A politikus a XXI. Század Intézettel közös konferenciasorozatának első, Európa mi vagyunk című online rendezvényén azt mondta, hogy az elmúlt év a koronavírus-járvány elleni küzdelem jegyében telt. Nem Brüsszel védte meg az embereket, hanem a kormányok tettek így. Az Európai Unió sem a helyzet előrejelzésében, sem pedig a kezelésében nem tudott eredményeket felmutatni - jelentette ki Hidvéghi Balázs.

Az Európai Néppárt elveszítette iránytűi szerepét; nem erős közösség benyomását kelti, hanem sokkal inkább önfeladó, sodródó alakulatét - hangoztatta, hozzátéve, hogy főként ebből fakadtak a viták a nagyobbik magyar kormánypárttal, a Fidesz ugyanis nem sodródó.

Fontos, elsősorban világnézeti kérdésekben az Európai Néppárt nem nyerte meg vagy akár kikerülte a vitákat. Folyamatosan "területfeladásba ment bele" a hagyomány, a kereszténység, a kultúra témájában - mondta.

Hidvéghi Balázs szerint az új baloldali ideológia, amelyet rendkívül erőszakosan, arrogánsan próbálnak mindenkire rákényszeríteni, elveti a tradíciót, ki akarja iktatni a vallást. Érték- és támaszmentes megközelítés ez, amely mindent viszonylagossá tesz - fűzte hozzá.

Nagy nyugat-európai országokban a jobboldal nem száll szembe ezekkel a törekvésekkel, inkább enged nekik.

Az új baloldali ideológia alapvetően szabadságellenes - vélekedett a politikus.

Azt mondta, egyesek kritikátlanul ismételgetik, hogy több, központosítottabb Európa kell, ez majd mindent megold, a magyar kormány szerint azonban nincs így.

A Fidesz azért hagyta ott az Európai Néppártot, mert lehangoló az európai jobboldal állapota - jelentette ki Hidvéghi Balázs.

Köszöntőjében Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója azt hangoztatta, hogy a közép-európaiak rendelkeznek valamivel, amivel a nyugat-európaiak már nem: van víziójuk, tudják, milyen jövőt akarnak.

A térség víziója a kontinensről: szabad nemzetek szabad szövetsége a szabadság jegyében. Ezt szeretnék elérni a jövőben - hangoztatta.

Úgy vélekedett, hogy a nyugat-európaiak kissé megfásultak, a magyarok azonban még lelkesek, és remélhetőleg ezt át tudják rájuk ragasztani.

A 20. századi Európában mindig az volt a kérdés, hogy ki lesz a kontinens új ura - mondta Schmidt Mária. Az első világháborúban ez nem dőlt el, a második után patthelyzet állt elő: a világ egyik felét amerikanizálták, a másikat szovjetizálták. Európa új ura 1989-90-ben végül az Egyesült Államok lett, ekkortól amerikanizáció vette kezdetét, ez azonban megtorpant a 2008-as gazdasági válság idején, majd a 2015-ös migrációs krízis és a mostani járványhelyzet alatt is - jelentette ki a főigazgató.

Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója kijelentette, hogy a magyar jobboldalnak nem kell utat keresnie, mert már úton van, és tudja, merre, milyen sebességgel halad. Bölcs szövetségpolitikával rendelkezik - jegyezte meg.

Európa mozgásban van, amelyet csak felgyorsított a koronavírus-járvány, főleg azon ellentét miatt, amely a felelős nemzetállamok cselekvőképessége és az elszámoltathatatlan föderális szint nehézkessége között feszül - hangoztatta Békés Márton, hozzátéve: "világrendszerváltás közepén vagyunk".