Magyarországon az afrikai sertéspestis jelenleg kizárólag a vadon élő állatokat érinti, elsősorban az ország keleti részén, valamint Komárom-Esztergom és Pest megyében. Házisertésben mind ez idáig nem állapították meg a betegséget, az alapvető cél, pedig, hogy ez így is maradjon – szögezte le az országos főállatorvos.
Bognár Lajos az InfoRádiban emlékeztetett, korábban az Európai Unió a tagállamoknak előírta, hogy az afrikai sertéspestissel kapcsolatosan készítsenek külön akciótervet a vadgazdálkodásokra. Ezzel összhangban nemrégiben elkészült az ötéves időszakra vonatkozó Nemzeti Akcióterv, amelynek végrehajtása elsősorban a vadászatban érintett szereplőkre ró feladatokat.
A természetben a vírus körforgása akkor szakadhat meg, ha az állománysűrűség egyed per négyzetkilométer alatt lesz – tette hozzá a szakember. Ez az arány Magyarországon 0,1-től 5-ig terjed, de az ország több mint fele részén az unió által meghatározott 0,5 vaddisznó/négyzetkilométeres érték alatt marad. Természetesen a legnagyobb vaddisznóállomány-sűrűség az erdős területeken található, például Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és a Dunántúlon.
A vaddisznóállomány gyérítése természetesen a sertéspestis megjelenése óta folyamatosan zajlik, már 2018-ban elrendelték a mentesítési tervben. A 2025-ig tartó ciklusban ugyanakkor mindenkinek a saját vadászterületére kell majd adoptálnia a legjobb gyakorlatokat, és kell letennie azt a tervet, amely alapján végrehajtja a kívánt mértékű további gyérítést – hívta föl a figyelmet Bognár Lajos.
A házisertés-tenyésztőkre is hárulnak plusz feladatok, köztük az, hogy biztosítaniuk kell a telepek zártságát, megakadályozva, hogy a vírus bekerüljön. A helyettes államtitkár úgy véli, hogy a védekezés a jövőben is sikeres legyen, egyrészt csökkenteni kell a vírus jelenlétét a természetben, valamint emelni kell a járványvédelmet, amit a magyar kormányzat – pályázat útján – több mint kétmilliárd forinttal segít.