Újabb pontjához érkezett az Országos Bírói Tanács (OBT) és az Országos Bírósági Hivatal (OBH), valamint annak vezetője, Handó Tünde közötti vita. Ezúttal az OBT határozott úgy szerdai ülésén, hogy indítványozza Handó elmozdítását az Országgyűlésnél.

A testület indokolása szerint alaptörvényben foglalt feladata, hogy felügyelje a bíróságok központi igazgatását ellátó, Országgyűlés által kinevezett Országos Bírósági Hivatal elnökét, és törvénysértés esetén jelzéssel él, a kötelezettségek elmulasztása, illetve méltatlanság esetén pedig az OBH elnökének tisztségétől való megfosztását kell kezdeményeznie.

Az OBT öszesen nyolc alakommal élt jelzéssel az OBH elnöke felé, és több feladata tekintetében 90 napon túl nem tett eleget kötelezettségeinek. A bírói testület most elküldi jelentését az Országgyűlés igazságügyi bizottságának, ahol meghallgathatják Handót és az OBT soros elnökét is. Ezek után a parlamentnek szavaznia kell majd a bizottság előterjesztéséről.

Az OBH és az OBT harca már jó ideje zajlik, az OBH elnöke a törvényileg előírt létszámnál kevesebbel taggal működő bírói tanács működését nem tartja törvényesnek, ezért nem fogadja el a döntéseit, illetve a jelentéseit, és nem vesz részt a testület ülésein sem.

Az OBT határozatának megjelenése után közleményt adott ki az Igazságügyi Minisztérium, melyben kijelenti: "szükséges az OBH elnöke és az OBT között kialakult vita mielőbbi feloldása." A tárca következetes álláspontja az, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége a demokratikus jogállam működésének egyik alappillére, amelyet a kormány mindenkor tiszteletben tart, és a két szerv között kialakult alkotmányos vitában a végrehajtó hatalomnak semmilyen szerepe nincs.

Az alapvető jogok biztosa észlelve, hogy "két, élesen eltérő álláspont alakult ki az OBT alkotmányos működésének kérdésében, és ez a jogbiztonságot veszélyeztető értelmezési bizonytalanságot eredményezett", az Alkotmánybíróságról szóló törvényben foglalt jogkörében az Alaptörvény értelmezését indítványozta. Az Igazságügyi Minisztérium sajnálatosnak tartja, hogy az OBT az érintettek közötti alkotmányos párbeszéd lehetőségeit nem kimerítve, az Alkotmánybíróság döntését megelőzően hozta meg határozatát.