Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 13. szombat Luca, Otília
Nyitókép: Pixabay

Jócskán visszaesett a felsőoktatásba jelentkezők száma Magyarországon

Nagy mértékben csökkent a felsőoktatásba jelentkezők száma 2020-ban az előző évihez képest - olvasható a keddi Népszavában.

A lap a jelentkezési adatokat ismertetve azt írja, az idén 91,4 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba, mintegy 20 ezerrel kevesebben, mint tavaly.

A jelentkezők idei száma az elmúlt 19 év negatív rekordja is: 2001 óta nem voltak olyan kevesen, mint most. Legutóbb hét éve történt hasonló, de az akkori visszaesés sem volt olyan mértékű, mint a mostani: 2013-ban mintegy 15 ezerrel jelentkeztek kevesebben (95 ezren), mint 2012-ben.

A nagyobb felsőoktatási intézmények körében a jelentkezők számának csökkenése az Eötvös Loránd Tudományegyetemet (ELTE) érintette legkevésbé: a tavalyi 24,7 ezerhez képest idén 24,1 ezren próbálnak bejutni az ELTE valamelyik karára. A Budapesti Műszaki Egyetemre azonban mintegy ezerrel, a Budapesti Gazdasági Egyetemre 1500-zal, a Pécsi Tudományegyetemre 1600-zal, a Szegedi tudományegyetemre 1800-zal, a Debreceni Egyetemre pedig háromezerrel kevesebb hallgató jelentkezett az idén. Ez 10-20 százalék közötti visszaesést jelent. A kisebb egyetemeken rosszabb az arány - írja az újság.

Címlapról ajánljuk
Amikor a politikai ígéretből adminisztratív rémálom lesz
Vagyonadó

Amikor a politikai ígéretből adminisztratív rémálom lesz

A vagyonadó mindig jól mutat a kampányplakáton: egyszerű üzenet, könnyű célpont, morális fölény. Csakhogy ahol valóban nekifutottak a bevezetésének, ott az állam rendre összeomlott a mérés, az értékelés és a jogi megfelelés terhei alatt. Franciaország, Németország, India és Argentína példája ugyanazt mutatja: a vagyonadó technikailag szinte megvalósíthatatlan. A politikai szlogen így tehát marad, maga az adó viszont többnyire elbukik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
BUX indexbe vágyik az MBH: ekkora forgalmat várnak a másodlagos nyilvános részvényértékesítéstől

BUX indexbe vágyik az MBH: ekkora forgalmat várnak a másodlagos nyilvános részvényértékesítéstől

Az MBH Bank másodlagos nyilvános részvényértékesítéssel kívánja tovább erősíteni tőzsdei pozícióját, szándékai szerint rövidtávon a BUX index meghatározó szereplőjévé válna. A cél, hogy intézményi- és lakossági befektetők számára egyaránt vonzó alternatívát kínáljanak, mind a várható osztalékhozam, mind az árfolyamnyereség szempontjából. Az értékesítés nagy sikerrel zajlott: a jelentős érdeklődés miatt a lakossági részvényigénylési időszakot 3 nappal a meghirdetett határidő előtt le is kellett állítania a banknak, december 12-e délig pedig az intézményi befektetők ajánlatait várta bank. A Portfolio Krizsanovich Pétert, az MBH Bank Stratégiáért és Pénzügyekért felelős vezérigazgató-helyettesét kérdezte a papírok várható likviditásáról, a tőkearányos megtérülés javítására vonatkozó ambiciózus célokról, illetve arról, hogy milyen következményeket von maga után a bankadó növelése.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×