eur:
408.06
usd:
374.99
bux:
0
2024. november 5. kedd Imre
Stumpf István alkotmánybíró a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) Rendkívüli pénzügyi csúcs: Így készülj a 2020-as évre! című rendezvényén a Sofitel Budapest Chain Bridge hotelben 2018. szeptember 28-án.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Stumpf István: nagy politikai kockázat az egyetemi rendszer átalakítása

Figyelembe vették a rektorok és az Akadémia elnökének javaslatait a kuratóriumi tagok kiválasztásánál – mondta a felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos. Szeptemberben és januárban 15-15 százalékos kétlépcsős béremelés jön az egyetemi dolgozóknál.

Interjút adott a Magyar Nemzetnek Stumpf István, a felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos azután, hogy a Parlament elfogadta azt a törvényt, amivel alapítványi tulajdonba kerül több magyar felsőoktatási intézmény.

A kormánybiztos elmondta, hogy „nagyon összetett struktúra jött létre, amelyben vannak állami fenntartású egyetemek, magánegyetemek, egyházi fenntartásúak és a közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartottak; utóbbi körbe már 21 intézmény tartozik. Az egyetemek leszakadtak az állami köldökzsinórról, nagyobb autonómiát kaptak a gazdálkodásban, a szervezeti működésben, a bérrendszerben, a külső környezettel való kapcsolattartásban és kicsit a közbeszerzésben is. Történelmi pillanat jött el a magyar felsőoktatás életében, és fontos nemzetstratégiai kérdésben döntött a kormány: megadta a lökést és lehetőséget az egyetemeknek arra, hogy a minőségi tudástermelés révén Magyarország belépjen abba a nemzetközi világba, ahol kitüntetett harc folyik a hallgatókért és a magas hozzáadott értéket jelentő intellektuális tőkéért.”

Stumpf István szerint a nagy tudományegyetemeknél gondot jelent, hogy számos szak nem piacosítható, ezeknél az államnak továbbra is nagy szerepet kell vállalnia. Azt mondta, sikerült összehangolni a központi kórházi irányítási rendszert és az egyetemek autonómiájának a rendszerét. „E két terület átalakításába szinte minden kormánynak beletört a bicskája.”

Az ellenzék két nagy kritikát fogalmazott meg az új rendszerrel kapcsolatban, egyrészt, hogy az állam befolyása alól ellenszolgáltatás nélkül kikerülnek az intézmények, másrészt, hogy a jelenlegi kormányhatalomhoz hű emberekkel töltik fel az öt-öt fős kuratóriumokat, és onnantól az államnak és végső soron a választópolgároknak nem lesz befolyásuk a működésükre. A kuratóriumokkal kapcsolatban Stumpf István elmondta: „A korábbi állami fenntartó helyére az alapítvány lép, átveszi a jogosítványokat. A kuratórium a szenátussal együtt alakítja ki az egyetem alapító okiratát, a szervezeti szabályzatát, pénzügyi vagyonkezelési szabályzatát, a jövőbeni fejlesztési terveket. Mindent közösen készítenek elő. (...)

A stratégiai döntéshozó a kuratórium lesz. A szenátus, vagyis az eddigi vezérkar pedig képviseli az egyetemi autonómiát,

és minden ellenzéki híresztelés ellenére továbbra is fontos szerepe lesz az államnak az irányításban, a szabályozásban, az ellenőrzésben. A három szereplő harmonikus együttműködése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a modellváltás sikerre vezessen. Jó esélye ennek akkor van, ha a szenátus és a kuratórium nemcsak békés egymás mellett élést mutat, hanem szoros együttműködésben, stratégiai szövetségben újítják meg a rendszert.”

Ezután arról beszélt, hogy

kikérte a rektorok és az Akadémia elnöke véleményét a kuratóriumok összeállításáról, a kormány ezeket figyelembe vette.

„Nem privatizációról van szó, amit folyamatosan hangoztat az ellenzék, hanem arról, hogy a korábban használóként jelen lévő egyetem megkapja tulajdonba az infrastruktúrát, de a vagyont nem fordíthatja másra, csak a felsőoktatásai célokra. Ez a közfeladat pedig igen súlyos: Magyarország újjászületésének megalapozása és intellektuális tudáskincsének újratermelése. Ha ebben lemaradunk, akkor nemzetstratégiai terepen vesztő pályára kerülünk. Ezért akarta a kormányzat az átalakítást, akkor is, ha politikai értelemben nagy a kockázat, mert egy évvel a választások előtt minden változtatás bizonytalanságot, ellenérzést okoz” – mondta.

A – még – nem modellt váltó egyetemekkel kapcsolatban elmondta,

  • az ELTE túl nagy ahhoz, hogy egyszerűen átalakítható legyen,
  • a Műegyetem számára adekvátabb az új rendszer, de majd ők eldöntik,
  • a Nemzeti Közszolgálati Egyetem valószínűleg hosszú távon is marad állami fenntartású,
  • a művészeti egyetemekkel majd meglátjuk, mi lesz.

Azt mondta, csak az vált modellt, ahol erről egyértelműen dönt a szenátus.

Úgy készülnek, hogy szeptemberben lép életbe a teljesítményalapú oktatói bérrendszer. Szeptemberben 15 százalékkal megemelik az egyetemi dolgozók bérét, januárban pedig újabb 15 százalékos emelés jön, és ezt nemcsak a modellváltó, hanem az összes egyetem meg fogja kapni.

Az újonnan alakuló Tokaj-Hegyalja Egyetemen Stumpf István lesz a kuratórium elnöke. Az intézményről elmondta, hogy „az Egri Egyetemből válik ki a sárospataki campus jogutódlásával. Az intézmény szeretné megpályázni a szőlész-borász képzés csúcsát, együttműködve nyugati egyetemekkel, ugyanakkor a turizmus-vendéglátásban, a művelődéstörténetben, valamint a comeniusi hagyományok alapján a tanítóképzésben és az óvodapedagógia-képzésben is fontos szerepet kíván betölteni. Számomra különösen fontos ez az új egyetem. Sárospatak szülötteként úgy értékelem, hogy 1650 óta, amikor Lorántffy Zsuzsanna behívta Comeniust Sárospatakra, ilyen intellektuális beruházás ebbe a régióba nem érkezett.”

Stumpf István nem sokkal a kinevezése után, március 8-án az InfoRádió Aréna című műsorának vendége volt. A beszélgetést alább hallgathatja meg.

Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×