Kisebb-nagyobb becslési bizonytalanságok vannak, de a kutatók szerint 195 millió évvel ezelőtt jelentek meg ezek a tojásfajták, bár ez nem jelenti azt, hogy ne lehetett volna kissé korábban is ilyennel találkozni, de a fosszilis rekord nem őriz meg nekünk mindent - mondta Prondvai Edina. Az MTA-ELTE Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoport és a Genti Egyetem Gerincesek Evolúciós Morfológiája Kutatócsoportjának tagja hozzátette: az említett korból sok helyen jelennek meg a kemény tojáshéjak és a tojásfosszíliák.

A legrégebbi tojások abban különböznek a többitől, hogy – bár a szerkezeti felépítése követi a krokodilok és a madarak ágának fő vonulatát – a burka azonban rendkívül vékony, ami átmenetet képez a lágy- és kemény héjú tojások között – emelte ki Prondvai Edina.

315 millió évvel ezelőtt megjelentek a tojásrakásra képes magzatburkos gerincesek, de a két korszak között eltelt időből nem maradtak fel fosszíliák – tette hozzá a szakértő. Ebből arra következtetnek, hogy ekkor lágy héjú tojásokat raktak a dinoszauruszok, majd történhetett valami, amire minden faj egymástól függetlenül úgy reagált, hogy elkezdte vastagítani a meszes tojáshéjat. Rejtély azonban, hogy milyen környezeti faktorra volt ez a válasz. Oxigénszint-emelkedésre utaló jelek vannak közel abból az időszakból, de mégsem teljes az időbeli átfedés.

A beszélgetést teljes hosszában meghallgathatják az InfoRádió Szigma - A holnap világa című magazinműsorának keddi adásában.