Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
A koronavírus-járvány miatt védőmaszkot viselő tanuló egy prágai iskolában 2020. november 18-án, amikor az általános iskolák első és második osztályosai visszatérhettek az osztálytermekbe. A járvány miatt a cseh kormány október 14-től minden iskolában elrendelte az áttérést a digitális oktatásra.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Gyarmathy Éva: el kell engedni azt, hogy „mi tudjuk, mit kell tudnia a gyereknek”

A 21. században a hatékony tanulásért mindent fordítva kell csinálnunk, mint eddig – fogalmazott a neveléslélektani szakpszichológus a témában rendezett online konferencián.

A gyerekek fejlődéséhez nem igazodik az oktatás. A gyerekek egészen más irányba tartanak, mint általában az oktatás, mert a gyorsuló világ más környezetet teremt a fejlődésnek – mondta el az Eötvös József Csoport a Közoktatás helyzete című online konferenciáján Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani pszichológus.

A szakember szerint az oktatás egyik hatalmas problémája, hogy nem tudni, milyen módon fog ez a környezet változni, és így mire kell felkészíteni a gyerekeket. „Nagyjából tíz évet sem látunk előre” – jegyezte meg. De problémásnak tartja, hogy az sem látszik, milyen gyerekeket készítenek föl erre az ismeretlen jövőre.

„Vagyis tökéletes vakságban lehetünk ennek alapján”

– összegezte.

A nagyon gazdag ingerkörnyezetben a gyerekek sok képessége fejlődhet, ami azt is hozza magával, hogy a gyerekek felerősödő képességei nagyban különböznek egymástól, mondta pszichológus hozzátéve, hogy egyre több a sajátos nevelési igényű tanuló. Gyarmathy Éva szerint nem ártana azon elgondolkodni, hogy talán az oktatás nem illik a mai gyerekekhez, akiknek az idegrendszeri fejlődése eltérő, és nem lehet ugyanabban a ritmusban tanítani őket, ugyanakkor adott esetben, bizonyos területeken sokkal gyorsabban fejlődnek.

Utóbbi előny lehet például az elemi számolásban, a vizualitásban vagy mintázatok azonosításában. Ugyanakkor pont azokon a területeken, amik az iskoláknak fontosak, hatalmas nagy hiányok alakultak ki – tette hozzá a neveléslélektani szakpszichológus példaként említve, hogy

beszédfejlődésben a mai hatévesek ott tartanak, ahol – egy kutatás szerint – az 1970-es években a háromévesek tartottak.

De hasonlóan az íráskészséghez szükséges motorikus szemmozogásos területek is rendkívüli lemaradásokban vannak.

A szakember szerint a 21. századi követelményekhez akkor tudunk alkalmazkodni, ha feladjuk azt, hogy „mi tudjuk, mit kell tudnia egy gyermeknek”.

A pedagógusoknak egyedül nem lenne szabad vállalniuk a tanítást,

hangsúlyozta Gyarmathy Éva. Merthogy gyakorta nem egyemberes feladatokkal kell megküzdeniük, ráadásul ezek sokszor külön szakismeretet kívánhatnak, mert a gyógypedagógia, a tehetséggondozás, esetleg az idegrendszeri fejlődés egyéb területeihez tartoznak.

Gyarmathy Éva szerint, mivel a gyerekek különbözőképpen fejlődnek létre kellene hozni vegyes korú osztályokat. Mint fogalmazott, mítosz, hogy osztályokba soroljuk a gyerekeket, ahogy az óvodákban, úgy az iskolákban is. Sőt, a pedagógusképzést is fontosnak tartaná erre felkészíteni, ami segítené a kisiskolákat is.

A pszichológus szerint

a 21. században a hatékony tanulásért mindent fordítva kell csinálnunk, mint eddig,

hogy a gyerekeket a problémamegoldásra és átlátásra neveljék Gyarmathy Éva tantárgyak helyett például fejlesztési területeket tartana szükségesnek az eredményesebb tanulásért.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×