Infostart.hu
eur:
357.46
usd:
313.6
bux:
142467.45
2026. július 13. hétfő Jenő
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közzétett képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) Budapesten, a Karmelita kolostorban fogadta Manfred Webert, az Európai Néppárt frakcióvezetőjét 2019. március 12-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Több változás is lehet a szerdai európai néppárti döntés eredménye

Miközben a kizárásnál nem várható változás a többségi szavazás fenntartásában, újdonság lehet a frakción belüli felfüggesztés, illetve „visszavétel” lehetőségének írott szabállyá tétele is.

Élénk érdeklődés kíséri az Európai Néppárt EP-frakciójának szerdai ülését előkészítő egyeztetéseket, amelyekről ugyanakkor a dolog természeténél fogva publikus tájékoztatás az adott fázisban nem érhető el. Névtelenséget kérő EP-forrásból azért így is sikerült kideríteni néhány várható fejleményt.

Számunkra is megerősítették azt a kedd reggel körbefutott értesülést, miszerint a szerdán frakció elé kerülő javaslat

már nem számol az egyszerű többséggel történő csoportos kizárás lehetőségével,

jóllehet, az ülés előkészítése során bőven voltak mellette lobbizók is.

Úgy tűnik azonban, elegendő támogatást szerezhet az az alapvetően német sugallatra született kompromisszum, amely egyfelől a kizárást továbbra is kétharmados többséghez kötné, másfelől viszont a néppártok európai szervezetének mintájára a frakciónál is intézményesítené az (akár csoportos) felfüggesztés lehetőségét.

Mint jelentések emlékeztetnek, bizonyos fokú egyéni felfüggesztés lehetősége már eddig is létezett. Legutóbb például ilyen értelmű frakciódöntés született Deutsch Tamás esetében, akinél – a képviselő korábbi megnyilatkozásaira reagálva – meghagyták ugyan a formális frakciótagságot, de nem szólalhat fel a frakció nevében, nem viselhet frakcióhoz kötődő funkciót, és nem vehet részt a frakció belső ügyeit formáló szavazáson.

Ennek kiterjesztése egy teljes nemzeti delegációra – mint amilyen a Fidesz–KDNP is jelenleg – mindenképpen újdonságnak számítana, ha szerdán valóban sor kerül rá.

Másfelől viszont a frakció ilyen módon továbbra is – számszerűen – tagjai között tarthatja számon a relatíve nagy számú magyar képviselőcsoportot, az utóbbi pedig továbbra is részt vehet a frakció vitában, érveivel, belső ad-hoc koalíciók szervezésével elvben hatással lehet döntéseinek formálására.

Megfigyelők ennek kapcsán emlékeztetnek, hogy a magyar miniszterelnök a Fidesz számára a közelmúltban olyan „társult tagság” lehetőségét is felvetette a néppárti frakciónál, amely többé-kevésbé hasonló mozgásteret tett volna lehetővé a magyar képviselők számára.

A szerdai frakciódöntés amúgy más területen is hozhat újdonságot. Így

  • várhatóan rögzítik az esetleges kizártak visszavételének a lehetőségét, és
  • a tervek szerint – tekintettel a járványra – intézményesítik a frakción belüli online döntéshozás módját is.

Egyes EP-források nem tartják teljesen lehetetlennek, hogy a Fidesz kizárását leginkább szorgalmazva – szám szerint csak néhány képviselővel rendelkező – egyes nemzeti (például skandináv) delegációk esetleg nem csupán elítélik majd szerdán ennek újbóli elmaradását, hanem saját kilépésüket is felvetik. Mások ugyanakkor úgy vélik, hogy ennek a jelen szakaszban csekély az esélye, mivel e csoportok jövőbeni befolyását az EP-ügyek menetére radikálisan lecsökkentené egy ilyen lépés.

Címlapról ajánljuk
Már Magyar Péter is felszólal, az Országgyűlés hétfőn dönt az Alaptörvény módosításáról

Már Magyar Péter is felszólal, az Országgyűlés hétfőn dönt az Alaptörvény módosításáról

Magyar Péter miniszterelnök 13 órakor beszédet mond napirend előtt, a képviselők hétfőn szavazhatnak az Alaptörvény 17. módosításról, amelyben Sulyok Tamás államfő megbízatásának végét is kimondják. „A köztársasági elnöknek öt napja lesz, hogy aláírja azt. Ha nem teszi meg, akkor megindítható ellene a megfosztási eljárás” – írta a miniszterelnök Facebook-oldalán. Kedden visszaállíthatják a pedagógusok sztrájkjogát.
Oroszország a NATO hatalma ellen készülődik, Trumpot lenyűgözte Ukrajna – Háborús híreink hétfőn

Oroszország a NATO hatalma ellen készülődik, Trumpot lenyűgözte Ukrajna – Háborús híreink hétfőn

A lengyel külügyminiszter, Radosław Sikorski szerint nem zárható ki, hogy Moszkvában egy súlyos incidensre készülnek – szúrta ki az Ukrajinszka Pravda. Véleménye szerint ugyanakkor a oroszoknak nincs elegendő erejük egy nagyszabású támadás megindításához, ezért valamilyen alternatív provokációt mérlegelnek. Négy éven át arra épített Oroszország, hogy egy felőrlő állóháborúban kitartóbb lesz Ukrajnánál. Most azonban, ahogy az ukrán drónok egyre nagyobb kárt okoznak az orosz hadseregben és az olajiparban, Moszkva kénytelen belátni, hogy az idő nem feltétlenül neki dolgozik - elemezte a helyzetet a Wall Street Journal. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×