Infostart.hu
eur:
351.72
usd:
306.65
bux:
137625.54
2026. június 21. vasárnap Alajos, Leila
Csoportkép készül az Európai Néppárt (EPP)kétnapos tisztújító kongresszusán Zágrábban 2019. november 21-én. Az Európai Parlament legnagyobb frakciójának kongresszusán megválasztották a párt új tíztagú elnökségét, és újraválasztották főtitkárnak a spanyol Antonio López-Istúrizt, valamint a néppárt eddigi kincstárnokát, a német Christian Schmidtet.
Nyitókép: MTI/EPA/Antonio Bat

Feledy Botond: nehéz lesz új EP-frakciót alapítania a Fidesznek

Feledy Botond szerint két európai parlamenti frakció jön szóba, ahova beléphet az Európai Néppártból kiváló magyar kormánypárt.

Az Európai Néppárt európai parlamenti frakciója után a pártcsaládból is kilépett a Fidesz. Az InfoRádiónak nyilatkozó külpolitikai elemző szerint csak lengyel és olasz együttműködéssel az EP-ben a magyar kormányzópárt nem tud új képviselőcsoportot létrehozni.

Feledy Botond elmondta, hogy „legalább 25 képviselőnek legalább hét tagállamból kell ahhoz benyújtani frakciólapítási igényt, hogy azt az Európai Parlament engedélyezze”. Hozzátette, korábban alacsonyabb volt a küszöb.

Ha már meglévő frakcióba lépne be a magyar kormánypárt, akkor kettő jön szóba. Az egyik az Európai Konzervatívok csoportja, itt korábban a britek voltak a meghatározók, most a lengyelek. A másik az Identitás csoport, ebben több nyugat-európai ország jobboldali pártja is helyet kap.

A külpolitikai szakértő kizártnak tartja, hogy a Fidesznek megmaradna az eddigi politikai mozgástere és befolyása.

Eddig a Fidesz az EP legnagyobb frakciójához tartozott – mondta Feledy Botond –, rengeteg anyagi forrástól elesik, a delegációk és a képviselők is kevesebb pénzhez férhetnek hozzá mostantól, de az információáramlás sem lesz olyan, mint eddig, számos információs csatorna bezárul ezzel a párt és a magyar miniszterelnök előtt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.06.22. hétfő, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Vége a nagy álmoknak: mégsem a hidrogén hozza el a zöld áttörést a közlekedésben?

Vége a nagy álmoknak: mégsem a hidrogén hozza el a zöld áttörést a közlekedésben?

Az évtized elején a hidrogénre sokan még alapvetően, mint az energiaátmenet „svájci bicskájára” tekintettek, mára azonban egyre több jel utal arra, hogy a régóta várt hidrogénforradalom a közlekedésben is elmarad. Miközben a hidrogénes járművek piaca megtorpant, a töltőinfrastruktúra fejlesztése akadozik, és az akkumulátoros elektromos technológiák gyorsan teret nyernek, a hidrogén alkalmazási köre egyre szűkül. Bár a nehézgépjárművekről sokáig kecsegtető piacként beszéltek, globális trendek, és főleg a kínai tapasztalatok azt mutatják, hogy e területen is legfeljebb kis részesedése lehet ennek az üzemanyagnak, így legfeljebb a hajózás és a légiközlekedésben juthat szerephez.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×