A 2010-es júniusi rendkívüli esőzések miatt több helyen keletkezett mély árok Somogyban, például Törökkoppány, Karád, Pusztaszemes és Ecseny térségében. Somogybabodon egy több száz méter hosszúságú szakadék keletkezett, amelynek mélysége eléri a 10 métert, a szélessége is csaknem ugyanennyi.

Azóta kevesebbet hallani erről a problémáról, bár a kevésbé látványos esetek mindennaposak

- írja a SONLINE.

Legutóbb arra panaszkodott egy gazda, hogy az értékes mezőgazdasági gépével majdnem belehajtott egy hirtelen előbukkanó árokba a földjén. Az ilyesmi tavasz végén gyakori, mert a kora tavasszal keletkezett árkokat ilyenkor már elfedi a növényzet.

A rövid időn belül lezúduló nagy csapadék okoz gondot – írja a lap. Ha a víz a felszín alatt fut, és csak egy hajszálnyi repedés van a talajon, az könnyen beszakadhat.

Egy növényvédelmi szakmérnök a megyét járva számon tartja a termőföld tájsebeit, vagyis az erózió legfrissebb megjelenését. Tájékoztatása szerint Pusztaszemes és Kapoly határában az árkos erózió 50 hektárt érint. Ilyenkor elég, hogy egy arra járó traktor csapásán kialakuljon az egyre mélyülő árok.

Somogy 253 ezer hektár szántóterületéből 100 ezer hektárt kifejezetten veszélyeztet a talajerózió.

A leginkább érintett a külső-somogyi dombvidék, de már a Marcali-hátság és a Kapos völgye enyhén lankás területein is megjelent a talajerózió.

A veszély nagy, bár ez lassú folyamat, ám a jövőnket pusztítja, mert évről évre halad előre Somogyban lassan, de biztosan, fogalmazott a szakmérnök. A gazdák azonban tudnak védekezni. A lejtővel párhuzamosan nem tanácsos szántani, és jobb, ha sűrű térállású növényeket vetnek, mint a kalászosok és a repce, szemben a ritka térállásúakkal, mint a napraforgó vagy a kukorica. A füvesített sávok csökkentik a lejtőn lefolyó víz sebességét.