Infostart.hu
eur:
398.8
usd:
343.06
bux:
101262.87
2025. július 20. vasárnap Illés
Koszorúk az aradi vértanúk nevei mellett, a kivégzésük 170. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen Aradon, a vesztőhelyi obeliszknél a nemzeti gyásznapon, 2019. október 6-án.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Az 1956-os forradalom leverésének áldozataira emlékezünk

November 4. nemzeti gyásznap Magyarországon. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének, a szovjet csapatok bevonulásának évfordulóján az áldozatokra emlékezünk.

Felvonják, majd félárbócra eresztik Magyarország nemzeti lobogóját ma reggel a Parlament előtt az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése, a szovjet csapatok bevonulásának évfordulóján az áldozatokra emlékezve.

  • A Terror Háza Múzeumnál és a Szent István-bazilikánál gyertyát gyújthatnak a megemlékezők a nemzeti gyásznapon.
  • A kormányzat a Nemzeti ünnepek és emléknapok Facebook-oldalán azt közölte: 8 órától Budapesten, a Kossuth téren felvonják, majd félárbócra eresztik a nemzeti lobogót.
  • A bazilika előtt elhelyezett 1956-os installációnál 19 órától mécsesgyújtás lesz. A Terror Háza Múzeum Hősök emlékfalánál egész nap gyertyát lehet gyújtani.
  • Emellett a Nemzeti ünnepek és emléknapok Facebook-oldalán és YouTube csatornáján az 1956-os forradalmi eseményekhez kapcsolódó filmeket és egyéb tartalmakat tesznek közzé.

Budapest több helyszínén ma még megtekinthető az "Emlékképek 1956 - városi kiállítás". Az installációk a Műegyetem K épületénél, a Mammut Üzletháznál, a Bem téren, a Millenáris parkban, a Képviselői Irodaháznál, a Várkert bazárban, a Kossuth téren, a Clark Ádám téri körforgalomnál, valamint a 47-es, a 49-es, valamint a 4-es és 6-os villamos állomásain láthatók. Szerdán zárul a középiskolásoknak meghirdetett "Időkapuk" '56-os virtuális történelmi vetélkedő is.

November 4-ét a kormány 2013-ban hivatalosan is nemzeti gyásznappá nyilvánította.

Az 1956-os események

1956. október 23-án békés tüntetéssel kezdődő, fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki a Rákosi Mátyás nevével összefonódó kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen. A forradalom a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok beavatkozása után fegyveres szabadságharccá változott. Sorsát szovjet katonai invázió pecsételte meg november 4-én, négy nappal azután, hogy a Nagy Imre vezette magyar kormány kinyilvánította az ország semlegességét, és felmondta a Varsói Szerződést. A beavatkozásról már október 31-én döntöttek Moszkvában, ettől kezdve folyamatosan érkeztek szovjet csapatok Magyarországra.

1956. november 4-én, vasárnap, hajnali 4 óra 15 perckor a szovjet hadsereg általános támadást indított Budapest, a nagyobb városok és a fontosabb katonai létesítmények ellen. A főváros védői - nemzetőrök, rendőrök és kisebb-nagyobb honvédegységek - felvették a harcot.

Öt óra 5 perckor az ungvári rádió által sugárzott közleményben Apró Antal, Kádár János, Kossa István és Münnich Ferenc volt miniszterek, akik november elsején a Szovjetunióba távoztak, bejelentették, hogy minden kapcsolatot megszakítottak a Nagy Imre-kormánnyal, egyben kezdeményezték a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakítását Kádár János vezetésével. Kádár és Münnich a nap folyamán szovjet kísérettel Szolnokra repült.

Öt óra 20 perckor elhangzott Nagy Imre rövid, drámai hangú rádióbeszéde, amelyet többször megismételtek és valamennyi világnyelven beolvastak: "Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar kormányt. Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével." A Szabad Kossuth Rádió adása nyolc óra 7 perckor megszakadt, rövidhullámon a Himnuszt és a Szózatot sugározták váltakozva.

Miután Soldatic jugoszláv nagykövet a hajnali órákban arról tájékoztatta Szántó Zoltán államminisztert, hogy a jugoszláv kormány menedéket biztosít Nagy Imrének és társainak, 6 és 8 óra között a jugoszláv nagykövetségre érkezett Nagy Imre, Donáth Ferenc, Losonczy Géza, Lukács György és Szántó Zoltán. A követségen 43-an kaptak menedékjogot. Mindszenty József bíboros az amerikai követségen kapott menedékjogot. Soldatic közvetítette Tito jugoszláv elnök Nagy Imrének és társainak címzett üzenetét, hogy ismerjék el a Kádár-kormányt, amit ők egyhangúlag elutasítottak.

Bibó István, a törvényes magyar kormánynak az Országgyűlés épületében maradt egyetlen képviselője kiáltványt adott ki. Ebben leszögezte, hogy Magyarországnak nincs szándéka szovjetellenes politikát folytatni, és visszautasította azt a vádat, hogy a forradalom fasiszta vagy antikommunista irányzatú lett volna. Felszólította a magyar népet, hogy a megszálló szovjet hadsereget vagy az esetleg felállított bábkormányt ne ismerje el, vele szemben a passzív ellenállás összes fegyverével éljen.

A nap folyamán a szovjet csapatok - helyenként fegyveres harc után - a Magyar Néphadsereg valamennyi alakulatát lefegyverezték. Budapesten a felkelő csoportok felvették a harcot. A szovjet csapatok délig elfoglalták a Honvédelmi Minisztériumot, a Belügyminisztériumot és a Budapesti Rendőr-főkapitányságot. Vidéken több helyen jelentős ellenállás bontakozott ki.

Eisenhower amerikai elnök tiltakozott a szovjet intervenció ellen. New Yorkban a Biztonsági Tanács ülésén a Szovjetunió megvétózta az amerikai határozati javaslatot, amely a szovjet csapatok kivonására szólított fel. Délután a rendkívüli közgyűlés elfogadta a bővített amerikai javaslatot, amely arra is felkérte az ENSZ főtitkárát, hogy jelöljön ki bizottságot a magyarországi helyzet megvizsgálására. A Kádár-kormány táviratban kérte az ENSZ főtitkárától "a magyar kérdés" levételét a napirendről.

A harcok november 4-én a fővárosban 135 áldozatot követeltek. A KSH 1957. januári jelentése szerint az október 23. és január 16. közötti események országosan 2652 (Budapesten 2045) emberéletet követeltek, és 19 226-an (Budapesten 16 700-an) sebesültek meg. Egy 1991-ben készült hivatalos statisztika szerint a szovjet hadsereg 669 katonája vesztette életét a harcokban, 51-en eltűntek. A forradalomban való részvételért kivégzettek száma (az eltérő adatokat közlő források szerint) 220-340 volt. A forradalom vezetőit: Nagy Imre miniszterelnököt, Maléter Pál honvédelmi minisztert, Gimes Miklós újságírót 1958. június 16-án koncepciós per után kivégezték. Szilágyi József - Nagy Imre személyi titkára - ügyét elkülönítették, őt 1958 áprilisában végezték ki, Losonczy Géza államminiszter a per tárgyalása előtt, máig tisztázatlan körülmények között halt meg a börtönben. A megtorlás részeként ezreket ítéltek börtönbüntetésre, internálásra.

November 4-én az 1956-os események áldozataira emlékezünk, ezt a napot a kormány 2013-ban hivatalosan is nemzeti gyásznappá nyilvánította. Nemzeti gyász esetén Magyarország lobogóját az Országház előtt ünnepélyes keretek között, katonai tiszteletadással felvonják, majd félárbócra eresztik. A törvényben meghatározott középületekre zászlóhasználat esetén gyászlobogót kell kifüggeszteni, lobogóhasználat esetén Magyarország lobogóját és az európai lobogót félárbócra kell ereszteni. Az iskolákban tanóra vagy külön diákrendezvény keretében kell méltó megemlékezést tartani. A nyilvános szórakozóhelyeken a zene- és műsorszolgáltatás - a nemzeti gyászt kihirdető rendeletben foglaltak szerint - korlátozható.


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk

Irán kész ismét tárgyalni az atomprogramjáról

Irán beleegyezett, hogy európai országokkal tárgyalásokat folytasson nukleáris programjáról külügyminiszter-helyettesi szinten - jelentette vasárnap az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) szócsövének tekintett Tasnim hírügynökség.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.07.21. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Ukrán drónok hadai zúdultak Moszkvára, Zelenszkij szemtől szemben leülne Putyinnal - Híreink az orosz-ukrán frontról vasárnap

Ukrán drónok hadai zúdultak Moszkvára, Zelenszkij szemtől szemben leülne Putyinnal - Híreink az orosz-ukrán frontról vasárnap

Lángok csaptak fel vasárnap este Moszkva régiójában, miután híradások szerint Ukrajna az orosz főváros környékét támadta legalább 21 drónnal. A közösségi médiában terjedő felvételek tanúbizonysága szerint utcán álló járművek égtek, és egy lakóház tetejét is eltalálta egy lelőtt drón Zelenográdban. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök időközben újabb béketárgyalási fordulót javasolt Vlagyimir Putyinnak a jövő hétre, miután a június eleji isztambuli egyeztetések nem hoztak áttörést. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×