Infostart.hu
eur:
367.74
usd:
323.49
bux:
149155.36
2026. szeptember 28. hétfő Vencel
Bedros Róbert, az újbudai Szent Imre Egyetemi Oktatókórház főigazgatója, a dél-budai centrumkórház építését irányító és koordináló miniszterelnöki megbízott a budapesti Szent Imre Kórházban tartott sajtótájékoztatón 2017. október 25-én. Mögötte Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Nyitókép: Mónus Márton

Bedros J. Róbert: a járvány az aktív lakosság komoly hányadára is veszélyes

Aki még mindig nem hiszi el, hogy van járvány, az nem látott covidos beteget lélegeztetőgépen - mondta a miniszterelnök főtanácsadója, a Szent Imre Kórház főigazgatója.

„Féltünk attól, hogy ha nem vezetnek be szigorúbb intézkedéseket, akkor a terhelés tovább fokozódik. Így azonban bízunk abban, hogy az egészségügy méltán helyt tud állni, hiszen minden feltétel adott, és az orvosok, ápolók képzettsége is világszínvonalú" – hangsúlyozta. Azt azonban kiemelte, hogy a sikeres védekezéshez elengedhetetlen, hogy az emberek fegyelmezetten betartsák a szabályokat. Bedros J. Róbert néhány héttel ezelőtt látogatást tett osztrák egészségügyi intézményekben, ahol covid-ellátást is folytatnak. Az osztrák kollégákkal folytatott tapasztalatcsere rendkívül hasznos volt mind az osztrák, mint pedig a magyar küldöttség számára - mondta az Origónak a miniszterelnök főtanácsadója, a Szent Imre kórház főigazgatója.

A Covid miatt kórházba került betegek között jelentős számban fordulnak elő cukorbetegek, tüdőbetegek, vagy vese- és szív-, valamint érrendszeri betegek is. Nagyon fontos azt is megemlíteni, hogy a betegek csaknem harmada túlsúlyos vagy elhízott.

A 60 év alatti elhízottak kétszeres eséllyel kerülnek az intenzív osztályra, mint a náluk kevésbé elhízottak.

Ezen statisztikák üzenete az, hogy nem csak az idősek vannak veszélyben. A járvány az aktív lakosság komoly hányadára is veszélyes - fejtette ki.

Rámutatott, valóban óriási a teher az egészségügyön, és ez csak akkor csökkenthető, ha mindenki fegyelmezett. "Aki még mindig nem hiszi el, hogy létezik a járvány, az még nem látott koronavírusos beteget lélegeztetőgépen. Mi sokat láttunk. Látjuk, hogy a vírus nem válogat. Most rendkívül fontos, hogy mindenki tartsa be a szabályokat – nemcsak a saját maga, hanem mások védelmében is. Oda kell figyelni a helyes táplálkozásra is, és arra is, hogy csökkentsük a rizikófaktorokat. Csak így érhetünk el sikereket – közös erővel" – hangsúlyozta Bedros J. Róbert.

Úgy látják, hogy a genetika is szerepet játszik abban, hogy mennyire lesznek súlyosak a tünetek. "Azt is tudjuk már, hogy a tünetek súlyosságát az is befolyásolja, hogy a beteg milyen kontaktusban volt a fertőző személlyel, akitől elkaphatta a vírust.

Nagyon leegyszerűsítve úgy fogalmazhatnám meg, hogy nem mindegy, milyen mennyiségű vírust lélegzett be a beteg a környezetben, ahol elkapta a kórokozót.

Ha valaki zárt helyen volt több órán át, ahol nem szellőztettek, így a vírus előfordulási aránya nagy volt a levegőben, akkor súlyosabbak lehetnek a tünetek" - mondta a főigazgató.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter napirend előtt a parlamentben a mentelmi jogok kiadása és Seszták Miklós őrizetbe vétele után

Hankó Balázs átadta a magyar kultúra kasszáját a Fidesznek és Fidesz-közeli celebeknek, és szétosztották maguk között. Seszták Miklós volt miniszter sokmilliárd forint kenőpénzt kapott. Az ilyen ügyek miatt kulcsfontosságú, ki lesz a legfőbb ügyész – mondta Magyar Péter kormányfő az Országgyűlésben, immár saját mentelmi joga felfüggesztettségének tudatában.
inforadio
ARÉNA
2026.09.29. kedd, 18:00
Cseh Gergő Bendegúz
történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója
A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

Az elmúlt évek hazai beruházáspolitikai gyakorlatát elemző cikksorozatunk első részében azt vizsgáltuk, miért van szükség beruházáspolitikai fordulatra, és milyen elvek mentén érdemes kialakítani az új kereteket. Ebben a cikkben a köz- és magánszféra együttműködésének hazai gyakorlatát vizsgáljuk városfejlesztési nézőpontból. Bemutatjuk, hogyan változott a köz- és magánszféra szerepe a kétezres évektől napjainkig, és milyen eredményekhez vezettek az eltérő fejlesztési modellek. Ehhez számos esetben konkrét hazai beruházások, fejlesztések példáit hívjuk segítségül. Az összkép vegyes, a diagnózis azonban egyértelmű: Magyarországon nem alakult ki az a városfejlesztési gyakorlat, amelyben a közszféra a szabályozás mellett előkészíti a fejlesztéseket, és ezzel ösztönzi, illetve formálja a piacot. Ennek hiányában a magánfejlesztések sok esetben összefüggő városrészek helyett zárt lakóparkokat hoztak létre, miközben az állami források jelentős része komplex területfejlesztések előmozdítása helyett egyedi nagyberuházásokra jutott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×