitivitási ráta az elvégzett tesztek arányában, addig
  • a 4-i adatok szerint már 19-20 százalékra emelkedett.
  • Az 5-i számok alapján pedig jócskán megnőtt, és 29,67 százalékos volt a pozitivitás.

(A WHO szerint akkor van kontroll alatt a járvány, ha ez a ráta 5 százalék alatt van.)

Ezután érkeztek a heti szennyvízadatok, amelyek négy helyen már emelkedő tendenciát jeleztek, máshol viszont még csökkenés volt megfigyelhető. (Térkép és részletek itt.)

A Nemzeti Népegészségügyi Központ laborjainak mintáiban 11 százalék fölötti volt az omikronos tesztek aránya, míg a Neumann Labs arról számolt be hétfőn, hogy náluk már domináns az új variáns, 78 százalékban ezt detektálják. (Sőt, két mintában addigra már kettős, influenza- plusz koronavírus-fertőzöttség nyert bizonyítást.)

Mindezek után ötezer fölé ugrott szerdára a napi esetszám (utoljára december közepén volt ekkora), a korábban még csökkenő aktív fertőzötti adat pedig a százezres határt már nem lépte át, ismét növekedésnek indult.

A hétköznapi munkában is érzékelhető mindez: szignifikánsan megnőtt január első napjaiban a légúti tünetekkel a háziorvosokhoz forduló betegek száma, ez pedig azt mutatja, hogy szinte teljesen összeért a koronavírus negyedik és ötödik hulláma - mondta érdeklődésünkre Békássy Szabolcs, a Háziorvosok Online Szervezetének elnöke, országos kollegiális szakmai vezető háziorvos.

Nincs messze a tömeges terjedés sem: az ELTE járványügyi modellezéssel is foglalkozó fizikusa, Vattay Gábor kedd este nyilatkozott az RTL-nek, és mint mondta,

jövő héten Budapesten, nagyjából két héttel később pedig vidéken is berobbanhat a járvány.

Alább a szerdai adatokkal frissített grafikonok.

A halálozások trendje mindig valamennyi késéssel követi az új fertőzöttek számáét.

Címlapról ajánljuk
Prőhle Gergely: a német hatóságoknak ideológiailag besorolhatatlan, így kezelhetetlen volt a magdeburgi merénylő

Prőhle Gergely: a német hatóságoknak ideológiailag besorolhatatlan, így kezelhetetlen volt a magdeburgi merénylő

A magdeburgi tragédiáról, annak társadalmi hatásáról, egy AfD-szimpatizáns szaúdi orvos megítéléséről, valamint a német belpolitikai helyzetről is beszélt Prőhle Gergely volt berlini nagykövet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet programigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában. Bemutatott egy olyan megközelítést, ami megelőzhetővé tenné az ilyen tragédiákat, és valamiféle társadalmi békesség felé is elvezethetne.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
A zöld ipar kérdése még fontosabbá vált

A zöld ipar kérdése még fontosabbá vált

Az Európai Unió öt évvel ezelőtt, amikor elindította az Európai Zöld Megállapodást (European Green Deal), a klímaváltozás elleni küzdelem globális élharcosaként pozícionálta magát. A fenntartható gazdaság kiépítése azonban mostanra még fontosabbá vált, mivel a globális felmelegedés következményei és költségei egyre súlyosabbak. Ráadásul az Ukrajna elleni orosz inváziót követő földgázválság is rámutatott arra, hogy fel kell gyorsítani a dekarbonizációt az EU energiaellátásának biztosítása, az energiaköltségek csökkentése és a társadalmi kohézió előmozdítása érdekében. Az egykor klímavédelmi programként indult politika ma már az EU egzisztenciális kihívásainak kezelésében segíthet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×