A testület a csütörtöki ülésén az előterjesztéshez kiegészítést fogadott el: ha a veszélyhelyzetet a kormány az őszi ülésszak első ülésnapját követő 15. nap előtt megszünteti, akkor a feloldást megelőző napon hatályos kormányrendeleteknek azon rendelkezéseit, amelyek a veszélyhelyzet megszűnése utáni időszakra állapítanak meg általánosan kötelező magatartási szabályt, az őszi ülésszak első ülésnapját követő 15. napig továbbra is alkalmazni kell.

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényjavaslatot a külföldön kiállított magán- és közokiratok elektronikus okirattá alakításának szabályozása érdekében módosítják, valamint kiegészítik egyes szociális, gondnoksági és gyámsági ügyekhez kapcsolódó ingatlan ellenőrzések miatt.

A változtatások a fővárosi és megyei kormányhivatalok elektronikus ügyintézésével kapcsolatos jogszabály esetében lehetővé teszik, hogy az aláírópadon tett aláíráson a biometrikus összehasonlítás mellett írásszakértői vizsgálat is történjen, valamint az aláírópad alkalmazásakor az arra feljogosítottak az aláíráshoz kapcsolódó titkosított adatelemekben kezelt személyes adatokat is megismerhetik.

A hatósági eljárásokat érintő egyszerűsítések érdekében szükséges törvénymódosítások között szerepel, hogy nem csak a nyomozóhatóság, hanem az előkészítő szerv is jogosult az adóazonosító megismerésére ügyészi engedély nélkül.

A nemzetiségi szószóló javaslatával összhangban pontosítják azt is, hogy kérelemre a magánútlevél a nemzetiséghez tartozók nevét az anyakönyvi bejegyzésben foglaltak szerint nemzetiségi nyelven is tartalmazza.

A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről, valamint a kulturális örökség védelméről szóló törvények módosítása értelmében az 1957. január 1-je előtt keletkezett, az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló törvény hatálya alá nem tartozó közirat birtokosát az ellenkező bizonyításáig tulajdonosnak kell tekinteni. A közokiratok kezelése és védelme érdekében tízezertől 250 ezer forintig terjedő bírságolási lehetőséget is megteremt a jogszabály.