A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása alapján 2019-ben és 2020-ban is a legalább 16 éves internetezők mintegy fele találkozott tényként közölt, de félrevezető tartalmakkal, jellemzően a közösségi oldalakon.

Az NMHH közleményében azt írta: a négyezres minta alapján készült online kutatásból az is kiderül, nem mindegy, milyen forrásból tájékozódnak az emberek egy-egy gyanús hírrel kapcsolatban: a rossz forráshasználat ugyanis könnyen félrevezetheti az olvasót.

A kutatás adatai szerint 2020-ban az internetezők 78 százaléka nyilatkozott úgy, hogy időnként ellenőrzi az online források hitelességét, 19 százalékuk pedig mindig utánajár annak, hiteles-e az interneten fellelt információ.

• Legtöbben - az internetezők 42 százaléka - az online cikkek hivatkozásait, forrásait ellenőrzik,
• 28 százalékuk jár utána a szerző létezésének, szakmai hátterének,
• ugyanilyen arányban kérik ki az ismerősök véleményét az olvasottakról.

A megkérdezettek 23 százaléka valamelyik nagyobb, magyar hírportálon próbál hiteles információhoz jutni. Még ha a valóságban nem is ennyire óvatosak az emberek, a válaszaik arra utalnak, sokan vannak felkészülve arra, hogy esetleges álhírekbe fussanak - jegyezte meg az NMHH.

A felmérés kitért az ötödik generációs (5G-s) mobilinternettel kapcsolatos várakozásokra is. Mint minden új technológiához, ehhez is sok félelem és tévhit társul - írták -, és bár a tudományos bizonyítékok, kutatások ezt nem támasztják alá, sok helyen olvasható, hallható az 5G-eszközök keltette sugárzás vélt súlyos egészségkárosító hatása.

A kutatásból kiderült: a 16 éves vagy idősebb internetezők nagy többsége - 87 százaléka - találkozott az 5G kifejezéssel. Ötvenhét százalékuk az új technológia esetleges egészségügyi hatásairól is hallott, leginkább a közösségi oldalakon vagy a hírportálokon.

Közülük 40 százalék vélte a technológiát súlyosan egészségkárosítónak, míg azoknál, akik nem találkoztak az egészségügyi hatásokról szóló információkkal, az aggodalmat osztók aránya jelentősen kevesebb, 21 százalék volt. Azok, akik az 5G egészségügyi hatásairól a mobilszolgáltatók honlapjáról értesültek, sokkal inkább bíztak a technológiában.

Az 5G egészségügyi hatásairól hallók 31 százaléka próbált utánajárni az információk hitelességének. Legtöbben a cikk forrásait vagy a szerzőt ellenőrizték, egy szakértő blogján néztek utána a témának, esetleg egy ismerősük véleményét kérték ki.

Az NMHH szerint a különböző ellenőrzési módok azonban eltérő eredményekkel jártak.

Sok esetben az utánajárás nemhogy csökkentette, inkább megerősítette a megalapozatlan félelmeket.

Azoknál, akik az információt egy közösségi oldalon vitatták meg ismerőseikkel vagy azt a témával foglalkozó csoport "buborékjában" ellenőrizték, az 5G-vel kapcsolatos félelem erősödött. E válaszadók több mint fele osztotta a tévhiteket.

Kiemelték: szerencsére olyan eszközök is vannak, amelyek védelmet jelentenek az álhírekkel szemben. A cikkek szerzőjének létezését, szakértelmét ellenőrzők és a valamely hatóság hivatalos oldalát felkereső internetezők közül többen utasították el az 5G-vel kapcsolatos egészségügyi tévhitet - 44-44 százalékos arányban -, mint akik a közösségi média tematikus csoportjaihoz (37 százalék) vagy a közösségi oldalakon az ismerőseikhez (31 százalék) fordultak segítségért.