A kormányzati intézkedésektől függetlenül az önkormányzat aláírt egy szerződést, amellyel százezer antigén gyorstesztet vásárol, továbbá bővíti PCR-tesztelési kapacitásait, erről aláírás előtt van már a szerződés – mondta Kiss Ambrus az InfoRádió tudósítása szerint.

A gyorstesztek felét a kerületi önkormányzatok kapják lakosságarányosan, és a főpolgármester-helyettes elmondása szerint azt ajánlják nekik, hogy ha a kormányzat által meghirdetett tesztelési program (a közoktatásban, az óvodákban, a bölcsődékben) rendben zajlik, akkor ne "duplikálják" a tesztelést. Egyébiránt pedig

a kerületekre bízzák, hogy miként használják fel a fővárostól kapott kapacitást.

A maradék antigén tesztből a főváros egyrészt tartalékot képez, másrészt a szociális intézményeknél és a hajléktalanellátásban használ fel belőle, szükség szerint. Azt is megvizsgálja az önkormányzat, hogy a fővárosért dolgozókat miként tudja tesztelni.

A PCR-tesztelés folyamatosan zajlik, a közgyűlés döntése értelmében a szociális intézmények dolgozóitól kéthetente vesznek mintát, illetve ha szükség van rá, akkor az ellátottak tesztelését is megoldják a kontaktkutatás során. Az látszik, hogy ez utóbbi miatt időarányosan több tesztet kellett végezniük a tervezettnél, ezért is kell bővíteniük a 20 ezres PCR-kapacitást.

Az iparűzési adóról

Látszólag élesen jönnek a kereskedelmi és iparkamarák javaslatai – mondta Kiss Ambrus. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) iparűzési adóra vonatkozó javaslatát meglehetősen szakszerűtlennek, újraelosztási szempontból kifejezetten vitásnak tartják. Aggályos az is, hogy az MKIK sosem vetette fel, hogy tájékozódni szeretne az önkormányzati alrendszer finanszírozásáról, így viszont a hozzá nem értésük tűnik ki – tette hozzá a főpolgármester-helyettes.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) többféle javaslattal állt elő (például: 50 milliárdos válságalap a turizmusnak, a taxisok megsegítése, a bérleti díjak csökkentése). Az indítványok között vannak a főváros számára elfogadhatatlanok, és vannak támogathatóak – igaz, ez utóbbiakat Kiss Ambrus szerint még március végén tették. Hozzátette: ez a szervezet ugyanakkor felvetette a megbeszélések lehetőségét, erre hétfőn tárgyalóasztalhoz is ülnek.

A BKV-sofőrök védelméről a járvány idején

Mint az Infostart is megírta, a BKV járműveztetői az Egységes Közlekedési Szakszervezettel aláírásgyűjtésbe kezdtek és kéréseiket az operatív törzsnek kívánják eljuttatni. Kifogásolják: ígéretek és hosszas egyeztetések után sem tudták elérni, hogy megtiltsa bárki is – legyen az a munkáltató, a megrendelő vagy a tulajdonos –, hogy a járművezetők közvetlen közelében hosszabb ideig álldogáljanak az utasok.

Kiss Ambrus az ügyben elmondta: korábban volt egyeztetés a reprezentatív szakszervezetek, a BKK és a BKV között. Akkor az látszott, hogy ha az első ajtós felszállást nem biztosítják és a sofőrök mögötti területet lezárják, akkor zsúfoltság alakul ki bizonyos járatokon. A főpolgármester-helyettes megjegyezte: sok helyen van plexifal, ami megfelelő elválasztást jelenthet, továbbá a levegőbefúvás sem az utastérből történik, hanem a külső környezetből, ugyanakkor vizsgálják, hogy mit tudnak tenni a járművezetők és az utasközönség együttes biztonságáért.