133 igen, 61 nem szavazattal, tartózkodás nélkül a parlament elfogadta a 2021-es központi költségvetést pénteki ülésén.

A szavazás előtt Kovács Árpád, a Költségvetése Tanács elnöke a parlamentben azt mondta: a tanács megállapította, a költségvetési előirányzatok alátámasztottak, a jövő évi büdzsé megalapozott.

A korábbi éveknél nagyobbak a kockázatok, ezek azonban kezelhetők. A lehetőségek új modernizációs pályákat nyithatnak meg az államháztartásban – tette hozzá.

A kormány

• 4,8 százalékos GDP-bővüléssel,
• mérsékelt, 3 százalékos inflációval és
• a maastrichti referenciaérték alatti, 2,9 százalékos GDP-arányos hiánycéllal,
• valamint a nemzeti jövedelem fél százalékát meghaladó biztonsági tartalékkal számol,
• az államadósság csökkenése mellett.

A törvény szerint 2021-ben az államháztartás központi alrendszerének kiadási főösszege 23 465 402,0 millió forint, bevételi főösszege 21 974 178,3 millió forint, hiánya pedig 1 491 223,7 millió forint.

Hasonlóan az előző évekhez az állam működése 2021-ben is nullszaldós, tehát a közszolgáltatások - többek között az egészségügy, az oktatás és a honvédelem - költségét az állam továbbra is a működési bevételeiből finanszírozza.

Az államadósság-mutató 2021-ben várhatóan 69,3 százalékra csökken a 2020 végére várható 72,6 százalékról.

Az Országgyűlés 133 igen, 62 nem szavazattal elfogadta a jövő évi költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslatot.

Az előterjesztés révén mintegy negyven törvény változott, a módosítások érintik többek között a szerencsejáték szervezéséről szóló, az állami vagyonról rendelkező, a közbeszerzésekről szóló, illetve a helyi adókra vonatkozó jogszabályt.

A médiatörvény változtatásának eredményeként a hallás- és látássérültek szélesebb körben és akadálymentesebben élvezhetik az adásokat.

A kormány szándékai szerint a magyar családokat és az egész lakosság egészségét védi az, hogy ahol van online pénztárgép, ott 2021. január 1-jétől elektronikusan is lehessen fizetni.

A kereskedelmi törvény változtatása az ital-nagykereskedelem piacát úgy módosítja, hogy megtiltja a kizárólagos terjesztési szerződéseket a fogyasztók és a hazai gyártók érdekeinek védelmében.

A büdzsé számai

A büdzsé egyik pillére az egészségbiztosítási és járvány elleni védekezési alap, amely tartalmazza az emberek védelméhez, a járvány elleni védekezéshez, illetve az egészségügyi ellátórendszer működtetéséhez szükséges forrásokat, 2944 milliárd forint összegben. Az alap bevételét képezi a kiskereskedelmi adó (54 milliárd forint) és a gépjárműadó teljes bevétele (87 milliárd forint) is.

Ebben az alapban vannak társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások is, például a táppénz vagy a csecsemőgondozási díj. Utóbbi jövő év közepétől a korábbi 70 százalékról a bruttó fizetés 100 százalékára emelkedik, így az idei 72 milliárd forintról jövőre már 93 milliárd forint szerepel ezen a soron.

A költségvetés másik kiemelt pillére a gazdaságvédelmi alap, amely a gazdaság védelmével és az újraindításával kapcsolatos programok folytatására, kiemelt fejlesztésekre, beruházásokra, továbbá a foglalkoztatás elősegítésével kapcsolatos intézkedésekre teremti meg a szükséges fedezetet, 2600 milliárd forintot meghaladó összegben.

Álláskeresési ellátásokra az idei 83 milliárd forint helyett 108 milliárd forint lesz jövőre, a közfoglalkoztatásra, vagyis a Start-munkaprogramra a 2020-as mintegy 140 milliárd forint után 2021-ben 165 milliárd forintot szánnak.

Nullás összeggel szerepel a törvényben az Európai Unióból érkező járvány elleni támogatások alapja, amely az unióból esetlegesen érkező támogatások fogadását hivatott biztosítani.

Jövőre közel 2295 milliárd forint áll rendelkezésre a családok támogatására,

ami 67 milliárddal magasabb mint idén. Fenntartják a családi adórendszert, emelik az ápolási díjat, növelik az óvodai és bölcsődei férőhelyeket.

Oktatásra 2021-ben mintegy 2230 milliárd forintot fordítanak, ami 78 milliárddal több, mint idén. Jövőre 4477 milliárd forintot biztosítanak a közszférában dolgozók bérére, ami 387 milliárddal magasabb az ideinél.

2021-ben 3915 milliárd forintban határozták meg a nyugdíjbiztosítási alap kiadásait, amely közel 330 milliárddal magasabb, mint idén. Visszaépül a 13. havi nyugdíj: az idősek 2021-ben a januári nyugdíjon felül egy heti nyugdíjat kapnak, erre 77 milliárd forint szerepel a költségvetésben.

2021. január elsejétől 11 százalékra mérséklődik a kisvállalati adó (kiva) kulcsa. A kisadózók tételes adója (kata) szabályainak szigorítása miatt pedig az eredetileg tervezett 197 milliárd forint helyett 237 milliárd forint bevételre számítanak.

Mintegy 860 milliárd forintos forrás jut az önkormányzatoknak 2021-ben,

ami közel 120 milliárddal több, mint idén. Ugyanakkor az alacsonyabb adóerejű önkormányzatokra is kiterjesztik a szolidaritási hozzájárulás fizetését, ezért az idénre tervezett 43 milliárd forint helyett jövőre 165 milliárd forint folyhat be ezen a címen.

Az idei 75 milliárd forintról jövőre 97 milliárd forintra emelkedik a közszolgálati médiaszolgáltatás támogatása.