Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
FFP2-es védőmaszkok a Sentias német gyógyászati berendezéseket és termékeket gyártó vállalat üzemében a németországi Wuppertalban 2020. január 21-én. Németországban a mutálódott, a korábbinál gyorsabban terjedő koronavírus megfékezése érdekében műtős, KN95/N95-ös, vagy FFP2-es védőmaszkot kell viselni az üzletekben, a tömegközlekedési eszközökön, valamint az orvosi rendelőkben.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Sascha Steinbach

Maszk nélkül akart vásárolni, kiabált, majd karmolt is

Vádemelés a 48 éves nő ellen, aki a boltban nem akart szájmaszkot viselni, és amikor rászóltak, összeveszett az eladókkal.

A Győri Járási Ügyészség vádirata szerint a terhelt 2020 szeptemberében egy győri élelmiszerüzletbe ment be vásárolni szájmaszk nélkül – idézi fel az esetet az ügyészség honlapja.

A dolgozók szóltak neki, hogy tegyen fel maszkot, de erre a vádlott nem volt hajlandó, sőt kiabálni kezdett az eladókkal. Ekkor közölték a terhelttel, hogy így nem fogják kiszolgálni, mire ő egy 2000 Ft-os bankjegyet dobott a pénztárszalagra, majd a kiválasztott termékekkel távozott a boltból.

A szabálytalan fizetés miatt az üzletvezető az utcán a vádlott után ment és a kerékpárját megfogva próbálta a terheltet visszatartani, mire a vádlott elkapta a sértett nyakát és meg is karmolta.

A vádlott ellen az ügyészség garázdaság miatt emelt vádat. Vele szemben két évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható. A nyomozás során a Győri Rendőrkapitányság rendőrei jártak el, az érdemi döntést pedig várhatóan a Győri Járásbíróság fogja meghozni.

Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×