Infostart.hu
eur:
376.8
usd:
318.89
bux:
126534.75
2026. március 1. vasárnap Albin
Vámos Tibor akadémikus, a kuratórium volt elnöke beszédet mond a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány jogelődje, a Magyar Auschwitz Alapítvány - Holocaust Dokumentációs Központ megalakulásának 25. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségén a Páva utcai zsinagógában 2015. december 7-én.
Nyitókép: Szigetváry Zsolt

Meghalt a SZTAKI alapítója, 95 éves volt

Vámos Tibor későbbi kutatóprofesszor 1944-ben, 18 évesen megszökött a munkaszolgálatból. Reneszánsz műveltségű ember volt.

Életének 95. évében elhunyt Vámos Tibor Széchenyi-díjas villamosmérnök, a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) korábbi igazgatója, kutatóprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja – tudatta a kutatóintézet.

Vámos Tibor Budapesten született 1926. június 1-jén. A Barcsay utcai Madách Gimnáziumban érettségizett 1944-ben. Ugyanebben az évben munkaszolgálatosként Fertőrákosra hurcolták, ahonnan megszökött, és katonai börtönbe került. 1945 tavaszán iratkozott be a Budapesti Műszaki Egyetemre, 1949-ben szerzett diplomát. 1950 és 1954 között az Erőmű Beruházási Vállalatnál dolgozott, 1950-től 1952-ig az Inotai Hőerőmű építésvezetésének mérnöke, később a Dunai Vasmű építésénél dolgozott építésvezetőként. 1954 és 1958 között Villamosenergetikai Kutatóintézetnél helyezkedett el MTA-ösztöndíjasként, ahol a villamos erőművek és rendszerek folyamatszabályozásával foglalkozott. Kandidátusi értekezését 1958-ban a dobos szénportüzelésű kazánok terhelésszabályozásáról írta.

Érdeklődése hamar az éppen még csak kibontakozó számítástechnika irányába fordult. 1958-tól 1964-ig az MTA Automatizálási Osztályának vezetője volt.

1964-ben Benedikt Ottóval és Csáki Frigyessel megalapította az MTA Automatizálási Kutató Intézetet, a mai SZTAKI egyik elődintézményét.

Akadémiai doktori disszertációját ugyanebben az évben az erőművek és energetikai rendszerek dinamikus viselkedése a számítógépes módszerek hazai alkalmazása témában védte meg. 1974-ben a vezetése alatt, az Automatizálási Kutató Intézet és az MTA Számítástechnikai Központ egyesítésével megalakult a mai SZTAKI, melynek 1964 és 1985 között igazgatója volt, 1986-tól pedig az intézet tanácsának elnöke, professor emeritusa.

"Műszaki emberként ugyanúgy ismerte a görög klasszikusokat vagy a modern képzőművészetet és kortárs zenét, értette a társadalomtudományok szempontjait és nyelvét.

Rá mindig összekötő láncszemként tekintettek a tudomány és az ipar között" – olvasható a méltatásban.

Vámos Tibor számos nemzetközi folyóirat szerkesztőbizottságának volt tagja, publikációinak száma meghaladja a 270-et, több könyvet írt és szerkesztett. Az MTA levelező tagjává 1973-ban, rendes tagjává 1979-ben választották. 1981 és 1984 között Ő tölthette be az International Federation of Automatic Control, IFAC elnöki tisztjét. 1984-ben a szervezet 9. Világkongresszusának Budapest adhatott otthont.

Kutatói pályája mellett egyetemi pályafutása is kiemelkedő: 1969-től a Budapesti Műszaki Egyetem professzora, 1990-től a Central European University Tudományos Programja mellett működő kuratórium elnökeként dolgozott. 1992-1993-ban a George Mason University, Fairfax/VA Distinguished Visiting professzora, 1993 és 1994-ben pedig a George Mason University Distinguished Affiliate professzora volt.

Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el: egyebek mellett elnyerte az Állami Díjat (1983), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést (1996), a Svájci Akadémia Chorafas-díját (1994), valamint a Széchenyi-díjat (2008). Vámos Tibor 2005-ben megkapta Az év ismeretterjesztő tudósa díjat is, 2009-ben elnyerte a Radnóti Miklós antirasszista díjat. Tudományos életművét 2006-ban Neumann János emlékplakettel díjazták. Tagja volt annak a 35 tudós és közéleti személyiségnek, akik 2000. január 31-én alapították meg a XXI. Század Társaságot, hosszú időn át töltötte be a társaság által alapított Hazám-díj kuratóriumának elnöki tisztségét.

Címlapról ajánljuk
Olajtankert bombáztak le az irániak, beleremeghet a világ kőolajpiaca

Olajtankert bombáztak le az irániak, beleremeghet a világ kőolajpiaca

Miután Irán közölte, hogy válaszul az amerikai–izraeli légitámadásokra lezárják a világ egyik fő „kőolaj-ütőerét”, a Hormuzi-szorost, iráni rakétatalálat ért egy olajtankert. A világ kőolajpiacán nagy változások jöhetnek, akár nagy áremelkedés is elképzelhető. A magyar kormány szerint ebben a kiélezett helyzetben különösen fontos, hogy Ukrajna újraindítsa a szállítást a Barátság kőolajvezetéken Magyarország felé.
inforadio
ARÉNA
2026.03.01. vasárnap, 18:00
Kis-Benedek József
biztonságpolitikai szakértő
Új vezetők vették át Iránt, megtámadták a USS Abraham Lincolnt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Új vezetők vették át Iránt, megtámadták a USS Abraham Lincolnt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tegnap reggel megtámadta az Egyesült Államok és Izrael Iránt, a cél az iszlamista rezsim megbuktatása, az atomprogram és a ballisztikus rakétaprogram leszerelése. Irán ma reggel hivatalosan is megerősítette: meghalt Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője. Az ország irányítását egy háromfős testület veszi át. A háború folytatódik: az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest a szomszédos országokat bombázza, támadás érte ma Izraelt, Irakot, Jordániát, az Egyesült Arab Emírségeket, Katart, Kuvaitot és Bahreint is. Dubajt és Dohát majdnem olyan intenzíven rakétázza Irán, mint Izraelt - az emírségekben már legalább hat rakéta / drón talált be és halottak is vannak. Iránban tízezrek vannak az utcákon, akik bosszúért tüntetnek, Pakisztánban és Irakban az amerikai követségek épületeit támadják helyiek. Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest (IRGC) jelentése szerint megtámadták az Egyesült Államok repülőgép-hordozóját. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×