Szlávik János úgy fogalmazott, hogy hatalmas járványról lehet beszélni, amely nem csendesedik, és Magyarországon is emelkedik a fertőzések és halálesetek száma.

A szakember az IME egészségügyi szaklap konferenciáján kitért arra, hogy az influenzával összehasonlítva is veszélyesebb a koronavírus. Amerikai adatokat ismertetve elmondta, ott évente 30-40 millió influenzás megbetegedésre 30-40 ezer haláleset jut, míg a koronavírust már 6-8 millió amerikai kapta el, és már több mint 200 ezren haltak meg a vírus szövődményeiben.

Magyarországon az elmúlt hónapokban nem volt magasabb a halálozás, mint a koronavírus előtti években, de ez nem minden országra igaz – mondta a szakember, példaként Angliát,

Spanyolországot, Olaszországot és Franciaországot említve, hozzátéve, "egyértelmű, hogy a halálozások emelkedéséért a koronavírus felelős."

A tesztelésről Szlávik János azt mondta, Magyarországon naponta 6-12 ezer tesztet végeznek, és azokból mutatják ki az egyre emelkedő számú pozitív eseteket.

A mintavételek száma tavaszhoz képest jóval több, és próbálnak újabb és újabb technikákat találni a pozitív esetek felkutatására

– tette hozzá.

Ezek közül a legmegbízhatóbb a PCR-teszt, amelyhez azonban speciális eszköz, szakértelem és megfelelő laboratóriumi háttér szükséges. Az utóbbi időben használatos úgynevezett antigénalapú gyorstesztek is elfogadják a vírus kimutatására, ezek negyedóra után kimutatják a pozitivitást – mondta.

Kiemelte, a maszkviselés az egyik alapvető eszköze a védekezésnek, azonban nem kell a maszkokat misztifikálni. Hatékonyság szempontjából nincs nagy különbség közöttük, hiszen míg egy egyszerű maszk 95 százalékos, a sebészi maszkoké 95-98, a speciális, ffp2, ffp3 maszkok 99 százalékos védelmet nyújtanak – közölte az infektológus.

Az utcán, a hétköznapi életben az egyszerűbb maszkok is védelmet nyújtanak, azonban a védekezés másik fontos eleme a távolságtartás. Ha ezt a kettőt betartjuk, szinte nulla a megfertőződés esélye – hívta fel a figyelmet.

Szlávik János beszélt arról is, hogy a koronavírus nem csak a tüdőt támadja, a kezdeti fázis után az összes szervet képes megbetegíteni, többek között szív-, máj-, veseelégtelenséget okozva.

Ez mutatja a vírus veszélyességét. A fertőzöttek 10-20 százaléka szorul intenzív ellátásra, és közülük 30 százalék hal meg.

A szakember felhívta a figyelmet, hogy a kezdeti tünetek megjelenésekor nehéz megkülönböztetni az influenzát a koronavírus-fertőzéstől. Izgalmas megfigyelésnek nevezte, hogy a braziloknál, akik megkapták az influenzaoltást, enyhébb lefolyású volt a koronavírus-fertőzés.

A koronavírus elleni védőoltásra térve a szakember elmondta, már több olyan törzskönyvezett oltás van Oroszországban és Kínában, amellyel több tízezer embert oltanak, és hatékonynak bizonyulnak.

Hozzátette: kétszáz oltóanyag-jelölt van úgynevezett preklinikai vizsgálatban, ebből tíz van fázis 3 státuszban, vagyis amikor már sok emberen, járványos körülmények között próbálják ki azokat.

Két-három oltóanyagot már törzskönyveztek is.

Szlávik János szerint a jövő év elején, közepén meglesznek ezek az oltások.

Valószínűleg először az egészségügyi és szociális területen, a kiemelt infrastruktúrában dolgozókat, az idős, krónikus beteget oltják először – mondta.

Az átoltottság azonban még messze van, tette hozzá, hiszen ahhoz, hogy ez a vírus eltűnjön, az emberek 80-95 százalékát be kellene oltani.

Ahhoz pedig, hogy a nagyobb járványokat elkerüljük, 50-60 százalékos átoltottságra lenne szükség. Hozzátette: "Ettől még nagyon messze vagyunk."

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!