Infostart.hu
eur:
364.57
usd:
316.36
bux:
150381.6
2026. augusztus 12. szerda Klára
A vájárképzésben résztvevő egyik tanuló munkadarabot jelöl a Kökönyösi Szakközépiskola faipari műhelyében Komlón 2014. szeptember 16-án. Két évtized után Baranyában, Nógrádban és Borsodban indult be újra a hároméves vájárképzés, Komlón tizennégy fiatal tanulja ezt a szakmát. A diákok egyéves gépészeti, ács és kőműves alapképzés után sajátíthatják el a bányaismereteket, majd képessé válnak bányagépek kezelésére, szerelésére, geológiai, geodéziai, hírközlési berendezések használatára is.
Nyitókép: Sóki Tamás

A jövő gimnazistái már nem igazán szeretnének diplomát

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara majdnem 10 ezer hetedikest meg tudott kérdezni a terveiről, íme az eredmény.

A pályaválasztás előtt álló hetedik osztályos általános iskolások több mint harmada szeretne diplomát, és tízből hét diák számára az egyik legfontosabb szempont jövőbeli munkájával kapcsolatban, hogy sok pénzt keressen - derül ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (GVI) legfrissebb kutatásából.

A GVI 9239 nappalis, hetedikes továbbtanulással és szakmaválasztással összefüggő terveit, céljait mérte fel a 2018-2019-es tanév második félévében végzett kutatásában.

A megkérdezett tanulók 35 százaléka állította azt, hogy felsőfokú végzettséget, diplomát szeretne, 32 százalékuk szakmát és érettségit,

11 százalékuk pedig még nem tudja, hogy mi a legmagasabb iskolai végzettség, amit el akar érni. 2014 óta még mindig nő a diploma elérését megcélzó tanulók aránya, és csökken azoké, akik érettségi, illetve szakképzettség és érettségi megszerzésére törekednek - jegyezték meg a közleményben.

A felmérésből kiderült, hogy a diákok számára jövőbeni munkájuk kiválasztásánál fontos ugyan a szabadidő mennyisége és a jó munkahelyi légkör, azonban 71 százalékuk a pénzt nevezte elsődleges szempontnak: olyan munkát akarnak választani, amellyel sok pénzt lehet keresni.

A megkérdezettek 88 százaléka foglalkozott már a továbbtanulás kérdésével.

Közülük tízből nyolcan a szülőkkel való beszélgetést nevezték elsődleges tájékozódási forrásnak, míg 66 százalékuk osztályfőnöki órán, 38 százalékuk az iskolai pályaválasztási rendezvényen, 14 százalékuk pedig kamarai pályaválasztási rendezvényeken szerezte a legfontosabb információkat.

Címlapról ajánljuk
A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

Százak vesztették életüket a hétfői kolumbiai földrengésben, míg a szomszédos Venezuelában júniusban volt két, 7,2-es, illetve 7,5-es erősségű földrengés, a kettő között furcsa mód a látszólagos földrajzi közelség ellenére viszont nincs összefüggés. Van viszont tanulság bőven, erről is beszélt Harangi Szabolcs geológus, vulkanológust, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára az InfoRádióban.

Rendkívüli kormányzati tájékoztató jön Paksról csütörtökön, Magyar Péter külön is üzent a helikopterezésről

Csütörtökön 15 órakor tartják a kormány tájékoztatóját a szerdai paksi kihelyezett kormányülés után. Részletes tájékoztatást adnak a dunai fenékküszöb megépítéséről és a két bárka esetleges elsüllyesztéséről.
inforadio
ARÉNA
2026.08.13. csütörtök, 18:00
Sinkó Eszter
egészségügyi közgazdász
Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Szerdán ismét a kormány döntései kerülhetnek a hazai közélet fókuszába. Magyar Péter bejelentése szerint a kabinet Pakson ülésezve döntött az alacsony vízállás problémáját hosszú távon kezelő beruházásról: megkezdődik egy dunai fenékküszöb építése, szükség esetén pedig két bárka irányított elsüllyesztésével is készek megemelni a folyó vízszintjét. Nem ez volt az egyetlen kormányzati tájékoztató ma: 9 órától az augusztus 20-ai ünnepség részleteire derült fény, ahol bejelentették, hogy a programsorozat 4 milliárdból valósul majd meg, és 2000 drón is részt vesz a showban. Mindeközben kiderült, hogy 2024-től a választásokig 26 milliárd forintot fizetett az Orbán-kormány a Századvégnek, a NER-es építőipari cégek egy friss becslés szerint 2010 óta 900-1000 milliárdnyi profitra tehettek szert túlárazásokból, az Országos Mentőszolgálat telephelyein pedig rendőrök jelentek meg, a Népszava szerint a mentőautók beszerzésének ügyében. Budapest továbbra is küzd a nehéz anyagi helyzettel, szeptember végéig 125 milliónyi hitelt kellene visszafizetnie, aztán október közepéig 86 milliárdnyi szolidaritási hozzájárulást átutalni az államkasszába – ez a jelenlegi körülmények közt lehetetlen kihívást jelent, így egyre sürgetőbb a megállapodás a kormánnyal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×