Infostart.hu
eur:
379.29
usd:
321.69
bux:
131127.43
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) és Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója sajtótájékoztatót tart megbeszélésük után a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2021. augusztus 23-án.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Egyetértési nyilatkozatot tett a magyar kormány és a WHO

Szijjártó Péter külügyminiszter Tedrosz Adhanom Gebrejeszuszt, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatóját fogadta Budapesten. A tárcavezető kijelentette, a járvány háromfrontos támadásának kivédése az oltatlanokon múlik.

A felek a találkozón együttműködési megállapodást írtak alá a világméretű humanitárius válságok elleni együttműködés előmozdításáról, a sürgősségi orvosi ellátás megerősítéséről és a jól felkészült, fenntartható és ellenálló helyi képességek fejlesztéséről.

Közös sajtótájékoztatójukon legrészletesebben a koronavírus-járványról beszéltek. Szijjártó Péter szerint a járvány egyszerre támad egészségügyi, gazdasági és társadalmi fronton, és ha az ország nem lesz elég védett, akkor komoly károkat tud okozni mindhárom területen.

"Hogy a háromfrontos támadást ki tudjuk-e védeni, hogy ne kelljen zárnunk és újabb súlyos korlátozó intézkedéseket bevezetnünk, az bizony a jelenleg oltatlan embereken múlik"

- mutatott rá Szijjártó Péter, hozzátéve, hogy akik az immunizáció vagy egyes vakcinák ellen hergelnek, azok kiszolgáltatják Magyarországot a negyedik hullám károkozásának.

A külügyminiszter úgy vélekedett, hogy számos nemzetközi szervezet kudarcot vallott a világjárvány kezelése során, mégpedig azért, mert azt egy geopolitikai-ideológiai háború megindítására használták fel, eközben viszont a WHO, amely mindvégig emberéleteket akart menteni, és ellen tudott állni a külső nyomásgyakorlásnak, "jelesre, sőt kiválóra vizsgázott".

Leszögezte, hogy a delta vírusvariáns megjelenésével és dominánssá válásával az Egészségügyi Világszervezet szerepe is megnő, hiszen ott dolgoznak a világ legjobb járványügyi szakemberei. Ennek kapcsán aláhúzta, hogy ők hagyták jóvá a kínai Sinopharm vakcinájának globális használatát, és velük vitatkoznak magyar baloldali ellenzéki politikusok, akik még mindig egyes oltóanyagokkal szemben hergelnek itthon politikai okokból.

A külgazdasági és külügyminiszter kijelentette, hogy Magyarország továbbra is támogatja a WHO munkáját,

a világszintű szolidaritás keretében több mint másfél millió vakcinadózist adott eddig át más országoknak,

és ilyen segítségre a kormány a jövőben is készen áll majd, amennyiben az nem veszélyezteti a magyar oltási program sikerességét.

Szijjártó arról számolt be, hogy a világjárvány kitörése óta a WHO főigazgatója a szervezet mindössze három tagállamát látogatta meg kétoldalú alapon, most harmadikként Magyarországot. "Ennyit a magyar járványkezelés elszigeteltségéről, ennyit a rólunk alkotott nemzetközi egészségügyi véleményekről" - mondta, hozzátéve, hogy Tedrosz tartja a nyitóelőadást a magyar nagykövetek éves konferenciáján.

Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz köszönetet mondott a magyar kormánynak a vakcinák adományozásáért, illetve Karikó Katalin kutatóbiológusnak úttörő munkájáért. Továbbá figyelmeztetett, hogy

az oltóanyagok méltánytalan eloszlása termékeny táptalajt nyújt a vírus terjedéséhez, és közölte, hogy a világon több mint 4,8 milliárd vakcinadózist adtak be eddig, de ezeknek a 75 százalékát mindössze tíz országban.

A Reuters ezzel kapcsolatban azt írta, hogy Gebrejeszusz kérte, halasszák el a harmadik dózis beadását az országok, és inkább olyan országokban növekedhessen az átoltottság, ahol még csak 1-2 százalékos szinten áll. Megjegyezte azt is, hogy egyelőre vita tárgya, mennyire hatékonyak a harmadik oltások - szerinte csak azokat kellene harmadszor is beoltani, akiknek gyenge az immunrendszere.

A WHO arra törekszik, hogy szeptember végére minden ország beoltassa a lakossága legalább 10 százalékát, majd az év végére ez az arány elérje a 40 százalékot, a jövő év közepére pedig a 70 százalékot. Ezidáig a világ országainak csupán mintegy felében haladta meg a 10 százalékot a lakosság átoltottsága.

Címlapról ajánljuk
Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt
Kormányinfó

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszolt.

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
Nagyban zajlik a béketárgyalás, kiakadtak Trumpon Kijevben – Orosz-ukrán háborús híreink percről percre csütörtökön

Nagyban zajlik a béketárgyalás, kiakadtak Trumpon Kijevben – Orosz-ukrán háborús híreink percről percre csütörtökön

Tegnap az atomfegyverek korlátozásának több mint fél évszázados korszaka ért véget, lejárt ugyanis az Egyesült Államok és Oroszország közötti Új Start-szerződés. Moszkva azt állítja, Washington sajnálatos módon nem reagált Vlagyimir Putyin javaslatára, amely további 12 hónapra fenntartotta volna a rakéta- és robbanófejkvóták korlátait. Biztonságpolitikai szakértők egy potenciális nukleáris fegyverkezési verseny kitörésére figyelmeztettek. Szerdán Abu-Dzabiban mindeközben folytatódott a háromoldalú béketárgyalás Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok között. Rusztem Umerov, az ukrán nemzetbiztonsági tanács titkára "jelentőségteljesnek" és "produktívnak" nevezte az egyeztetést, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a folyamat eddigi legfőbb eredménye az orosz-ukrán fogolycsereprogram újraindítása. Mára virradóra robbanások rázták meg Kijevet egy orosz dróntámadás következtében. Cikkünk folyamatosan frissül a legutóbbi fejleményekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×