A képviselők 124 igen szavazattal, 20 nem ellenében és 32 tartózkodás mellett hagyták jóvá a pénzügyminiszter javaslatát.

A Ház döntése alapján a személyijövedelemadó-kedvezmény 2021-től az összevont adóalapot csökkentő tételként lesz érvényesíthető.

A kisvállalati adó (kiva) árbevételi korlátja és mérlegfőösszegre vonatkozó értékhatára 3 milliárd forintra emelkedik, amivel összhangban a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének árbevételi határa 6 milliárd forintra nő.

Adómentesség és adóemelés

A pálinka bér- és magánfőzése ténylegesen adómentessé válik 2021. január 1-jétől, amit Varga Mihály pénzügyminiszter az előterjesztésben a "pálinka-szabadságharc győztes lezárásaként" értékelt.

A cigaretta és más dohánytermékek jövedéki adója jövőre két lépcsőben emelkedik az ide vonatkozó uniós irányelvek hatására, így a cigarettára rakódó teher 2021. április 1-jétől legalább 39 300 forint lesz ezer darabonként.

Átirányították a gépjárműadót, bővítették a tao használhatósági körét

A parlament döntésével arra is reagált, hogy a jövő évi költségvetésben a gépjárműadó már teljes egészében a központi költségvetést illeti meg. A Ház ehhez igazodva most az állami adóhatósághoz telepítette a teher beszedésének jogkörét az eddig illetékes önkormányzatoktól.

A társasági adóról (tao) szóló törvény módosításával a képviselők lehetővé tették, hogy a sportszervezetek a koronavírus-járvány elleni védekezésre is költhessék az adózók támogatását.

Könnyebbé válhat a lakosság közműcsatlakozása

A változás a villamos energiáról, a földgázellátásról, valamint a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvényeket egyaránt érinti.

A döntés értelmében a szolgáltató hallgatása beleegyezésnek minősül a csatlakozási tervek elfogadtatása során. Így már nem a fogyasztónak kell a tervek megfelelőségével kapcsolatos igényével a hatósághoz fordulnia, hanem a szolgáltatónak, ha nem ért egyet a csatlakozás bemutatott módjával.

Ha a szolgáltató megalapozatlanul utasítja vissza a csatlakozást, akkor annak költségeit meg kell térítenie. Ez akkor lehetséges, ha az ügyfél a tervek hallgatólagos elfogadása után négy hónapon belül kiépíti a csatlakozást, de a szolgáltató mégis visszautasítja annak üzembe helyezését.

Változik a víziközmű-vezeték adójának struktúrája is: sávossá válik attól függően, hogy a szolgáltató a megelőző évben egy kilométernyi vezetékre vetítve hány köbméter vizet értékesített. Ez kedvezően érinti a kisebb településeket, ahol elszórtan él a lakosság, mivel ezeken a helyeken fogyasztóarányosan hosszabbak a vezetékek.

A kutatók többé nem közalkalmazottak, előnyben a nyereséges helyek

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatban (ELKH) foglalkoztatott kutatók versenyképes bérrendezésének lehetőségét teremti meg az a törvény, amelyet 123 igen szavazattal, 55 nem ellenében és 3 tartózkodás mellett fogadott el a Ház.

A törvénymódosítás által rugalmasabbá válik a foglalkoztatás és a bérezés, mivel az alkalmazottak a munka törvénykönyve alá tartoznak a jövő évtől, és nem közalkalmazottak lesznek. Rögzítették, hogy jövedelmük nem csökkenhet.

Ösztöndíjakat, díjakat, címeket is alapíthat az ELKH saját forrásból.

A jogszabály a nyereségre szert tevő kutatóhelyeket mentesíti a költségvetési befizetés terhe alól, ha a tevékenységeik eredményét közfeladataik ellátására vagy azokat segítő beruházásokra fordítják.

Az ELKH Titkársága véleményt nyilváníthat a közfeladatához kapcsolódó kormányzati stratégiai dokumentumokról, a kapcsolódó jogszabályváltozásokról.

Eggyel, tizenkét főre nő a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács létszáma, amelyben így a tudományos szféra meghatározó tagjai már négy taggal lesznek jelen.

Az ELKH 2019. szeptember 1-jével jött létre. Idén 11 milliárd forintos többletforrásban, míg a jövő évtől 22 milliárd forintos pluszban részesül működési és fejlesztési kiadásai finanszírozására. Ezzel duplájára nő a kutatási hálózat éves költségvetése.

Megkönnyítették a jogkeresők bírósághoz fordulásának jogát

Az Országgyűlés több ponton módosította a 2018-ban hatályba lépett új polgári perrendtartásról szóló törvényt. A képviselők 169 igen szavazattal, 12 tartózkodás mellett fogadták el az igazságügyi miniszter erről szóló javaslatát.

Varga Judit előterjesztése indoklásában úgy fogalmazott, a polgári perrendtartás hatályba lépése óta eltelt idő tapasztalatai, az Alkotmánybíróság határozatai és a jogalkalmazó szervek visszajelzései indokolttá teszik a szabályozás finomítását, a perjogi szabályok egyszerűsítését és rugalmasabbá tételét.

Kiemelte, a változtatások mellett továbbra is biztosíthatók maradnak a koncentrált per feltételei, továbbá fennmaradnak az osztott perszerkezet előnyei és a felek önrendelkezési joga is messzemenően érvényesül.

Jogorvoslat az energiaáraknál

A parlament 150 igen, 27 nem szavazattal és öt tartózkodás mellett módosított egyes energetikai tárgyú törvényeket a kormány kezdeményezésére. Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszter előterjesztése

az Európai Bíróság ítélete után megteremti a jogorvoslat lehetőségét az energiaár-szabás rendszerében.

A módosítások biztosítják az érintett engedélyesek részére a rendszerhasználati és kapcsolódó egyéb díjak mértékére vonatkozó jogorvoslati jogot.

Törvény született a családi gazdaságokról

Az Országgyűlés 174 igen szavazattal, hat tartózkodás mellett, kétharmados többséggel elfogadta a családi gazdaságokról szóló törvényt a kormány javaslatára. A törvény január 1-jén lép hatályba.

A Nagy István agrárminiszter által jegyzett jogszabály közös adópolitikai, agrárigazgatási, valamint gazdaság-szerkezetátalakítási törekvéseket foglal össze, amellyel a jelenlegi mezőgazdasági őstermelők, illetve családi gazdálkodók működésének jogszabályi háttere rendeződik és egyszerűsödik. A törvény célja, hogy hozzájáruljon a gazdaság kifehérítéséhez, az adminisztrációs terhek csökkentéséhez, horizontális és vertikális együttműködésre ösztönözzön, erősítse a termelők piaci alkupozícióját, javítsa a versenyképességet - áll az indoklásban.

A jogszabályban három működési formát rögzítettek:

• a mezőgazdasági őstermelőt,
• az őstermelők családi gazdaságát és
• a családi mezőgazdasági társaságot.

A jövőben nem kell több vállalkozási formát működtetniük az őstermelőknek,

a termelőtevékenység mellett a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó olyan kiegészítő tevékenységet is folytathatnak, mint például a falusi turizmus vagy mezőgazdasági szolgáltatások nyújtása.

Változtak az adózási szabályok is. 2021-től az átalányadózás már nemcsak a 8 millió forintot, hanem az éves minimálbér tízszeresét el nem érő bevétellel rendelkező mezőgazdasági őstermelők számára is elérhetővé válik.

A mezőgazdasági támogatások már nem számítanak bevételnek, így azokat sem az adóköteles jövedelem megállapításánál, sem az adózási értékhatároknál nem kell figyelembe venni.

Nem terheli személyi jövedelemadó az őstermelő éves bevételét, ha az összeg nem haladja meg a mindenkori minimálbér ötszörösét. Az eddigi 600 ezer forint helyett immár az éves minimálbér felének megfelelő bevételig adóbevallást sem kell benyújtaniuk az érintetteknek.

A törvényalkotási bizottság a koronavírus-járványra hivatkozva módosítást javasolt a Nemzeti Agrárkamara megyei és országos küldöttközgyűléseinél, így azok személyes jelenlét nélkül is megtarthatók.

Uniós jogharmonizáció a klímaszabályozásban

Az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezménye és annak kiotói jegyzőkönyve végrehajtásával, az üvegházhatású gázok kereskedelmével foglalkozó előírások kiegészítésének megfelelően változnak egyes klímavédelmi jogszabályok. Ezeket 160 igen szavazattal, 21 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.

Az új szabályozás az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszerének 2021-től 2030-ig tartó kereskedési időszakában alkalmazandó új uniós klímapolitikai előírásoknak is megfelel. Így tartalmazza a Svájcból érkező légi járatok kizárását az EU kvótakereskedelmi rendszeréből vagy a térítésmentes kibocsátási engedélyek kiosztását célzó kérelmek elemeit.

Egyszerűsíti a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság ügyfeleire, vagyis a létesítményüzemeltetőkre és a légijármű-üzembentartókra vonatkozó fizetési kötelezettség szabályait.

A jogszabály bevezeti azt az uniós változtatást is, mellyel

Magyarország hozzájárul a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő éves kibocsátáscsökkentések eléréséhez az EU emissziókereskedelmi rendszerén kívüli ágazatokban.

Az állam feladata az éghajlatvédelemmel vagy az alkalmazkodással kapcsolatos teendők ellátása.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára korábban közölte: Magyarország jelenlegi tagállami célja, hogy a 2005-ös szinthez képest legalább 7 százalékos kibocsátáscsökkentést érjen el 2030-ra.

A parlament elfogadta a 2019-es év zárszámadását

Az Országgyűlés 124 igen szavazattal, 54 nem ellenében elfogadta a 2019-es költségvetés zárszámadását.

Varga Mihály pénzügyminiszter szerint tavaly a magyar gazdaság gyors növekedést ért el, köszönhetően a fegyelmezett, kiszámítható és a gazdasági növekedést élénkítő gazdaságpolitikának, mindez pedig biztos alapot teremtett a koronavírus-járvány okozta negatív gazdasági és társadalmi hatások enyhítésére.

Tavaly 4,6 százalékkal bővült a gazdaság, a foglalkoztatottak száma 4,5 millió felett alakult, a munkanélküliségi ráta 3,4 százalék volt és több mint 11,5 százalékkal nőtt a nettó átlagkereset.

A kormány meghirdette a családvédelmi akciótervet, miközben megőrizte az államháztartás stabilitását, és tovább javult Magyarország nemzetközi pénzügyi megítélése.

A költségvetést egyszer sem kellett módosítani, az előrejelzések helytállók voltak. Az uniós módszertan szerinti hiány a bruttó hazai termék 2,1 százaléka lett, az államadósság 2019 végére 65,4 százalékra mérséklődött. Az adósság devizaaránya 20 százalékra, a külföldi tulajdonban lévő papírok aránya pedig 34 százalékra csökkent.

A legnagyobb mértékben az építőipar teljesítménye nőtt a tavalyi évben, köszönhetően a kormány otthonteremtési programjának, és a szolgáltató szektor, az ipar, az agrárium teljesítménye is stabil maradt.

Csaknem 13 000 milliárd forint értékű beruházás valósult meg, a háztartások fogyasztása pedig 4,2 százalékkal bővült. Az áruexport 4,4 százalékkal növekedett, és bár a tavalyi évben az import növekedési üteme meghaladta a kivitelét, az áruforgalmi többlet így is továbbra is magas, csaknem 4,3 milliárd euró volt. Növekedett a családi adókedvezmény, csökkent egyes termékek áfája.