Az Országgyűlés pénteken felhatalmazást adott a kormánynak, hogy rendeletben tiltson be számos egyszer használatos műanyag terméket. A képviselők egyhangúlag, 195 igen szavazattal fogadták el a kabinet erről szóló javaslatát.

A kormány a műanyag termékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló uniós irányelv alapján a műanyag fültisztító pálcikákat, evőeszközöket, tányérokat, szívószálakat, italkeverő pálcikákat, továbbá az úgynevezett expandált polisztirolból készült étel- és italtároló edényeket tilthatja be a jövőben.

A Ház emellett létrehozta a biológiailag lebomló műanyagból készült hordtasak fogalmát,

amelyeknek a termékdíját kilogrammonként 500 forintban határozta meg, szemben a hagyományos műanyag hordtasakok 1900 forintos termékdíjával. Megalkották a könnyű, valamint a nagyon könnyű műanyag hordtasokok fogalmait is, előbbiek falvastagsága 50 mikronnál, utóbbiaké pedig 15 mikronnál kevesebb.

Kiterjesztették a Bérgarancia Alap rendelkezéseit

Az Országgyűlés a közérdekű nyugdíjas szövetkezeteket segítve módosította a Bérgarancia Alapról szóló törvényt.

A képviselők 152 igen szavazattal, 1 nem ellenében és 40 tartózkodás mellett fogadták el a változtatásokat kormánypárti képviselők javaslatára.

A módosítás értelmében lehetővé vált, hogy a bérgarancia-eljárás keretében a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnek megelőlegezhető legyen a közérdekű nyugdíjas szövetkezet részére meg nem fizetett szolgáltatási díj törvény által meghatározott összege.

A katasztrófavédelem a paksi bővítés tűzvédelmi szakhatóságává vált

A parlament tűzvédelmi szakhatóságként jelölte ki a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságát a nukleáris létesítmények építésével, bontásával és használatbevételével összefüggésben.

A képviselők 154 igen szavazattal, 16 nem ellenében és 21 tartózkodás mellett fogadták el a kormány erről szóló javaslatát.

Pontosították a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvényt

Az Országgyűlés pontosította a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvényt, miután a Ház 156 igen szavazattal, 11 nem ellenében és 26 tartózkodás mellett elfogadta kormánypárti képviselők ezt kezdeményező javaslatát.

A változtatások elsősorban azt szabályozzák, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal döntése alapján miként kerülhetnek állami vagy önkormányzati tulajdonba a víziközműnek minősített infrastruktúrák.

Meghosszabbíthatóvá váltak a járvány miatt csúszó naperőmű-támogatások

A parlament felhatalmazta a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt, hogy meghosszabbítsa a naperőművek telepítésére adott támogatások határidejét, tekintettel arra, hogy a koronavírus-járvány miatti készlethiány jelentősen megnehezítette ezen beruházások kivitelezését.

A Ház 162 igen szavazattal, 10 nem ellenében és 22 tartózkodás mellett fogadta el kormánypárti képviselők ezt kezdeményező javaslatát.

A kabinet korábbi tájékoztatása alapján 210 darab projekt összesen 145 megawatt naperőművi kapacitásának megvalósítása került veszélybe a járvány miatt.

Kedvezményes áfával épülhetnek lakások a rozsdaövezetekben

Az Országgyűlés több törvényt is módosított annak érdekében, hogy a jövőben új lakások épülhessenek a városok rozsdaövezeteiben.

A képviselők 135 igen szavazattal, 32 nem ellenében és 28 tartózkodás mellett fogadták el a módosításokat, amelyek értelmében kedvezményes, 5 százalékos forgalmi adóval készülhetnek legfeljebb 150 négyzetméter nagyságú lakások a rozsdaövezetekben.

A parlament döntése alapján a kormány jelölheti ki az úgynevezett rozsdaövezeti akcióterületeket, amelyeken a kieelten közérdekű beruházások megvalósítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Lehetővé tették nemzeti emlékpontok kijelölését

Az Országgyűlés lehetővé tette, hogy a kultúráért felelős miniszter nemzeti emlékpontokat jelöljön ki a Nemzeti Kegyeleti Bizottság javaslatára.

A képviselők 133 igen szavazattal, 42 nem ellenében és 19 tartózkodás mellett fogadták el a kulturális örökség védelméről szóló törvény módosítását a kormány kezdeményezésére.

A Ház döntése alapján nemzeti emlékponttá nyilvánítható a nemzeti közemlékezetben kiemelkedő személlyel összefüggő helyszín. Épített környezet vagy természeti helyszín is lehet nemzeti emlékpont, ha ott a nemzet emlékezetére méltó esemény történt.

Változik az olimpikonok özvegyének életjáradéka

Az olimpiai érmes után járó özvegyi járadék teljes összegét megkaphatja a kiskorú gyermeket nevelő özvegy - döntött egyhangúlag, 195 igen szavazattal a Ház kormánypárti képviselők kezdeményezésére.

Tízről öt évre csökken a jogosultsághoz szükséges együttélés időtartama. Eddig az özvegynek a járadék 50 százaléka járt, mostantól azonban a gyermekek nagykorúvá válásáig a 100 százaléka.

A törvényi változtatás parlamenti vitájában az egyik előterjesztő, Simicskó István (KDNP) elmondta: azért kezdeményezték a törvénymódosítást, mert a kiváló sportoló és remek családapa Benedek Tibor tragikus halála rávilágított a sporttörvényben mutatkozó azon jogszabályi hiányosságra, amit orvosolni kell emberségből, szurkolói magatartásból fakadóan és jogalkotói felelősségtől vezérelve.

A változtatás a kihirdetés utáni napon lép hatályba.

Inflációkövető lesz az útdíj

Inflációkövető lesz a jövőben az útdíj Magyarországon, az erről szóló törvénymódosítást 133 igen, 26 nem szavazattal és 36 tartózkodás mellett hagyta jóvá a parlament a kormány javaslatára.

Az egyes közlekedési törvények elfogadott változásai között szerepel az is, hogy a közutak és azok vagyonelemei annak kezelésébe és tulajdonába kerülnek, aki számára a közfeladat indokolja ezt.

A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt. felhatalmazást kap a gépjármű-nyilvántartás adataihoz történő hozzáféréshez, így már az értékesítéskor meg lehet győződni arról, hogy a megfelelő kategóriájú jogosultság kerül a járműre.

A vízi közlekedésről szóló törvény módosításával egymillióról ötmillió forintra emelkedik a közigazgatási bírság összege.

Elfogadták az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex átültetését szolgáló szabályozását

Az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex magyarországi átültetéséhez szükséges törvényi szabályozást fogadott el az Országgyűlés. Az elektronikus hírközlési törvényt érintő változtatásokat 176 igen, öt nem szavazattal és 12 tartózkodás mellett hagyták jóvá a képviselők.

A 113 oldalas törvénymódosítás a kódex létrehozásáról szóló, 2018. december 11-i európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetéséhez szükséges módosításokat tartalmazza. A kódex rendelkezéseit 2020. december 21-től kell alkalmaznia a tagállamoknak. A módosítások érintik a végfelhasználói jogokat, a hozzáférési szabályokat a szolgáltatók közötti verseny erősítése, valamint a beruházás-ösztönzést a nagyon nagy kapacitású hálózatok megszakítás nélküli kiépítése érdekében.

Fenntartóváltás a Színház- és Filmművészeti Egyetemnél

Fenntartóváltás történik szeptember 1-jétől a Színház- és Filmművészeti Egyetemnél is, az erről szóló törvénymódosítást 135 igen, 60 nem szavazattal fogadta el az Országgyűlés.

A parlament felhívta a kormányt, hogy az állam nevében tegye meg a szükséges intézkedéseket a Színház- és Filmművészetért Alapítvány közérdekű vagyonkezelő alapítvány formájában történő létrehozására. A változtatás kitér az alapítvány részére juttatandó vagyonelemekre is. Az intézkedés miatt az ellenzék, a hallgatók és több művész is tiltakozott.

Módosult a nemzeti felsőoktatási törvény

További felsőoktatási intézményeknél valósulhat meg a fenntartóváltás a nemzeti felsőoktatási törvény módosítása értelmében, amelyet 134 igen, 60 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett fogadott el az Országgyűlés.

A módosítás tartalmazza a győri Széchenyi István Egyetemért Alapítványról, a Neumann János Egyetemért Alapítványról, és a kapcsolódó vagyonjuttatásokról szóló szabályozásokat. Kitér a Marek József Alapítvány létrehozására, és ezzel összefüggésben az Állatorvostudományi Egyetem részére történő vagyonjuttatásra. A soproni Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt., amely 100 százalékban az állam tulajdona volt eddig, a Soproni Egyetemért Alapítvány tulajdonába kerül. A Neumann János Egyetem Pedagógusképző Kara az egyetemből kiválik, és a Károli Gáspár Református Egyetembe olvad be 2020. július 31-től.

A változtatás megteremti a jogszabályi alapjait annak, hogy az érintett vagyonkezelő alapítványok megszerezhessék az állami tulajdonú, Nemzeti Földalapba tartozó, de jelenleg is az intézmények vagyonkezelésében lévő földek vagyonkezelői jogát.

Alapítványt hoznak létre a közép-európai épített örökség megőrzésére

Az Országgyűlés 152 igen, 33 nem és tíz tartózkodás mellett elfogadta a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványról és a részére történő vagyonjuttatásról szóló, a külgazdasági- és külügyminiszter által előterjesztett, sarkalatos jogszabályt.

A törvénnyel az Országgyűlés felhívja a kormányt, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a közérdekű vagyonkezelő alapítvány létrehozására, amelynek feladata a közép-európai régió egyes műemléki vagy nem védett, de kulturális, történelmi, művészeti, építészeti értékkel rendelkező és magyar vonatkozással bíró épületeinek megőrzése lesz. Biztosítanák az ezen épületek oktatási, kulturális, tudományos-kutatási célú építészeti szempontú tanulmányozásához, vizsgálatához szükséges feltételeket. A jogszabály a létrehozandó alapítványnak adná át a MANEVI Zrt. és a Cornitatus-Energia Zrt. állami tulajdonban álló részesedését.

Egyes vagyongazdálkodást és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosítása

Az Országgyűlés 134 igen, 42 nem szavazattal és 19 tartózkodás mellett fogadta el a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter által benyújtott, az egyes vagyongazdálkodást és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosítását.

A Nemzeti Földalapról szóló törvény módosítása egyértelművé teszi, hogy az országos és helyi közúthálózathoz tartozó földingatlanok ugyanúgy nem képezik a Nemzeti Földalap részét, mint a vasúti pályahálózathoz tartozó földingatlanok.

A szövetkezeti hitelintézetek tőkefedezeti közös alapját is a közös integrációs szervezetbe kerül.

A Városliget megújításáról szóló törvény módosításának elsődleges célja, hogy a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. vagyonkezelési szerződés megkötése nélkül létrejött vagyonkezelői joga tekintetében biztosított legyen az önálló eljárási hatáskör.

A Nemzeti Eszközkezelő Programról szóló jogszabály is változik, hatályukat vesztik a programhoz csatlakozás szabályai, a megmaradt ingatlanok pedig egy lebonyolító szervezethez kerülnek, amelyet a kormány jelöl ki.

Törvény rendezi az osztatlan közös földtulajdon felszámolását

A képviselők 139 igen szavazattal és 55 tartózkodás mellett elfogadták az agrárminiszter előterjesztését a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről.

A javaslat expozéjában Nagy István agrárminiszter a tiszta, átlátható földtulajdoni rendszer kialakítását és az eddig hosszadalmas eljárások gyorsítását nevezte az előterjesztés céljának. Rámutatott: mintegy 1 millió 600 ezer földrész van osztatlan közös tulajdonban, mintegy 3,5 millió embert érintve, akik méltányos és gyors megoldást kapnak.

A 2021. január 1-jén életbe lépő szabályok szerint az osztatlan közös földtulajdon megszüntetését bármely tulajdonostárs kezdeményezheti az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott, a folyamatban lévő megosztás tényének feljegyzésére irányuló kérelemmel. A megszüntetést kezdeményezőnek a megosztási folyamat megkezdéséről írásban, igazolt módon kell értesítenie valamennyi tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostársat, továbbá az ingatlan földhasználati nyilvántartásba vagy erdőgazdálkodói nyilvántartásba bejegyzett valamennyi használóját.

Az ingatlan megosztásáról a tulajdonostársak egyezségben határoznak, ehhez elegendő a tulajdoni hányad szerint számított egyszerű többség. Ahol a nagy számú tulajdonos miatt még a többséget sem lehet megszerezni a döntéshez, ott valamelyik tulajdonos kezdeményezésére az ingatlan az államhoz kerülhet, megfelelő ellentételezés mellett.

A jogszabály egy új eljárás bevezetését is tartalmazza, amely segíti a tulajdonosok beazonosítását.

Változnak a közjegyzőkre és a bírósági végrehajtókra vonatkozó szabályok

Az Országgyűlés 134 igen, 13 nem és 48 tartózkodás mellett elfogadta az egyes igazságügyi törvények módosításáról szóló kormányelőterjesztést.

A jogszabály az Alkotmánybíróság 2019-es határozatában megállapított mulasztásos alaptörvény-ellenességet orvosolandó, kötelezővé teszi a közjegyzői fegyelmi bíróságok ügyrendjének megalkotását, amely a jövőben tartalmazza az eljáró tanácsok összetételének szabályait, a vizsgálóbiztosok beosztásának rendjét, valamint a fegyelmi ügyek elosztásának szabályait is. Megújulnak a közjegyzői szolgálatból történő felfüggesztés szabályai, a felfüggesztés oka lehet többek között, ha a közjegyző ellen közvádra üldözendő, három évnél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett, szándékos bűncselekmény miatt büntetőeljárás folyik.

A bírósági végrehajtók esetében szigorítják a kinevezési feltételeket és a szolgálati jogviszony megszűnésének okait, illetve bővítik a végrehajtóval szemben indítható fegyelmi eljárások körét. Önálló felfüggesztési jogot kap a végrehajtói kar vezetője, ha a végrehajtó által szándékosan elkövetett bűncselekmény öt évet meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő. Megemelik a fegyelmi büntetésként kiszabható pénzbírságot: ez a végrehajtóval szemben ötmillióról húszmillió forintra, végrehajtó-helyettessel szemben 500 ezerről kétmillió forintra emelkedik.

A lefoglalt vagyontárgyak esetében az elektronikus ingó- és ingatlanárverezés gyorsabbá válik. A jövőben a gyermekekkel történő kapcsolattartásra vonatkozó határozatok végrehajtásában soron kívül kell eljárni, a bizonyítást pedig hivatalból is elrendelheti a bíróság.

Magasabb sportosztályban is elindulhat egy szervezetből kiváló csapat

Az indulási jogok szabályait szélesíti a csapatsportok versenyeiben a sportról szóló törvény azon módosítása, amelyet 149 igen szavazattal, 39 ellenvoks és 5 tartózkodás mellett fogadott el az Országgyűlés.

Az eddigi szabályozás egy új ponttal egészül ki, amely megengedi, hogy ha egy sportszervezet vagy vállalkozás kiválik egy másikból, akkor ne csak alacsonyabb osztályban, hanem ugyanabban vagy magasabb osztályban is elindulhasson.

A jogszabály a sportági szakszövetségek elnöksége kezébe adja ennek szakmai elbírálását, és azt is előírja, hogy a lehetőség ne nyíljon meg azon társaságok számára, amelyeknek köztartozása van, vagy a sportolók felé van elmaradása.

A változtatás egyik kezdeményezője, Bánki Erik (Fidesz) ezt azzal indokolta, hogy az utánpótlás-nevelésben mára olyan tehetségek fejlődtek, akik már a felnőtt bajnokságban is megállják a helyüket.

Államilag elismert nyelvvizsga lesz a jelnyelvből tett vizsga

A jelnyelvből tett vizsga is államilag elismert nyelvvizsga lesz a jövőben, azt a felsőoktatási törvény is elismeri majd, és egyértelművé válik, hogy azután is jár nyelvi pótlék.

Ezt is tartalmazza a magyar jelnyelvről szóló törvény módosítsa, amelyet 194 igen szavazattal, egyhangúlag fogadott el a Ház képviselői indítványra.

A változtatást a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége kezdeményezte. A kezdeményezők azt remélik, hogy növekszik az érintettek diplomaszerző képessége és így az elhelyezkedési esélyes is.

A jelnyelvi tolmácsok névjegyzékéhez hasonlóan létrejön a jelnyelvi oktatók névjegyzéke is, a jövőben pedig csak az ott regisztráltak taníthatnak jelnyelvet. Azokat veszik fel a névjegyzékbe, akik elvégezték a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének tanfolyamát vagy rendelkeznek a jelnyelvi továbbképzésben szerzett oklevéllel.

Jelenleg mintegy negyvenen felelnek meg ennek a kritériumnak.

Tapolczai Gergely fideszes siketnéma képviselő, a módosítás egyik előterjesztője a törvény ismertetésekor elmondta: a jelnyelv elsajátítható anyanyelvként. A siket közösség Magyarország harmadik legnagyobb nyelvi és kulturális kisebbsége - ismertette. Évente mintegy ezren tanulnak jelnyelvet, és százan-kétszázan tesznek belőle vizsgát.

Visszaépül a tizenharmadik havi nyugdíj

A jövő évtől négy részletben visszaépül a 13. havi nyugdíj juttatása. Az erről szóló törvénymódosítást 193 igen szavazattal, 1 elutasító voks ellenében, 1 tartózkodás mellett fogadta el a Ház a kormány javaslatára.

A jogosultak a januári járadékkal együtt kapják meg a plusz összeget.

A tizenharmadik havi nyugdíj 2021-ben a nyugellátások januári összegének 25 százaléka, 2022-ben az 50 százaléka, 2023-ban pedig a 75 százaléka, a rá következő évben pedig a nyugdíjasok már a tizenharmadik havi nyugdíj teljes összegét kézhez kapják. Ezt követően minden évben az egyhavi nyugdíj összege jár.

A gazdaságvédelmi akcióterv részeként bejelentett tizenharmadik havi nyugdíjhoz hasonló módon kapnak tizenharmadik havi ellátást más pénzbeni ellátásokban részesülők is, erről azonban kormányrendelet rendelkezik majd.

A plusz összegre az a nyugdíjas jogosult, aki a megelőző évben már legalább egyetlen napra nyugdíjjogosult volt és januárban is az. Az ellátás összege a januári járadék összegével egyezik meg.

Az ellátásra - a kormányrendelet által érintettekkel együtt - 2 millió 560 ezer ember jogosult. Mellette a nyugdíjprémium intézménye is megmarad. További részletek itt.

Iskolaőrök

Szeptembertől iskolaőrök teljesíthetnek szolgálatot az állami köznevelési és szakképzési intézményekben - döntött az Országgyűlés. A képviselők a pénteki ülésen 155 igen, 17 nem szavazattal, 21 tartózkodás mellett fogadták el az iskolai erőszak megszüntetése és megelőzése érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló jogszabályt a kormány kezdeményezésére. Az intézkedésről bővebben itt olvashat.

Ősztől valamennyi tanuló ingyen kapja a tankönyveket

Ingyenes tankönyvellátást biztosít 2020 szeptemberétől valamennyi tanulónak a nemzeti köznevelési törvény módosítása, a változtatást 151 igen szavazattal, 33 nem ellenében és 7 tartózkodás mellett fogata el a Ház.

A tankönyvellátás eddig az 1-9. évfolyamon volt ingyenest, a döntés most ezt terjeszti ki mindenkire, aki a köznevelésben és a szakképzésben tanul.

Az intézkedésre idén 13,8 milliárd forint áll rendelkezésre.

A veszélyhelyzetben már alkalmazott digitális munkarend a jövőben is része lehet az iskolai oktatásnak. A tanév bizonyos időszakában vagy valamilyen speciális esetben miniszteri rendelet teszi majd lehetővé a digitális tanítást. A szabályozás nem írja elő kötelezően azt, csupán lehetőséget ad arra, például az érettségi vizsgaidőszakot megelőző két hétben a végzősök számára, a szombatra áthelyezett munkanapokon esetében, vagy vis maior helyzetekben, amikor az intézményvezető akár rendkívüli szünetet is elrendelhetne.

Az iskolának a digitális tanrend idején is felügyeletet kell biztosítani azoknak, akik nem tudnak otthon maradni, azoknak pedig, akiknek nincs számítógépe vagy internetelérése, az iskola ad eszközt vagy az iskolai gépek használatát teszi lehetővé számukra.

Az elfogadott törvény lehetővé teszi azt is, hogy önkéntesen részt vehetnek a pedagógusminősítésben, vagyis címzetes fokozatot szerezhetnek azok, akik számára az előmeneteli rendszer nem kötelező, például a szakképzésben vagy egyházi intézményben oktatók.

A szabályok azt is előírják, hogy a gyöngyöspatai szegregációs ügyhöz hasonló esetekben a bíróság sérelemdíj helyett oktatási szolgáltatást állapítson meg.

A változtatás a köznevelési intézmények nyilvántartásba vételének szabályait is érinti, újraszabályozza az intézmények alapító okiratának, szakmai alapdokumentumának tartalmi elemeit.

A jövőben a sajátos nevelési igényű tanulók teljes köre ingyenesen lesz jogosult az alapfokú művészeti oktatásra.

Új intézménytípust is létrehoz a nemzetiségi oktatásban a változtatás: a kiegészítő nemzetiségi óvodát. Ez a kis létszámú nemzetiségeknek segíthet azzal, hogy a hagyományos óvodák mellett alapvetően a hétvégén működő, a nemzetiségi nyelvoktatást szolgáló intézmények létrehozását teszi lehetővé.

Miközben nem változnak a pedagógusok végzettségi követelményei, azokat a jövőben nem törtvény, hanem kormányrendelet írja majd elő, így például egy új szak létesülése miatt nem kell törvényt módosítani.

A törvény a köznevelés és a szakképzés szétválasztásának még nyitva maradt kérdéseit is rendezi és a külön törvényben létrehozott iskolaőr intézményét is bevezeti a köznevelési törvénybe.