Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 15. vasárnap Albert, Lipót
Nyitókép: Pixabay

Megvan, melyik településnél fut össze a Bringakör és a Budapest–Balaton kerékpárút

Az idén a Budapest–Balaton bringaút összes szakaszán dolgoznak majd a kivitelezők, több helyen megújul a Balatont megkerülő Bringakör és a Velo6 részeként elkészül a Budapest–Budakeszi kerékpáros összeköttetés.

A Budapest–Balaton biciklis összeköttetés kiépítése mintegy 17, a Balatoni Bringakör korszerűsítése közel 31 kilométeren folytatódik 2021-ben. A legjelentősebb hazai kerékpáros fejlesztések közé tartozó beruházások Balatonakarattyánál kapcsolódnak össze. A Veszprém megyei település térségében idén mindkét projektben elkészül egy-egy új szakasz – írja közleményében az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

A főváros és a Balaton közötti kerékpárút kivitelezése ebben az esztendőben 2,9 milliárd forintból folytatódik. A tervek szerint

2021 második felében átadják a teljes Budapest–Etyek szakaszt, a Székesfehérvár bevezetőt és a 710-es főúttól Balatonakarattyáig tartó szakaszt.

A tervek szerint nyárig dolgoznak majd a kivitelezők a Balatoni Bringakör egyes déli parti részein. Összesen 1,3 milliárd forintból számos építési engedélyköteles szakasz újul meg Balatonakarattya, Balatonvilágos, Siófok, Zamárdi, Szántód, Balatonszárszó, Balatonőszöd, Balatonlelle településeket érintve. A kivitelezések befejeztével a Balatoni Bringakör korszerűsítése Balatonakarattyától Balatonlelléig elkészül.

Várhatóan 2021 tavaszán folytatódnak a meglévő lakóutcák lokális vagy teljes felületű burkolatjavításait, táblázását és burkolatjel-festését magukba foglaló nem-engedélyköteles fejlesztések a Balaton északi partján, Balatonkenesétől Gyenesdiásig. Megkezdődnek a Bringakör első északi engedélyköteles szakaszainak munkálatai is Tihany-Örvényes és Balatonkenese-Balatonfűzfő között. Ősztől pedig a tókerülő kerékpárút még hiányzó egyetlen szakaszának kivitelezése is megindulhat Balatonrendesen.

Az EuroVelo 6 nemzetközi hálózat részeként 2021-es átadással színvonalas kerékpáros kapcsolat létesül Budapest és Dunakeszi között. Győrből Pannonhalmáig biciklin juthatunk el, miután az idegenforgalmi főszezonra 1,8 milliárd forintból kiépül a közel 18 kilométeres kerékpárút. Jó minőségű, vadonatúj szakaszokon kerekezhetünk Vámospércs és Nyírábrány, a román határ között és a tokaji Erzsébet királyné Tisza-hídon át is.

Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár elmondta: „2010 óta mintegy 1600 kilométer új kerékpárút épült Magyarországon. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásaiban idén további 95 kilométeren látnak neki a munkálatoknak a vállalkozók.

A kivitelezők 2021-ben a Budapest–Balaton összeköttetés összes szakaszán dolgoznak majd.

Az év elején a sikeres uniós forráslehívás érdekében több mint 1000 kilométernyi fejlesztés előkészítése kezdődhet meg. A kerékpározható hálózat teljes hossza 2030-ra megközelíti a 15 ezer kilométert.”

Címlapról ajánljuk
„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

Új országos önkéntesprogram segítheti a kórházban rekedt csecsemők és kisgyermekek gondozását. A most elkészített szakmai útmutató lehetővé teszi, hogy megfelelően felkészített emberek is részt vegyenek a gyermekek érzelmi és szociális támogatásában. Pehr Erika, a gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárság tanácsadója beszélt a részletekről az InfoRádióban.

Szabó József: az új fásítási és zöldítési program egyfajta ökológiai fordulatot jelez

A miniszterelnök múlt héten jelentette be, hogy 18,2 milliárd forintot országfásításra, 39,6 milliárd forintot pedig települészöldítésre fordítanak. Szabó József fenntarthatósági szakmérnök, a Főkert korábbi vezérigazgatója üdvözölte az irányt, de a vállalást nem tartja nagyságrendi fordulatnak. A faültetés pedig csak az első lépés, a legjelentősebb feladat utána következik.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Súlyos helyzet alakult ki az egyik híres magyar borvidéken a klímaváltozás miatt

Súlyos helyzet alakult ki az egyik híres magyar borvidéken a klímaváltozás miatt

A klímaváltozás ma már nem jövőbeli veszély, hanem a magyar mezőgazdaság mindennapi valósága. Hatásai különösen látványosan jelennek meg a Duna–Tisza közi Homokhátságon, Magyarország egyik leginkább veszélyeztetett térségében. A Duna-Tisza közén helyezkedik el hazánk legnagyobb területű borvidéke, a Kunsági borvidék, ami a korábbi évtizedekben iskolapéldája volt a környezeti viszonyokhoz (pl. a kedvezőtlen talajviszonyokhoz) történő alkalmazkodásnak, ám a klímaváltozás alapvetően felborította a környezet és gazdálkodás közti korábbi egyensúlyt. A Kunsági borvidék esete azonban messze túlmutat a szőlőn és a borászaton. A vízhiány, a növekvő hőterhelés, a romló termésbiztonság egy országos jelentőségű problémakör helyi példái (Farkas et al., 2024; Jánosi et al., 2023; Lennert et al., 2024). Kutatásunkban éghajlati adatok, gazdálkodói kérdőívek és szakértői interjúk segítségével vizsgáltuk meg a Kunsági borvidék gazdálkodóinak kitettségét a klímaváltozással szemben, mennyire érzékelik a problémát, milyen módszereket, technikákat vetnek be az alkalmazkodásra, és miben látják a sikeres klímaadaptáció fő gátjait.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×