Napirend előtt Kocsis-Cake Olivio , a Párbeszéd képviselője arról számolt be, hogy jól halad a párt európai polgári kezdeményezése az alapjövedelemről, amely nemcsak a szegényeknek és a munkanélkülieknek, hanem a bérből és fizetésből élőknek is segítséget jelentene. Az alapjövedelem bevezetésével 10-ből 7 embernek nagyobb lenne a fizetése - mondta, hozzátéve, hogy ez az országgyűlési képviselőkre nem vonatkozna.

Hangsúlyozta: az alapjövedelem bevezetése csak a "Mészáros Lőrinc-féléknek" jelentene adóemelést, a javaslat többi forrását költségvetési átcsoportosítással biztosítanák.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára szerint az alapjövedelem visszakanyarodást jelentene a múltba, és ismét a segélyezésre tenné a hangsúlyt, nem a munkavégzésre. Hozzátette: az alapjövedelem bevezetése rengeteg pénzbe kerülne, és visszahozná azt időszakot, amikor akár 36 százalékkal is kellett adózni.

Felhívta a figyelmet arra, a Párbeszéd által az alapjövedelemről készített videó jól mutatja: maga a párt is tudja, hogy nem ösztönöz a munkavégzésre a juttatás, hiszen arra a kérdésre, hogy mire költenék az alapjövedelmet, olyan lehetőségek közül lehet választani, mint hogy "befejezném a tetkómat", "túllépnék a Kalinkán", vagy "megrendezném az univerzum legnagyobb buliját".

LMP: a szociális dolgozók láthatatlanok a kormány számára

Ungár Péter (LMP) üdvözölte, hogy a kormány beterjesztette az Országgyűlés elé az orvosok béremeléséről szóló javaslatot, ugyanakkor úgy vélte: a szociális szektor dolgozói továbbra is láthatatlanok a kabinet számára. A szociális dolgozók kimaradtak az 500 ezer forintos bérkiegészítésből és a mostani béremelésből is - indokolt.

Úgy értékelt: társadalmi katasztrófával fenyeget a szociális dolgozók helyzete, amely ha nem változik, akkor a következő években 40-50 százalékos is lehet a munkaerőhiány.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára arra hívta fel a figyelmet: a szociális szférában a baloldali kormányok alatt megszorítások voltak, egyhavi bért elvettek a szociális dolgozóktól, a normatívát csökkentették. Ezzel szemben - folytatta - a mostani jobboldali kormány időszaka alatt több mint duplájára nőtt a szociális dolgozók átlagos fizetése, nőtt a normatíva, valamint az ellátottak és a dolgozók száma is.

DK: a kormány képtelen kezelni a gazdasági válságot

Vadai Ágnes (DK) azzal vádolta a kormányt, hogy képtelen kezelni a gazdasági válságot, csak a "hűséges talpnyalóinak" segít. Magyarok sokasága vesztette el a munkáját, vannak olyanok, akik semmilyen segítséget nem kapnak az államtól, nőttek az árak, vállalkozók menten tönkre - hangsúlyozta a képviselő, aki szerint eközben a kormányoldal csak "melegedni jár" a Parlamentbe, és "törvényesíteni a lopást".

"Önök milliárdossá tettek egy gázszerelőt, valamint milliárdos lett a szűkebb és tágabb Orbán-család is" - fogalmazott, azzal vádolva a kormányoldalt, hogy mások kárára erkölcstelen módon gazdagodnak.

Kövér László házelnök Dömötör Csaba államtitkárnak adta meg a szót, hogy - mint fogalmazott - válaszoljon a "napirend előtti gyalázkodásra".

"Nézzen utána, hogy az ön főnöke hány százmilliókat vesz ki osztalékként a cégeiből és hogyan érkezik egy elkobzott villából az Országgyűlésbe!" - reagált az államtitkár, Gyurcsány Ferencre utalva. Hozzátette: ha valaki munkakerülő a Házban, akkor azt a DK padsoraiban kell keresni.

Hangsúlyozta: a DK-ra nem lehet számítani a járvány kezelésében, sőt álhíreket jelentetnek meg az egészségüggyel kapcsolatban.

MSZP: a Fidesz önkényuralmi rendszert épít

Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője az Európai Bizottság jogállamisági jelentése miatti kormánypárti bírálatokat ahhoz hasonlította, mintha valaki azt követelné egy boltban, hogy szereljék le a lopásgátló kapukat. Ilyenkor mindenki joggal arra gondol, hogy az illető lopni akar - tette hozzá.

Úgy vélte: ma Magyarországon csak a szűk fideszes elit érdekeit védi a jog, a kormányoldal célja, hogy saját hatalmát, lopásaikat, bűneiket legalizálják. Azzal vádolta a Fideszt, hogy önkényuralmi rendszert és párhuzamos valóságot épít. Ezzel szemben - folytatta - az MSZP a szociális demokráciában hisz, ahol a jog az emberek érdekeit védi a hatalommal szemben.

Kijelentette, valódi szabadságharcot kell folytatni az önkényuralom ellen. A politikus bízik abban, hogy ebben az MSZP nem lesz egyedül.

Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára megjegyezte: inkább egyre kevesebben lesznek ebben a harcban, mert az elnökválasztás előtt a MSZP tagságából sokakat kizártak.

A jogállamisági jelentésről szólva elmondta: olyan zsaroló eszközzel állnak szemben, amelynek során jogi köntösben jelenítenek meg politikai érveket.

Ez 2010 óta így van, mert nem viselik el, hogy Magyarország ki tudott jönni a kötelezettségszegési eljárás alól, bevezette a különadókat és a rezsicsökkentést, valamint megvédte magát a migránsokkal szemben - tette hozzá.

Hangsúlyozta: ki kellene vizsgálni, hogy egy amerikai milliárdos, "ki-be mászkál" EU-biztosok irodáiba, majd az itteni szervezetei támogatást kapnak a bizottságtól és "jól fizetett zsoldosaik" legyártják azokat a háttéranyagokat, amelyek megjelennek egy hivatalos jelentésben.

Jobbik: társadalmi kataklizma felé tart az ország

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint társadalmi és szociális kataklizma felé masírozik az ország, 10 ezer feletti a kilakoltatások száma, széles tömegek élnek nyomorban, miközben "közeleg a tér". A kormány ahelyett, hogy megpróbálná kezelni a helyzetet, Trónok harcát játszik, megpróbálja egymásnak ugrasztani a társadalmi csoportokat, és közben minden állami szervezetben ott van egy Lannister, egy fideszes - hangoztatta, sürgetve egy komplex, a kilakoltatási moratóriumra, az alacsony bérekre, a magas lakhatási költségek kezelésére vonatkozó csomag megalkotását.

Kitért a hétvégi borsodi időközi országgyűlési választásra. Szerinte a bíróságon bebizonyosodott, hogy a fideszes hazugsággyár folyamatosan hazudozik az ellenzéki jelöltről, a jobbikos Bíró Lászlóról.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint Borsod megyében az elmúlt 10 évben a foglalkoztatottak aránya 42-ről 56 százalékra emelkedett, a munkanélküliek aránya pedig 17-ről 4,5 százalékra csökkent, a bruttó átlagkereset 76 százalékkal nőtt. A regisztrált bűncselekmények száma 27 ezerről 10 ezerre csökkent - jegyezte meg.

A szerencsi választás tapasztalataiként említette, hogy a baloldal nevére vesz egy olyan jelöltet, aki ellen korábban hetekig tüntetett volna; a Jobbik végleg összeállt azokkal, akikkel szemben korábban meghatározta magát; a Jobbik otthagyta az embereket az út szélén. Utóbbival kapcsolatban hozzátette: a baloldal jobbikos jelöltje nem fizette ki az alkalmazottait pedig támogatást is kapott hozzá. Rá lehet bízni a borsodiak képviseletét egy ilyen emberre? - firtatta.

KDNP: Soros receptkönyvéből dolgoznak Brüsszelben

Simicskó István (KDNP) frakciója támogatásáról biztosította az orvosbéremelést, majd Vera Jourová uniós biztos és Katarina Barleynak, az Európai Parlament alelnökének kijelentéseiről, illetve az uniós jogállamisági jelentésről beszélt.

Úgy értékelt, Soros receptkönyvéből dolgoznak, a jogállamisági jelentés is azt mutatja, ismét elővették a Soros-szótárt. Szerinte kettős mércét alkalmaznak a tagállamokkal szemben, a jelentés tele van hamis állításokkal, elfogult és kizárólag a Soros-szervezetek véleményét kérték ki annak elkészítéséhez.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára felidézte, hogy tavasszal a baloldali ellenzék nem járult hozzá a különleges jogrendhez, "elárultak bennünket". Szerinte most a második hullám idején sem lehet tapasztalni a segítséget a baloldal részéről.

Úgy folytatta: ehhez járul még hozzá a hisztériakeltés a jogállamisági jelentés keretében. A muníciót ehhez a Soros által finanszírozott szervezetek biztosítják - közölte.

Fidesz: összefogásra van szükség az előttünk álló időszakban

Kocsis Máté (Fidesz) közölte, nehéz időszakon van túl és nehéz időszak előtt áll az ország, legalább olyan összefogásra van szükség, mint tavasszal. Hozzátette: a koronavírus-járvány első hullámában Magyarország jól védekezett, pedig a magyar baloldal minden egyes ponton támadta a védekezést. Példaként említette a rendkívüli jogrend elutasítását, a kamu- és álhírek terjesztését.

Azt firtatta, miért gondolja azt a baloldal, minél rosszabb az országnak, annál jobb lesz nekik politikailag. Azt kérte a baloldali ellenzéktől, állítsák le az álhírgyárakat, a rémhírterjesztést és fogadják el a nemzeti konzultációban kialakított álláspontot.

Üdvözölte a kormány és a Magyar Orvosi Kamara megállapodását az orvosok béremeléséről, amelynek eredményeként átlagban megduplázódik az orvosok bére. Ez a béremelés, a járvány tavaszi tapasztalatainak felhasználása, a gazdaság- és munkahelyvédelmi intézkedések újra lehetőséget adnak a sikeres védekezésre - közölte, azt kérve az ellenzéktől: ha segíteni nem tudnak, ne is hátráltassák a kormányt.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára is azon a véleményen volt, minél szélesebb az összefogás, annál sikeresebb lehet a járvány elleni védekezés. Míg a szocialista kormányok válságkezelése a megszorítás volt, most forrásbővítés történik, a védekezés költségeinek nincs felső plafonja - tette hozzá.

Az orvosbéremelésről született megállapodás eredményeként megszűnhet a hálapénz - mutatott rá. Ismertette: jövőre egy kezdő orvos 481 ezer forintot, majd 619 ezer forintot, 2023-tól pedig 687 ezer forintot kereshet. Egy negyven éve pályán lévő orvos 2023-tól 2,3 millió forintot kereshet - mondta.

Államtitkári kinevezések

Az Országgyűlésben bejelentették, hogy a miniszterelnök javaslatára Áder János köztársasági elnök szeptember 30-val felmentette Zsigó Róbertet agrárminisztériumi államtitkári megbízatásából és egyúttal október 1-jei hatállyal a Miniszterelnökség államtitkárává nevezte ki.

Az államfő ugyancsak a miniszterelnök javaslatára kinevezte Ekler Gergelyt október 1-jétől a Miniszterelnökség államtitkárának. Ő korábban az Emmi-ben Novák Katalin titkárságvezetője volt.

Áder János Orbán Viktor javaslatára a Belügyminisztérium államtitkárává nevezte ki Papp Károlyt október 1-jétől.

A napirend elfogadása

Kivételes eljárásban tárgyalja az Országgyűlés az orvosok béremeléséről szóló, a kormány által benyújtott, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényjavaslatot. A kivételes eljáráshoz szinte egyhangúlag járult hozzá a Ház. Az előterjesztés vitája kedden lesz és aznap szavaznak is róla.

Az azonnali kérdések között Csányi Tamás (Jobbik) azt kérdezte, mit tett az oktatási kormányzat azért, hogy az intézmények a koronavírus-járvány közepette is rugalmasan kezdhessék meg a tanévet.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere azt válaszolta: a kormány az óvodák és iskolák felkészítése érdekében járványügyi intézkedési tervet készített, amely lehetőséget ad arra, hogy minden intézmény kiválaszthassa a neki megfelelő eljárásrendet. Csak egészséges személyek látogathatják az iskolákat, elhalasztották a rendezvényeket, kirándulásokat, a sportköröket korlátozták, fertőtlenítési szabályokat határoztak meg, lázmérést végeznek - sorolta a lépéseket.

MSZP: terveznek-e nyugdíjkorrekciós programot?

Korózs Lajos (MSZP) szerint a kormány gyakorlatilag befagyasztotta a nyugdíjakat az inflációkövető nyugdíjemelési technikával. A nyugdíjas fogyasztói kosár által mért infláció jóval magasabb, mint az egész lakosságra vetített - hívta fel a figyelmet, szorgalmazva a visszatérést az úgynevezett svájci indexáláshoz, azzal ugyanis szerinte idén 6,5 százalékkal kellett volna emelkedniük a nyugdíjaknak. Lesz-e ilyen emelés, terveznek-e nyugdíjkorrekciós programot a nagyon alacsony nyugdíjak felszámolására? - kérdezte.

Tállai András, a pénzügyi tárca államtitkára közölte: a kormány politikájának lényege, hogy a nyugdíjasok is kedvezményezettjei legyenek a hazai gazdasági folyamatoknak. Fontosnak nevezte, hogy ha válság van, az ne érintse a nyugdíjak reálértékét. Emlékeztetett, hogy idén is lesz nyugdíjkiegészítés, és megkezdődik a 13. havi nyugdíj visszaállítása.

DK: az egészségügyi ellátás közel jár az összeomláshoz

Varga Zoltán (DK) azt mondta, hogy a kormányfő naponta "fabrikál" győzelmi jelentéseket, pedig szakemberek szerint az egészségügyi ellátás közel jár az összeomláshoz, kevés az orvos, kevés a szakszemélyzet. Az esztelen kapkodásnak szörnyű ára lesz, félő, hogy megmenthető emberek válnak az őrült kormányzati válságkezelés áldozatává - fogalmazott.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára úgy reagált: a baloldal kormányzása alatt minden ápolótól és orvostól elvett egyhavi fizetést, 16 ezer kórházi ágyon beszüntette az ellátást, és 6 ezer fős elbocsátást vezényelt le. Ezzel szemben a polgári kormány 14 százalékkal emelte a szakdolgozók bérét, majd újabb 20 százalékos emelésre számíthatnak, az orvosbérek pedig példátlan mértékben, a duplájukra nőnek - közölte.

LMP: mikor tesznek a víziközmű ágazat összeomlása ellen?

Keresztes László Lóránt (LMP) szerint az összeomlás szélén van a víziközmű-ágazat, ezért azt kérdezte, mikor lép ez ellen a kormányzat.

2010-ben valóban nehéz örökséget vett át a kormányzat - fogalmazott -, de azóta megduplázódott a problémák száma, és 20 százalék alá csökkent a megfelelő minősítésű vízrendszerek aránya. Szerinte így óriási kihívás az egészséges ivóvíz biztosításának fenntartása, a probléma pedig 1000 milliárd forintos nagyságrendű.

Támogatják-e a közműadó kivonását? - kérdezte.

Schanda Tamás, az innovációs és technológiai tárca államtitkára szerint a képviselőnek a kérdést "a baloldali barátainak" kell feltennie, hiszen azok "privatizálták szét az ágazatot", és hagyták, hogy "külföldre lapátolják" a profitot, miközben nem fejlesztettek.

Közölte ugyanakkor: 2010 óta a szolgáltatók száma 400-ról mintegy 40-re csökkent, ezen cégek pedig minőségibb, felkészültebb, jobb szolgáltatást nyújtanak.

Párbeszéd: mit tesz a kormány a munkájukat vesztettekért?

Burány Sándor (Párbeszéd) szerint emberek százezrei veszítik el az állásukat anélkül, hogy erre a kormány bármilyen választ adna.

A második negyedévben a foglalkoztatottak száma az előző év hasonló időszakához képest több mint 117 ezerrel csökkent - közölte. Szerinte azonban ennél többen szenvedtek el komoly jövedelemveszteséget: azok, akiket kényszerszabadságra küldtek például. A valóság így a hivatalos számoknál is rosszabb szerinte.

Mit kíván tenni a kormány, hogy ezek az emberek ne maradjanak az út szélén? - kérdezte.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt felelte: a statisztikai hivatal adatai értelmében 2020 augusztusában, idén először több mint 4,5 millióan dolgoztak, ekkorra az adat már csak 18 ezer fővel volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál.

Valóban sokan dolgoznak részmunkaidőben, ami bevételcsökkenést okozhat - ismerte el -, de úgy ítélte meg: a foglalkoztatottság olyan mutató, amelyben jól áll a kormány.

Fidesz: ennyire becsülik Brüsszelben a magyar embereket?

Zsigmond Barna Pál (Fidesz) szerint az Európai Unió jogállamisági jelentése ismét megalapozatlanul támadja Magyarországot. Szerinte az unió értékrendje teljes mértékben kifordult magából, erőltetik a migrációs kvótát, és mondvacsinált módon támadják Magyarországot.

Úgy folytatta: a dokumentum hemzseg a tárgyi tévedésektől, egy "fércmű", felelőse, Vera Jourová európai bizottsági alelnök pedig megsértette Magyarországot, amit nem tehet meg. Nevét adta egy olyan jelentéshez, amely mögött szerinte Soros-szervezetek állnak. Bírálta, hogy Brüsszelben csak ezen szervezeteket hallgatják meg, és eurószázezreket költenek egy abszurd jelentésre.

Tényleg ennyire becsülik a magyar embereket? - kérdezte.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt felelte: nem elfogadható egy olyan jelentés, amelyet egy amerikai milliárdos által támogatott szervezetek véleményén alapul. Emlékeztetett: a magyar kormány által küldött elemzéseket a testület nem értékelte.

A dokumentum lezárt ügyeket emleget fel - közölte -, "ez olyan, mintha újra felhoznánk, hogy Vera Jourovát 2006-ban korrupció miatt letartóztatták, és csak a bizonyítottság alacsony foka miatt engedték szabadon.

Az igazságügyi biztos ellen pedig megválasztásakor ejtettek egy vádat, hogy megválasztható legyen - tette hozzá.

Emlékeztetett: a "beteg demokrácia" kifejezés sem Jourová saját gondolata, hanem a Soros György által finanszírozott szervezetektől származik.

KDNP: mit tesz a kormány az egészségügyben dolgozókért?

Földi László (KDNP) azt kérdezte, mit tesz a kormány az egészségügyben dolgozókért.

Úgy vélte, az egészségügyben dolgozók azért tesznek, hogy a járványnak Magyarországon minél kisebb negatív hatása legyen, és példaértékűen végezték munkájukat az első hullám idején. A koronavírus-járvány a közelmúlt egyik legnagyobb kihívása volt, és az egészségügyben dolgozóknak kiemelt szerepük volt abban, hogy győzedelmeskedtünk az első hullám elleni harcban - fogalmazott.

A képviselő emlékeztetett: az egészségügyi kiadások összértéke emelkedett az elmúlt időben, de mivel a második hullám idején is számítanak az egészségügyi dolgozók áldozatos munkájára, el kell ismerni őket a továbbiakban is.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt mondta: mind odafigyelnek, hogy az egészségügyi rendszer jól működjön, ez minden országban így van most, és Magyarországon méltán lehetünk büszkék a magyar egészségügyi alkalmazottakra.

Közölte: ők nagyobb veszélynek vannak kitéve, ezért ha a munkahelyükön fertőződnek meg, százszázalékos táppénz jár nekik. Emellett hétfőn és kedden az orvosok radikális béremelése lesz napirenden a Házban - tette hozzá.

Földi László kiemelte: fontosak ezek a kormányintézkedések, hogy az egészségügyi dolgozók ne menjenek el más területre vagy külföldre, sőt a béremelés miatt talán a külföldön dolgozók is hazajönnek.

Az államtitkár felidézte: a kormány elfogadta az orvosi kamara javaslatát, amelyben a nagyarányú béremelés mellett a hálapénz kivezetése is szerepelt.

Jobbik: szisztematikusan leépítik az önkormányzatiságot

Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) szerint 2010 óta az önkormányzatiság szisztematikus leépítése folyik, és ezzel a demokrácia utolsó bástyáját építik le. A kormány függőségi rendszert alakított ki, megköti az önkormányzatok kezét, amelyeknek kevesebb az eszközük, és még a saját bevételükhöz is hozzányúltak - mondta.

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára úgy válaszolt, az önkormányzati rendszer valóban a magyar demokratikus átalakulás egyik legfontosabb bástyája. 2009-2010-re viszont a magyar önkormányzati rendszer az összeomlás szélére került, ezért a kormány a települések hiteleit átvállalta és észszerűen osztotta meg a feladatokat velük - magyarázta.

A képviselő megjegyezte: Borsodban nemsokára választás lesz, és ott azzal riogatják a választókat, hogy ha nem a kormánypárti jelöltet támogatják, nem jutnak forráshoz.

Az államtitkár azt mondta, a politikai alapú pénzosztogatást a Jobbik partnere, a baloldal hozta be az országba.

MSZP: többet kell tesztelni

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) hangsúlyozta: többet kell tesztelni, hogy valós képet kapjanak a koronavírus-fertőzöttekről.

Kifejtette: bár korábban nőtt a napi elvégzett tesztek aránya, a napokban drasztikusan csökkent ez a szám az elmúlt hetekhez képest. Súlyos időszak előtt állunk, ezért fontos, hogy úgy kell tesztelni, ahogy azt a WHO előírja - vélte.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára közölte: az utóbbi napokban sok országban sorra dőlnek meg a negatív rekordok, Magyarországon és több európai országban is itt a koronavírus-járvány második hulláma.

Azt mondta: ingyenes a tesztelés annak, aki tüneteket mutat vagy kontaktkutatásba került, és a növekvő számok miatt a kapacitásokat is folyamatosan növelik. Nem igaz, hogy Magyarországon kisebb lenne a tesztelések aránya - tette hozzá.

A képviselő hangoztatta: elengedhetetlen a tesztelés, mert ki kell szűrni a betegeket.

Rétvári Bence felvetette: az ellenzék nem szavazta meg a koronavírus-törvényt, amely valóban segítette a védekezést.

DK: meddig tűri a kormány az Színház és Filmművészeti Egyetem (SZFE) kuratóriumának "ámokfutását"?

Arató Gergely (DK) azt kérdezte, meddig tűri még a kormány az SZFE-kuratóriumának "ámokfutását". Szavai szerint a kabinet és a minisztérium szánalmas módon menekül az SZFE ügyében a felelősség elől. Felidézte, hogy a kuratórium egyoldalúan fogadta el az új alapító okiratot, az új szmsz-t, majd saját magát hatalmazta fel, hogy pályázat nélkül nevezzék ki a rektor-helyetteseket.

Szóvá tette azt is, hogy egy korábbi katonatisztet jelöltek ki kancellárnak. Szerinte a kultúra kiválóságait senki nem fenyegeti, akik azonban elvállalják azt, hogy ennek a kormánynak a pártkatonájaként komisszárjaként odamennek egy egyetemre és letörik az egyetemi autonómiát, azoknak ezért vállalniuk kell a felelősséget.

Schanda Tamás, az ITM parlamenti államtitkára úgy reagált: "forr a bosszú önökben és ennek hangot is adtak". Felidézte Gyurcsány Ferenc szavait, miszerint hatalomra kerülése esetén a magyar kulturális és művészeti élet meghatározó alakjait földönfutóvá akarja tenni. Azokat a kiváló művészeti és szakembereket fenyegetik, akik feladatot vállaltak a modellváltás során. Önök semmit sem változtak, ahhoz képest, amit látni lehetett 2006-ban, amikor szemeket lövettek ki, vízágyúval kergettek embereket, véresre vertek tüntetőket az utcákon. A kormány ezzel szemben nem fenyegeti sem a hallgatókat, sem senki mást, és a tüntetésekbe sem avatkoznak be - rögzítette a parlamenti államtitkár, és kiállt a modellváltás mellett.

Az LMP a gyermekorvosi vizsgálatokról

Hohn Krisztina (LMP) arról beszélt, hogy gyermekeknél évente öt-hat megfázás, vírusos megbetegedés is előfordulhat. A mostani szabályozás alapján csak orvosi igazolással mehetnek vissza az iskolába, ugyanakkor az orvosi praxisok már most rendkívül leterheltek, akár napi 100-150 megkeresést is kaphatnak. Félő, hogy várnia kell a gyermeknek, ha valóban orvosi ellátásra szorul - mutatott rá, és azt sürgette, hogy adják vissza a szülői felelősséget az egyértelműen nem koronavírusos esetekben. Gondolkodnak az eljárás megváltoztatásán? - kérdezte.

Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára azt mondta: rendkívüli helyzet van a koronavírus-járvány miatt, ezért próbálják csökkenteni a találkozások számát és lehetőségét. A pontos diagnózis mellett azt szeretnék, csökkenjen annak lehetősége, hogy a betegséget átadják egymásnak az emberek. A szülők többsége igényli, hogy az orvos ismerje adott esetben a gyermekek tüneteit, és a gyermekek érdeke is az, ha valamilyen betegség tünetei jelentkeznek, akkor legalább konzultáljanak a szülők az orvossal - hangsúlyozta.

Olyan protokollt használ Magyarország, amit a világ legtöbb országában alkalmaznak - tette hozzá a képviselő tesztelési eljárásra vonatkozó további felvetésére.

Párbeszéd: miért hazudik a Fidesz az alapjövedelemről?

Tordai Bence (Párbeszéd) azt kérdezte, miért hazudik a Fidesz az alapjövedelemről.

Azt mondta, az általuk kidolgozott modell épp, hogy növelné a munkavállalási hajlandóságot, majd a finn példát hozta fel, mint sikeres nemzetközi modellt.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára visszakérdezett: ha ilyen sikeresek a nemzetközi kísérletek, és ilyen jól működik a finn példa, akkor miért nem vezeti be senki?

Az a probléma, hogy azt az elvet hoznák vissza, ami 2010 előtt volt Magyarországon, azaz munka helyett segélyt kínáltak. Ez volt az, ami odáig vezetett, hogy összeomlott a gazdaság és 12 százalék felett volt a munkanélküliség - idézte fel.

Rámutatott: a kormány ezt megfordította, és azt mondta, segély helyett munkát fognak nyújtani. A magyar emberek pedig dolgoznak, munkából és nem segélyből szeretnének élni, és ezt a törekvésüket támogatja a kormányt - rögzítette.

Tordai Bence miután úgy értékelte, nem kapott választ, s azt mondta, azért hazudozik a Fidesz, mert fél az alapjövedelemtől. Annak ugyanis elsöprő a társadalmi támogatottsága, és a nagyobbik kormánypárt szavazói is egyetértenek velük a bevezetés szükségességéről. Nem kell félni, nem fog fájni - fogalmazott az ellenzéki politikus.

Orbán Balázs ismét visszakérdezett: ha a kormány fél, akkor hogy lehet, hogy a Párbeszéd 2 százalékon áll, a Fidesz-KDNP-nek pedig 50 százalék feletti a támogatása?

Fidesz: a baloldal továbbra is támogatja Bíró Lászlót?

Dunai Mónika (Fidesz) a vasárnapi tiszaújvárosi időközi választásról szólva arcpirítónak nevezte, hogy a baloldal olyan jelöltet támogat, aki korábban nyíltan antiszemita és cigányellenes kijelentéseket tett, valamint homályos cégügyek, megfélemlített, kisemmizett varrodai dolgozók és fegyverrel való visszaélés is kiderült a múltjáról.

Arra szólította fel a baloldalt: ne sumákoljanak, hanem valljanak színt, hogy vállalhatatlan kijelentései ellenére továbbra is támogatják-e Bíró Lászlót.

Orbán Balázs államtitkár az elhunyt Koncz Ferenc munkáját méltatta, és úgy vélte: lánya, Koncz Zsófia folytatni tudja ezt. Reményét fejezte ki, hogy a borsodi emberek vasárnap jó döntést fognak hozni.

Dunai Mónika válaszában álságosnak nevezte, hogy miközben Bíró László kampányában munkahelyteremtésről beszélt, korábban az 50 millió forintos támogatással kitömött cégét strómanoknak adta át.

Az államtitkár viszonválaszában megerősítette: ebben a választókerületben eddig töretlen volt a fejlődés, azonban most olyan jelölt áll a túloldalon, aki elutasítja az együttműködést, és a választókerület érdekében eddig semmilyen munkát nem végzett. A döntés a borsodi embereké - összegzett.

KDNP: mire kapott Bíró László cége 50 millió forintot?

Nacsa Lőrinc (KDNP) arról beszélt, hogy a tiszaújvárosi időközi országgyűlési választás baloldali jelöltje, Biró László antiszemita kijelentéseket tett, vállalkozásával kapcsolatban pedig az is kiderült, hogy nem fizette ki a szövetkezetéhez tartozó varroda alkalmazottait, és valószínűleg strómanok segítségével döntötte be a szövetkezetet, miközben 50 millió forintot kapott állami támogatásként.

Feltette a kérdést: milyen munkát végezne a Parlamentben az a képviselő, akik így, cégek bedöntésével és a munkavállalók kisemmizésével képzeli el a gazdaságot.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára úgy reagált: Biró László csak antiszemitizmusa tekintetében beszélt nyíltan, cégügyeivel kapcsolatban azonban sok mindent állított, és az ellenkezőjét is, ami kétségbe vonja, hogy ő bárkit is tudna képviselni.

Aki így beszélt a 20. század egyik legnagyobb történelmi katasztrófájáról, és aki a legkiszolgáltatottabb embereket nem fizeti ki, az nem méltó arra, hogy az Országgyűlés tagja legyen - mondta. Az egész baloldal elvtelenségét jelzi, hogy ilyen jelölt mellé sorakoznak fel - értékelt.

Nacsa Lőrinc úgy vélte: erre az elvtelenségre a választók frappáns választ adhatnak vasárnap.

Rétvári Bence viszonválaszában kitért arra: miközben a baloldal a munka nélküli alapjövedelem mellett érvel, jelöltjük még a munkával szerzett és állami forrással támogatott jövedelmet sem fizette ki.

Jobbik: mit szól a kormány az urizáláshoz?

Magyar Zoltán (Jobbik) azt kérte számon a kormányon, hogy a Lajta Hanság Zrt. területén egy olyan hat hektáros, 1500 millió forintos vadászkomplexumot húztak fel csodálatos természeti környezetben, ahová akár helikopterrel is érkezhetnek a vendégek. Mint mondta, a Zrt. korábban állami cég volt, majd privatizálás után Mészáros Lőrincnél "kötött ki". Mit szól ehhez az urizáláshoz a kormány, részt vett-e a kormányból bárki a nagyszabású avatóünnepségen? - tette fel a kérdést.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára úgy reagált: a Jobbikban iparágakat, gazdasági szereplőket, vállalkozókat politikai alapon listáznak, ez azonban a kormányoldalon nem divat. Mi nem politikai alapon döntünk gazdaságvédő intézkedésekről, hanem az alapján, hogy mi a jó az embereknek - jelentette ki. Hozzátette: ez igaz a járvány gazdasági hatásai elleni védekezésre is, hiszen mindenki, aki ebben a nehéz helyzetben beruházást vállal, az jogosult az állami támogatásra.

Magyar Zoltán úgy reagált: ezek szerint normális, hogy egy 4,6 milliárdos bevételt hozó állai céget privatizálnak, és hogy most már nem erdei táborokat vagy erdei iskolát tartanak a területen, hanem az a "fideszes elit játszótere" lett.

Orbán Balázs viszonválaszában jelezte: nem életképes az a politikai stratégia, hogy a Jobbik emberek millióit, vállalkozások tízezreit megsérti, amikor támadja a nekik segítséget nyújtó programokat. Azt ajánlotta a képviselőnek, hogy ha törvénytelenséget észlel, akkor forduljon a hatóságokhoz.

DK: adjanak 50 ezer forintos segítséget minden nyugdíjasnak!

Varju László (DK) azt mondta, hogy a rekordgyenge forint rekordmagas inflációt hozott, ami a kormány "lelkiismeretlen politikájának" eredménye.

Nyugdíjasok százezrei szembesülnek azzal, hogy nem jönnek ki a nyugdíjukból - tette hozzá. Adjanak 50 ezer forintos segítséget minden nyugdíjasnak! - szólított fel.

Orbán Balázs államtitkár úgy reagált: 2002-2010 között a baloldali kormány 2,4 millió nyugdíjastól vette el a 13. havi nyugdíjat, a nyugdíjak reálértéke pedig 4 százalékkal csökkent. 2010 óta azonban a nemzeti kormány garantálja a vásárlóértékét a nyugdíjaknak, amelyek reálértéke 10 százalékkal nőtt, és a 13. havi nyugdíjat is visszaállítják - közölte.

Fidesz: a baloldalon nincs következménye a kispesti Lackner-ügynek

Böröcz László (Fidesz) Lackner Csaba kispesti ellenzéki önkormányzati képviselő ügyével kapcsolatban arról beszélt, hogy a botrány tovább dagad, ugyanis több mint egy hete előállt a baloldal helyi sofőrje, aki igazolja a "Lackner-Kránitz-Gajda háromszögben folyó korrupciós ügyek és a kispesti baloldal alvilági üzelmeinek létezését". "Ő maga számtalan bulin vett részt a kábítószert fogyasztó, konzumlányokat vendégül látó Lacknerékkel" - tette hozzá, aggasztónak nevezve, hogy a "visszaosztási pénzek" ilyen bulikon történő elszámolása "Gajda Péter MSZP-s polgármester tudtával és részvétel zajlott". Az is felháborító, hogy a baloldalon nincs következménye az ügynek - jelentette ki.

Orbán Balázs miniszterelnökségi államtitkár azt felelte: a településeknek fejlődniük kell, az önkormányzati képviselőket a választók azért küldik oda, hogy a fejlődés motorjai legyenek, ne pedig a saját jólétükre fordítsák a hatalmat. Lackner Csaba esetében mélyen hallgat a baloldal - tette hozzá, reményét fejezve ki, hogy hamarosan fény derül az igazságra.

Jobbik: meddig folytatja a Fidesz tudás- és értelmiségellenes politikáját?

Brenner Koloman (Jobbik) a magyar egyetemi autonómia állapotát bírálta, ennek állatorvosi lovának nevezve a színművészeti egyetem ügyét.

Meddig folytatja a Fidesz a tudás- és értelmiségellenes politikáját? - kérdezte.

Schanda Tamás János, az innovációs tárca parlamenti államtitkára azt felelte: a Jobbik egy olyan párttal fog össze, amelyik fizetőssé akarta tenni a felsőoktatást. A mostani felsőoktatási modellváltás célja világos: az intézmények teljesíteni tudják küldetésüket, eredményesebbek legyenek a nemzetközi rangsorokban, és részt vegyenek a kutatás-fejlesztési folyamatokban - közölte.