Kudarcként, a gazdaságpolitika gyenge pontjaként értékelte a lakáspolitikát Matolcsy György egy korábbi írt cikkében. A jegybankelnök szerint a jószándékú családpolitikai intézkedések száguldó ingatlanpiaci inflációt eredményeztek, elégtelen új lakáskínálat mellett. 2014 óta országosan 104 százalékkal, Budapesten 184 százalékkal emelkedtek a lakásárak, és az állomány megújulási rátája 0,4 százalékra csökkent, míg a kívánatos 1 százalék lenne.
A Pénzügyminisztérium közleményben reagált a jegybankelnök szavaira. Az ATV-nek küldött válaszban a tárca az elmúlt évek lakásépítési számait hangsúlyozta. Azt írták, 10 év alatt 115 ezerrel nőtt a lakások száma, és míg 2015-ben az egész év alatt 7600 lakás épült, addig 2018-ban 17 700, tavalyban pedig már csak szeptemberig már 10 300. A tárca szerint jó úton halad a kormány legfontosabb politikai célja felé, hogy minden családnak legyen saját otthona Magyarországon.
Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár szerint viszont lépni kell a lakhatási és a lakásügyi területen. „Az elmúlt 5 évben duplájára emelkedtek a lakásvásárlási árak és majdnem duplájára nőttek a lakásbérlés költségei. Ezzel viszont lehetetlen, hogy a bérek növekedése lépést tartson. Tehát kialakult egy »gap«, különösen a fiatalok számára, és
az önálló életkezdés elérhetetlenné vált. Budapest fogy és öregszik
– emelte ki Fürjes Balázs, rámutatva, hogy míg az átlagéletkor növekszik, addig a népességi mutatók szerint a gyermekszám országos összehasonlításban alacsony. „Mindennek a gyökerében nem egyedül a lakhatás áll, de nagyon erősen jelen van” – tette hozzá. Egyetértett Matolcsy Györggyel abban, hogy szükség lenne egy vízióra, egy stratégiára és egy intézményre, amely centralizáltan koordinálná a szükséges intézményeket.
Fürjes Balázs szerint
ki kell tűzni azt a célt, hogy 25 és 30 éves kora között minden fiatal meg tudja magának teremteni a lakhatását Budapesten.
„Első lépésben az lesz a javaslatunk, hogy a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsán Karácsony Gergelyék fogadják el, hogy ezzel a problémával érdemes foglalkozni. Öt-kilencezer önkormányzati lakás áll ma üresen Budapesten, ezeket is érdemes lenne bevonni a probléma megoldásába” – jegyezte meg a politikus.
Kedvezményes lakásáfa és új bérlakásprogram
Elsőként megfontolásra fogja javasolni, hogy területspecifikusan vezessék vissza az alacsony, 5 százalékos lakásépítési áfát, fejlesztési célokkal kombinálva – felmérve, hogy hol érdemes ösztönözni a lakásépítéseket, például, ahol nagy állami–önkormányzati tulajdonú területek vannak.
Másodikként azt javasolja, hogy ezeknek a területeknek az összevonásával, miután ma ezek a legkülönfélébb köztulajdonokban állnak, hozzanak létre egy egységes területfejlesztési alapot.
Harmadikként pedig felülvizsgálná azt a tabut, hogy az önkormányzatoknak vagy az államnak nem érdemes lakásépítéssel foglalkoznia, és ehelyett azt szeretné, ha
az átlagkeresetűekre, az aktívakra, a fiatalokra és családosokra koncentrálva elgondolkodnának egy bérlakásprogram elindításán.
Hogy a piaci áraknál alacsonyabb lakásbérlettel juthassanak ingatlanhoz és hosszú távú tulajdonossá válhassanak.
Az ÉVOSZ is komplex lakásgazdálkodási programot sürget
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke az InfoRádiónak azt mondta: a 2015 óta bevezetett lakáspolitikai intézkedések következményeit korrigálni kell. „Meg kell nézni, hogy mit oldott meg a program, és mit nem oldott meg. Az, hogy 5 százalékos forgalmi adó lett, az, hogy otthonteremtési családtámogatási támogatások lettek, tulajdonképpen kimozdította a holtpontról az új építésű és használat lakások piacát, viszont 2020-ra már újabb intézkedésre lenne szükség, amelyek a keresletet és a kínálatot próbálnák egyensúlyba hozni” – fogalmazott Koji László.
Az ÉVOSZ elnöke ugyanakkor azt is mondta, hogy
még több új lakásra lenne szükség évente, és a felújítások sem maradhatnak el.
„Optimális esetben mintegy 30 ezer új lakást kellene építenünk. De nem szeretnék én sem abba a hibába esni, hogy csak az új lakásra koncentrálok, így a 20-as évtizednek a felújítások évtizedének kellene lennie. Ma Magyarországon a legnagyobb energiafalók a lakóingatlanok, például a budapesti 960 ezer lakás 60 százalékához az elmúlt 30 évben nem nyúlt hozzá senki” – emelte ki.
Az ÉVOSZ is komplex lakásgazdálkodási programot sürget, amely egyszerre foglalkozik az új lakások építésével, felújítással, bérlakással, a panelépületek problémáival, energetikai kérdésekkel, és kijelöli a feladatot nemcsak a kormányzat, hanem az önkormányzatok, a lakosság és a bankok részére is.
