Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Nyitókép: Pexels.com

Kiderült, ki a leginkább konszenzusos ellenzéki miniszterelnök-jelölt – legalábbis félidőben

Félidőhöz érkezett az ellenzéki miniszterelnök-jelöltekre vonatkozó, preferenciális alapú felmérés. Augusztus 22-ei állás szerint 6200 fő töltötte ki a PegaPoll nevű platform felmérését.

A PegaPoll közlményében jelzi, a mintát a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján súlyozták – életkor és nem szerint – annak érdekében, hogy az eredmények minél inkább reprezentatívak legyenek. Az online felmérésről bővebben Orbán Miklós informatikus, a szavazási platform társalapítója beszélt korábban az InfoRádiónak.

Az eddigi főbb eredmények, összefüggések

Mint emlékeztetnek, a szavazás innovatív eleme a sorbarendezéses módszertanban rejlik. A pontszámokkal korrigált eredmények alapján a szavazók

Márki-Zay Pétert tartják a leginkább konszenzusos jelöltnek,

Jakab Péter a második kevéssel lemaradva, Karácsony Gergely pedig a harmadik helyet szerezte meg. Dobrev Klára egy hellyel csúszott le a képzeletbeli dobogóról, míg külön érdekesség, hogy Pálinkás József megelőzte a hatodik, így utolsó helyen álló Fekete-Győr Andrást.

A 18–25 éves és a 26–35 éves korosztályban egyaránt Márki-Zay Péter a legnépszerűbb jelölt, ellentétben a 36–45, 46–55, 56–65 éves korosztállyal, akik Jakab Pétert preferálják. A 66 évnél idősebbek körében pedig Dobrev Klára kapta a legtöbb pontot.

A női kitöltők között Jakab Péter, míg a férfiak körében Márki-Zay Péter áll nyerésre.

A pártok szavazónak véleménye

A várakozásokkal megegyezően a Demokratikus Koalíció szavazói Dobrev Klárát támogatják leginkább, utána Karácsony Gergely, majd Jakab Péter következik. Egyébként a DK-s válaszadók pontjainak 33 százaléka került Dobrev Klárához.

A jobbikos szavazók kiemelkedően, bár nem meglepő módon Jakab Pétert preferálják leginkább, őt Márki-Zay Péter és Karácsony Gergely követi. A Jobbik-szimpatizánsok pontjainak 41 százaléka került Jakab Péterhez. A Jobbik szavazói bíznak leginkább saját pártjuk jelöltjében, ami annak köszönhető, hogy a jobb oldalról középre húzódó párt szimpatizánsai

kevésbé támogatnának egy egyértelműen baloldali jelöltet.

Az MSZP–Párbeszéd támogatói – ismételten borítékolható módon – Karácsony Gergelyt találják a legalkalmasabbnak, akit Márki-Zay Péter és Dobrev Klára követ, Karácsony Gergely az MSZP–Párbeszéd-szavazók pontjainak 36 százalékát kapta. Az LMP szavazók körében szintén Karácsony Gergely a legnépszerűbb jelölt, bár eleve ő a miniszterelnök-jelöltjük.

A legmeglepőbb eredmény a Momentum-szimpatizánsok körében született: annak ellenére, hogy Fekete-Győr András személyében saját miniszterelnök-jelöltjük van, mégis Karácsony Gergely kapta a legtöbb pontszámot közöttük, míg a második helyet sem a pártelnök, hanem Márki-Zay Péter birtokolja.

Fekete-Győr harmadik helyen áll pártja szavazóinak körében.

Fekete-Győr „népszerűtlenségét” azzal lehet magyarázni, hogy a Momentum szavazóiban – akiknek magját fiatalok alkotják – nem alakult ki nagyfokú „párthűség”, így a kormányváltás érdekében könnyen átszavaznak egy másik párt jelöltjére – olvasható. Ez az a korosztály, aki az összefogás kezdetén lett szavazókorú, így nem érzik azt, hogy az átszavazással rossz helyzetbe hoznák saját pártjukat, hiszen „egy csónakban eveznek” a többi ellenzékivel.

Érdekesség, hogy ha csak a hagyományos, imént bemutatott ellenzéki pártok szavazóinak eredményét vizsgáljuk (Jobbik, DK, Momentum, MSZP-PM, LMP), az arányokat súlyozva egy friss közvélemény-kutatás adatai szerint, akkor Karácsony Gergely végez az első helyen, Jakab Péter a második, Dobrev Klára a harmadik helyen. Márki-Zay Péter ebben az összevetésben mindössze a negyedik helyet szerezte meg. Még egyszer hangsúlyozva: ezúttal a kisebb pártokat, a bizonytalanokat és a Mindenki Magyarországa Mozgalom-szimpatizánsokat figyelmen kívül hagyták.

A nem hagyományos értelemben vett ellenzéki szervezetek körében azonban Márki-Zay nagy népszerűségnek örvend, ami magyarázatul szolgál az összesített eredményekre. Az általa létrehozott Mindenki Magyarországa Mozgalom, sőt, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt szavazói is egyaránt őt támogatják. Ugyanez mondható el a Polgári Válasz és az Alternatíva Párt szimpatizánsairól is. A pártpreferenciát nem közlő kitöltők között is ő vezet.

Amennyiben a felmérés a hagyományos választási eljárásokat követné (azaz mindenkinek mindössze egy szavazata lenne, amit az általa legalkalmasabbnak tartott jelöltre adhat le, ami a mostani, preferenciális módszertan szerint praktikusan az első helyre sorolt jelöltet takarja), akkor

jelen állás szerint Márki-Zay Péter lenne az első, 2623 szavazattal, őt követné Jakab Péter, majd Karácsony Gergely.

Fontos kiegészítés, hogy Márki-Zay-t az esetek 38 százalékában sorolták első helyre, ami nem éri el a szavazatok felét – így az ellenzéki előválasztás előzetesen elfogadott szabályai szerint második körre lenne szükség.

Márki-Zay Péter legnagyobb hátránya Dobrev Klárával, Karácsony Gergellyel és Jakab Péterrel szemben az, hogy nem olyan ismert országos szinten mint vetélytársai. A PegaPoll felmérésében azonban egy szűk, politikailag aktív réteg vett részt, akik ismerik a jelölteket és követik a mindennapokban a közéleti eseményeket, így Márki-Zay ugyanolyan ismeretséggel rendelkezett a szavazók körében, mint a legismertebb jelöltek, ennek köszönhető a jó szereplése.

A Fidesz-szimpatizánsok a korábbi kormánybiztost, Pálinkás Józsefet támogatják leginkább,

csak úgy, mint Pálinkás saját pártja, az Új Világ Néppárt szavazói. A Mi Hazánk Mozgalom-támogatók körében Jakab Péter a legnépszerűbb jelölt.

Jelen felmérésben késői bejelentése miatt nem szerepel Ecsenyi Áron, a Le Az Adók 75 százalékával Párt elnöke.

A felmérés szeptember 19-ig tart – zárul a sajtóközlemény.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×