Érezhetően egyre kevesebb gazdálkodó foglalkozik fűszerpaprikával Csongrád-Csanád megyében. A nagytermelők azonban igyekeznek megtartani korábbi termőterületeiket – mondta az InfoRádiónak ifjabb Szalma István, a Szegedi Tájkörzet egyik családi gazdaságának vezetője.

A fűszerpaprika termesztése egy nagyon kézimunka-igényes ágazata a mezőgazdaságnak, ezért a megfelelő munkaerő-hiány nagyban hozzájárul a csökkenéshez. A gépi betakarítás ráadásul nem igazán elterjedt, és ha esetleg talál is ember munkaerőt, az általuk elvégzett munka minőség nem mindig arányos a megemelkedett órabér nagyságával. Így – a szakember meglátása szerint – egyre inkább a teljesítménybér felé kellene orientálódni.

Szalma Istvánnak már a nagyszülei is fűszerpaprikával foglalkoztak, csaknem 7 hektáron termelik a hungarikumot. Azt mondja, náluk átlagos lett az idei év termése, 10-12 tonna hektáronként, sokan azonban sokkal rosszabb évet zárnak.

A termést megtizedelte ugyanis a kedvezőtlen időjárás.

A nagyon száraz tavaszi időszak miatt, aki nem tudta azonnal belocsolni az ültetési területeit, jelentős hátránnyal indult. És sok termelőtől lehetett hallani, hogy ki is kellett tárcsáznia a kultúráját, mert egyszerűen nem érte meg tovább foglalkozni vele.

A minőséggel idén sem volt gond, ez azonban nem feltétlenül tükröződik a felvásárlási árakban,

amelyekben szerinte jobban kellene érvényesíteni a magasabb munkabérekből származó kiadásokat.

A paprika 90 százalékát nyersen értékesítik, emellett készítenek őrleményt is. Támogatná, ha a termelők nem csak Budapesten és a termőterületük 40 kilométeres körzetében adhatnák el portékájukat, hiszen koncentráltan vannak jelen a térségben, így nehezebben érvényesülnek a szűk piacon.