A konferenciáról készült Facebook-videó itt végignézhető, összefoglaló tudósításunkat alább olvashatja.

Óriási szükség van a közös párbeszédre és gondolkodásra Európa jövőjéről – kezdte a beszélgetést felvezetve Francois-Xavier Bellamy filozófus, a francia Republikánus Párt brüsszeli delegációjának vezetője, aki a konferenciát moderálta.

2020-ban a történelem végét éljük, és erről fogunk ma beszélni – mondta Bellamy, aki felidézte, hogy Európában sokáig azt hitték, semmire sem kell megoldást találni, és a régi hagyományokat is el kell utasítani. Csak reformokat akartak bevezetni, csak a jövővel foglalkoztak, a vallás csak maradéka volt a régi világnak, a nemzet szó is veszélyes volt, nem voltak határok sem – fogalmazott a francia filozófus., aki szerint az európai párbeszédet napjainkban szinte lehetetlenné teszik a hamis információk, ezért is van szükség az ilyen konferenciákra.

Aleksandar Vucic: "a legnehezebb időket éljük"

Aleksandar Vucic szerb elnök nincs könnyű helyzetben, hiszen szerdára virradóra súlyos zavargások helyszíne volt Belgrád, a járvány miatti korlátozások ellen tüntetők megpróbáltak behatolni a parlamentbe, a rendőrségnek könnygázt kellett bevetnie.

"A legnehezebb időket éljük"

– fogalmazott a szerb elnök utalva a járványra, amely szerinte megtanította világnak, hogyan képes egyetlen vírus szinte mindent megváltoztatni. Vucic szerint regionális konfliktusokra is fel kell készülni Európában, miközben a migráció veszélye is állandó fenyegetést jelent.

Szerinte a jobbközép pártoknak nagyon fontos szerepük van a helyreállításban, meg kell védeni a kis- és a közepes vállalkozásokat, mert ha a politikusok nem ezt teszik, akkor néhány választást még megnyerhetnek ugyan, de hosszú távon a gazdaság veszélybe kerül. Együtt kell működniük ebben a kérdésben az országoknak, a politikusoknak és a gazdaságot mozgásban tartó vállalkozásoknak.

Nem győzhetjük le a vírust oltás és új gyógyszerek nélkül – hangsúlyozta a szerb elnök, aki szerint ezek előállítása az elsődleges feladat.

Orbán Viktorról szólva a szerb elnök azt mondta, hogy a magyar kormányfő a legjobbat akarja a magyaroknak, és mindig tisztelettel volt Szerbia iránt.

"A valaha volt legjobb szomszédok lettünk"

– mondta a kétoldalú kapcsolatokról Vucic.

Az Európai Uniót bírálva Vucic éppen a járványt hozta fel példaként. Brüsszel március közepén, a pandémia elején úgy döntött, hogy megtiltja bizonyos gyógyszerek exportját a nyugat-balkáni országokba. "Hirtelen azt tapasztaltuk, hogy nem tartozunk Európához, nincs jogunk megvédeni az állampolgárainkat" – fogalmazott a szerb politikus, aki azt mondta, rengeteg támadás érte, amikor ezt szóvá tette. Egyúttal kifejezte köszönetét Kínának, amely a segítségükre sietett.

A szerb elnök a járvány második hullámáról azt mondta, egy hete azon gondolkozott, hogy a második hullám miatt újra lezárja Szerbiát, de nem tette meg, mert ez tönkretette volna a gazdaságot.

"Nem kérünk új hiteleket, meg tudjuk oldani magunktól is a gazdasági problémákat" – hangsúlyozta Aleksandar Vucic, aki úgy véli, az Európai Uniónak nagyobb politikai bátorságra van szüksége, mert nagy lehetőségek előtt áll, például abban, hogy ez legyen a világ legjobb helye. Szerbia egy erős Európához akar csatlakozni, és kész lesz támogatni egy nagyobb európai hadsereget is – mondta végezetül a szerb elnök.

Janez Jansa: gyógyszer és vakcina kell

A szlovén kormányfő köszönettel és gratulációval kezdte: az első Orbán Viktornak szólt a konferencia megszervezéséért, a második a szerb elnöknek a választási győzelemért. Majd a világjárványról beszélt elsőként, bár rögtön megjegyezte, hogy a brexitnek szerinte minden szempontból nagyobb hatása lesz a kontinensre, mint a pandémiának.

A szlovén kormányfő szerint sem az ENSZ, sem az Európai Unió nem vizsgázott jól, a nemzetközi intézmények elbuktak, amikor kirobbant a járvány, az első hetek intézkedései a középkort idézték. Janez Jansa szerint amíg nem lesz gyógyszer és vakcina a vírus ellen, nem térhet vissza az élet a rendes kerékvágásba. Szerinte

el lehetne kerülni a határok újabb lezárását a második hullám idején egy víruskövető digitális applikációval, amelynek a használata nem lenne teljesen önkéntes,

ehhez azonban az Európai Unióra is szükség van – hangsúlyozta.

A szlovén miniszterelnök ezután az Európai Unió előtt álló kihívásokat, veszélyeket sorolta. A járvány és a brexit mellett a szerinte a nemzetet, a családot és a vallást romboló, lebontó kulturális marxizmust említette. Úgy vélte, a demográfia az egyik legfontosabb stratégiai eszköz, minden eszközzel támogatni kell a társadalom alapját jelentő család intézményét. A politikus a kibertámadások veszélyére is figyelmeztette az Európai Uniót.

Orbán Viktor: Európa rosszabbul teljesít

"Ez a szabadságharcosok klubja" – jellemezte a konferencia résztvevőit a magyar kormányfő, aki megköszönte a részvételt a szerb és a szlovén vezetőnek. Barátainak nevezte a politikusokat, akikről azt mondta, nagy tisztelet övezi őket Magyarországon. Orbán Viktor az Európai Unió rövid történeti áttekintése előtt arra is figyelmeztetett, hogy Európa biztonságát nem lehet garantálni Szerbia uniós csatlakozása nélkül.

A nyugat-európai politikusokat jellemezve dicsérte Angela Merkel német kancellárt, akiről azt is elárulta, hogy ő maga többször igyekezett meggyőzni arról, ne fordítson hátat a politikának, de nem járt sikerrel.

Orbán Viktor szerint Európa most gyengébb, rosszabbul teljesít, mint 30 évvel ezelőtt. Leszállóágban van a kontinens, romlanak a demográfiai adatok, csökken a házasságkötések száma. Szerinte is Németország Európa "erős embere", mindenki tőle várja a megoldást, hiszen a britek kilépnek, a franciák eladósodnak, hogy versenyképesek maradjanak.

"Európa nem kezelte jól a válságokat"

Erre példaként a migrációt említette Orbán Viktor, aki szerint ahelyett, hogy az unió a saját gondjaira fókuszálna, meg akarja változtatni a világot. Szerinte Európának először a saját problémáit kell megoldania. Arról is kifejtette gondolatait, hogy "ne mondják meg nekünk", hogyan, milyen értékek szerint éljünk.

A magyar kormányfő úgy látja, hogy jelenleg két európai felfogás uralkodik, az egyik a "félmarxista", liberális, amely nem hisz a nemzetállamokban és a keresztény értékekben, és amely még az Európai Néppártban is előfordul néha, a másik a keresztény, amely a társadalmi tanításokra koncentrál, értékként kezeli a családot és a nemzetet.

Orbán Viktor beszélt az uniós költségverésről, illetve a tervezett hitelről is, hangsúlyozva, hogy nem szabad politikai alapon dönteni, hiszen a jövő generáció viseli majd a következményeket.

A magyar kormányfő szerint a kontinens előtt álló valódi kihívás a versenyképesség megőrzése, ehhez pedig szerinte Európának proaktívnak kell lennie, mert az elmúlt 12 év stratégiája, a taktikai hozzáállás nem vált be, változtatni kell.

A végső kérdés az, hogy ki alakítja ki az új stratégiát – zárta gondolatait Orbán Viktor, aki azt kívánta az Európai Néppárt születésnapján, hogy az EPP alakítsa ki ezt a stratégiát.