Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla
Nyitókép: Police.hu

Naponta 58 millió forint bírságot fizetnek a gyorshajtók

Az adatok szerint tavaly közúti forgalom a gyorshajtásoknál kisebb mértékben csökkent.

A 2019-es csúcs után tavaly visszaesett a gyorshajtás miatt kiszabott bírságok száma és a büntetések összege Magyarországon. A Vezess.hu kérte ki a rendőrségtől az objektív felelősség kategóriájába sorolható jogsértések, valamint a sebességtúllépés miatt kiszabott közigazgatási bírságokra vonatkozó részletes adatokat, ebből az derül, hogy 2020-ban összesen 618 184 bírságot postáztak ki. Ez jóval kevesebb a 2019-es 687 501 számnál, és még a 2018-asnál is nagyjából ötezerrel.

Tavaly 21 415 600 000 forint értékben kellett büntetést fizetniük a gyorshajtóknak.

Ez az előző évhez képest 2,2 milliárd forintos, 9,3 százalékos csökkenés.

Naponta 58,5 millió forintot volt a bírság összege, az átlagos büntetés pedig 34 643 forint volt, vagyis vélhetően a többség a minimális tételt, 30 ezer forintot fizetett be szabálytalansága utána.

A portál azt írja, a közúti forgalom a gyorshajtásoknál kisebb mértékben csökkent. Az ORFK-OBB a VÉDA-rendszer áthaladási számaira támaszkodva, 2019 és 2020 első 11 hónapját összevetve átlagosan 5 százalékos forgalomcsökkenésről adott hírt, vagyis mintegy fele akkorát, mint a bírságszám csökkenése.

A gyorshajtás mellett más miatt is kellett fizetniük az autósoknak, de jóval kevesebbet. A biztonsági öv használatára, a járművezető szervezetében a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol tilalmára („ittas vezetés”), valamint a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék jelzéseire vonatkozó egyes előírások megsértése miatt összesen 1 191 163 000 forintos bírságot szabtak ki.

Minden egyéb kihágás további 642,6 millió forintot jelentett a sofőröknek, vagyis összesen 23,249 milliárd forint közigazgatási bírságot rótt ki a rendőrség tavaly.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×