Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az ágazat szereplőivel való egyeztetések során arra jutott, nem az a megoldás, ha a jelenlegi rendszert változtatják meg, hanem inkább létrehoznak helyette egy új, korszerűbb struktúrát.

Pölöskei Gáborné, a szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár a Magyar Nemzetnek azt mondta, hogy az Országos Képzési Jegyzékre (OKJ) épülő rendszer elavult, ezért olyan szisztémát alakítanak ki helyette, amely

"jobban igazodik a gyorsan fejlődő gazdasági környezet igényeihez".

Alapszakmákat ezentúl kizárólag iskolarendszerben lehet majd oktatni, a felnőttképzésben viszont nem lesz korlátozás, annyi specializáció és részszakképesítés jelenhet meg, amennyit a munkaerő­piaci helyzet éppen indokol tudta meg a lap.

A jövő évtől felálló új rendszer két ága:

1. az alapszakmák, amelyeket iskolarendszerben, tehát az ötéves technikumban és a hároméves szakképző iskolákban lehet majd megtanulni. Ezek a képesítések széles alaptudást biztosítanak majd.
2. a rugalmasabb kereteket biztosító, rövidebb idejű, speciális szaktudást nyújtó szakmai képesítések, amelyeket kizárólag felnőttképzésben lehet oktatni.

Az alapszakmák száma a Magyar Nemzet szerint a jelenleginél alacsonyabb lesz, ezek körét a gazdasági szereplők közreműködésével létrejött ágazati készségtanácsok bevonásával alakítják ki, és számuk várhatóan nem haladja majd meg a 180-at.

A felnőttképzések számát ugyanakkor nem korlátozzák, mert a gazdasági, munkaerőpiaci igényeknek megfelelően változhat, hogy mikor, milyen képzések indítására van szükség.