Infostart.hu
eur:
363.86
usd:
308.64
bux:
138891.07
2026. április 14. kedd Tibor
David Sassoli, az Európai Parlament elnöke az EP plenáris ülésén Strasbourgban 2019. december 18-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Patrick Seeger

Orbán Viktor válaszolt az EP elnökének: a magyar kormányt az igazságügyi miniszter képviseli

Levélben válaszolt Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Parlament elnökének, David Maria Sassolinak, aki meghívta a kormányfőt a testület Magyarországgal kapcsolatban zajló plenáris vitájára.

Orbán Viktor kifejtette, hogy jelenleg minden erejét és energiáját a járvány elleni védekezés köti le, így a magyar kormány képviseletében Varga Judit igazságügyért és európai uniós ügyekért felelős miniszter tud részt venni a vitában. A miniszterelnök arra is felhívta az EP-elnök figyelmét, hogy az Európai Tanács soros elnöksége képviseletében egy államtitkár lesz jelen.

Mindezek alapján Orbán Viktor levelében arra kérte az Európai Parlament elnökét, hogy biztosítsa a felszólalási lehetőséget Varga Judit miniszternek.

A magyar kormányfő levelét Varga Judit igazságügyi miniszter megosztotta a közösségi oldalán.

A levél előzménye, ahogyan arról az Infostart is beszámolt, hogy nem akar szót adni a magyar kormányt képviselő Varga Juditnak az Európai Parlament elnöke a Magyarországról tervezett EP-vitában.
Varga Judit igazságügyi miniszter levelet küldött az Európai Parlament elnökének, David Sassolinak, amelyben azt kéri, hogy felszólalhasson az EP szerdai vitájában, amely a magyarországi veszélyhelyzeti kormányzásról, a szabályozás állampolgárságot és az alapvető jogokat érintő hatásáról szól majd.

A május 11-i levélben, amely az Infostarthoz is eljutott, a magyar miniszter azzal érvel, hogy a szabályozást rengeteg megalapozatlan kritika érte az utóbbi hetekben, ahelyett, hogy tényekkel alátámasztott véleményeket fogalmaznának meg róla. Ezért a magyar kormánynak a vírushelyzetben értékes mennyiségű energiát kellett arra pazarolni, hogy válaszoljanak a megalapozatlan kritikákra.

Az EP-elnök David Sassoli nevében még hétfőn válaszoló Lorenzo Mannelli azt írta, hogy megvitatták a kérést, és az a döntés született, hogy elmondhatja a magyar kormány az érveit a parlamentben, de csak akkor, ha a helyszínen az állam- vagy a kormányfő képviseli. Ez az Infostart értesülése szerint nem így van, a szerdai vitában a többi résztvevő sem a legmagasabb szinten képviselteti magát: az Európai Bizottságtól az alelnök szólal majd fel, míg a Tanács nevében a soros elnök Horvátország Európa-ügyi minisztere lesz jelen Brüsszelben.

Kedden Varga Judit a Facebook-oldalán is ismertette a levélváltást, és megerősítette, hogy az Európai Parlament szocialista elnöke, David Sassoli hivatalos levélben utasította el, hogy akár személyesen, akár online bejelentkezés keretében felszólaljon a szerdai EP-vitában. Erre az elutasításra és a meghívásra reagált most Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Parlament elnökének, David Maria Sassolinak, hangsúlyozva, hogy a Magyarországról zajló plenáris vitában a magyar kormányt az igazságügyi miniszter képviseli.

Címlapról ajánljuk
Elemzők az Arénában: új kihívások előtt a Tisza Párt és a Fidesz-KDNP

Elemzők az Arénában: új kihívások előtt a Tisza Párt és a Fidesz-KDNP

Az országgyűlési választások után kialakult helyzetről, a Magyar Péter előtt álló utakról, Orbán Viktor jövőjéről beszélt Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója és Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.
inforadio
ARÉNA
2026.04.15. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője és Madár István a Portfolio vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Drámai hibát követett el Donald Trump? – Az egész világ megfizetheti az árát

Drámai hibát követett el Donald Trump? – Az egész világ megfizetheti az árát

Nagy port kavart Donald Trump múlt heti fenyegetése, miszerint "elpusztít egy egész civilizációt", amennyiben Teherán nem nyitja meg a Hormuzi-szorost a nemzetközi hajóforgalom előtt. Az amerikai elnök végül nem váltotta be a drasztikus ultimátumát, ehelyett kéthetes tűzszünet született az Egyesült Államok és Irán között. A két ország diplomáciai delegációja a hétvégén Pakisztán fővárosában egyeztetett, de nem értek el áttörést. Trump ezután bejelentette, hogy az amerikai haditengerészet hétfőtől blokád alá vonja az iszlám köztársaság összes kikötőjét, a nem iráni tankerek számára azonban szabad az átjárás. Sajtóhírek alapján kedden néhány iráni érdekeltségű hajó is áthaladt a Hormuzi-szoroson a "duplablokád" dacára. Bár nem kizárt egy újabb tárgyalási forduló, a felek hevesen csörtetik a kardjaikat: Teherán illegális "kalózkodásnak" minősítette az akciót, míg J. D. Vance amerikai alelnök "gazdasági terrorizmussal" vádolta Iránt. Mindeközben Libanon és Izrael nagykövetei Washingtonban készülnek tárgyalóasztalhoz ülni, noha a Hezbollah a megbeszélés lemondására szólított fel. Fokozódhat a háború, ha április 21-ével lejár az amerikai-iráni tűzszünet? Mekkora az esély a diplomáciai rendezésre? 2015 után ismét migrációs nyomás nehezedhet Európára egy újabb közel-keleti konfliktus elhúzódásával? Erről beszélgettünk Sayfo Omarral, a Migrációkutató Intézet kutatásvezetőjével a Global Insight legfrissebb adásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×