Karácsony Gergely napirend előtti felszólalásában hangsúlyozta, a fővárosnak minden eddiginél rosszabb anyagi feltételek mellett kell végrehajtania ezt a változtatást. Úgy fogalmazott, több korábbi kormány is fejőstehénként kezelte Budapestet, a jelenlegi kabinet azonban a vágóhídra is ki akarja vinni. Elmondta, 30 év alatt idén először fordulhat elő, hogy Budapest az állami költségvetés nettó befizetőjévé válik, vagyis a főváros finanszírozza majd a kormányt, és nem fordítva.

A testület, ülése elején, három közelmúltban elhunyt díszpolgárára emlékezett. A fővárosi önkormányzat Kárpáti György háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázót, Benedek Tibor szintén háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázót és Bálint György kertészmérnököt is saját halottjának tekinti. Karácsony Gergely hangsúlyozta, a koronavírus-járvány miatt sok veszteség érte a várost, ezért az elhunyt díszpolgárok mellett azokról is meg kell emlékezni, akik életüket vesztették ebben az „aljas betegségben”.

A főpolgármester köszönetet mondott a budapestieknek, amiért példát mutattak a járvány elleni védekezésben.

Budapest megtette a magáét, bebizonyította, hogy erős város és erős közösség

– fogalmazott, majd hozzátette, a kormány nem adott a főváros vezetésének megfelelő tájékoztatást és támogatást a járvány elleni védekezéshez, így saját erőből kellett védőfelszereléseket beszerezniük. Szólt arról is, hogy tettekben is ki fogják fejezni köszönetüket az egészségügyi és szociális dolgozóknak, továbbá hálásak azoknak is, akik biztosították a város zökkenőmentes működését.

Karácsony Gergely kijelentette,

annak ellenére sem enged az élhető város víziójából, hogy a járvány miatti bevételkiesések és a kormányzati elvonások miatt 65 milliárd forintot kellett zárolnia

a költségvetésben, ami fejlesztések elmaradásával jár. A főpolgármester brutális megszorításoknak nevezte a kabinet által elvont forrásokat, amelyekből szerinte akár minden évben fel lehetne újítani a Lánchidat. Azt mondta, a kormánnyal ellentétben nem a nagyvállalatokat és „pénzembereket”, hanem az „egyes embereket” és kisebb vállalkozásokat akarják támogatni, továbbá a klímaváltozással, a lakhatási válsággal és a munkaerőpiaci kiszolgáltatottsággal szemben is fel kívánnak lépni.

Fontosnak nevezte, hogy a jövőben visszaállítsák a közösségi közlekedés iránti bizalmat, különben – mint mondta – a város belerokkan az autóforgalomba. Ezzel összefüggésben közölte, kialakítják a pesti fonódó villamosvonalat, új buszsávokat jelölnek ki. Közölte továbbá, hogy a város jól reagált az új kerékpársávokra, soha ennyien nem bicikliztek Budapesten.

Bese Ferenc (független) Soroksár polgármestere napirend előtti felszólalásában Karácsony Gergely azon döntését bírálta, amely alapján

Budapest 2023-ig nem ad forrást négy kerület fővárosi fenntartású útjainak fejlesztésére.

A főpolgármester válaszában azt mondta, szakmai döntés született. Horváth Csaba (MSZP) pedig igazságtalannak nevezte, hogy a kormány nem biztosít elég forrást a budapesti útfelújításokra.

Lánchíd

Láng Zsolt (Fidesz) kijelentette, Karácsony Gergelynek abba kellene hagynia a politikai csatározást a Lánchíddal kapcsolatban, és bele kellene vágnia a felújításba. Továbbá konkrét kérdéssel is fordult a főpolgármesterhez, miszerint lát-e arra bármi esélyt, hogy a Lánchíd felújításával kapcsolatban a főváros legalább egy feltételes közbeszerzést elindít-e? Továbbá azt, hogy miután júliustól komoly vízből végezendő munkára van hatósági engedély a Lánchíddal kapcsolatban, valóban azt jelenti-e, hogy olyan problémák vannak a műtárggyal kapcsolatban, ami folyamatos beavatkozást igényel ahhoz, hogy ne kelljen lezárni?

Tüttő Kata (MSZP) főpolgármester-helyettes válaszában azt mondta,

sürgősen kiírják a feltételes közbeszerzési eljárást, addig pedig a közútfenntartó végzi a szükséges karbantartási munkákat.

Megjegyezte: a híd állapota nem az elmúlt néhány hónapban romlott le, amit egy 2011-es jelentés is alátámaszt.

Az ülést megelőzően Zugló polgármester kártékonynak nevezete a kormány intézkedéseit, amik rombolják Budapest önállóságát és jövőjét. Horváth Csaba ennek egyik példájaként a Lánchidat említett, amelyet veszni hagynak, hogy „belerohadjon a Dunába”. A tervezett felújításról szólva azt mondta, ha „fapados” beruházás lesz, akkor is legalább 10 milliárd forintra van még szüksége a fővárosnak a 44 milliárdos összköltségű munkálatokhoz. Ehhez szerinte a kormány úgy adna 6 plusz 1 milliárd forintot, hogy azzal lényegében csak az áfát fizetné ki.

A témában a minap a Budapesti Fejlesztési Központ vezérigazgatója is nyilatkozott: szerinte ha a Lánchidat továbbra is egy autós hídként képzeljük el, akkor indokolt lehet az Alagúttal együtt felújítani.

A Lánchídon 30-as sebességkorlátozást vezetnek be és nem engedélyezik a tűzijátékot a hídról augusztus 20-án, ezekről a döntésekről külön is írtunk ITT.

A nyilvánosság kizárásával?

Láng Zsolt a későbbiekben arról is beszélt, hogy szerinte a főpolgármester átláthatatlanul vezette a Budapestet, amíg nem ülésezett a Fővárosi Közgyűlés, ellenben az Országgyűléssel, amely a járványidőszak alatt is folyamatosan működött, nyilvánosságot biztosítva így a parlamenti ellenzéknek is.

Emlékeztetett, Karácsony Gergely a hétfői és keddi napon, amikor már tudható volt, hogy szerdán közgyűlés lesz, mintegy nyolc kérdésben döntött, köztük költségvetési tételek zárolásáról, vagy például a rendőrség 2019. évi beszámolójáról, ami egyébként nem időponthoz kötött. Láng Zsolt szerint ezek a döntések nem a parlamenti demokrácia jegyében születtek meg az utolsó pillanatban. Az összes döntéssel kapcsolatban hozzátette: 129 közgyűlési előterjesztés volt, amelyből 85-öt egyeztettek, illetve további 44 meghozott döntésből 6-ról tudtak a képviselők.