A Himnusz hangjaival kezdődött a március 15-ei összellenzéki ünnepség a budapesti Szabad sajtó úton. A sok ezer résztvevőt "Nemzeti egységet!" felirat fogadta az Erzsébet híd budai hídfőjénél. Felütésként Fodor Tamás színművész szavalta el Petőfi Sándor két versét (Kutyák dala, Farkasok dala).

Deák Dániel egyetemi tanár azt a kérdést feszegette, miért bukott el a szabadságharc, s mint említette, már a forradalom után többfajta megfejtés érkezett erre, de csak kevesek gondoltak arra, hogy "magunkban keressük a hibát";

mert csak egy dolog a szabadság, a másik a szövetség, aminek megújítására szükség van - ennek hordozói pedig a politizáló civilek. "Ehhez bátor polgárokra van szükség"

- mondta el rövid beszédében.

Ezt követően Molnár Péter magyar és Európa-bajnok öntötte művészi formába az aktuálpolitikai helyzettel kapcsolatos véleményét. "Volt egy álmunk. Hányszor kell még elfelejtenünk?" - tette fel a kérdést ismétlődően.

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikusok Szakszervezetének képviselője elmondta,

a szakszervezetek feléledéséhez a "rabszolgatörvény" elleni tiltakozás adta,

azóta félpályás útlezárásokat, sztrájkokat, forgalom lassító demonstrációkat tartottak. Mint elmondta, a sztrájk lényege a bérharc, és nagyon várja, hogy további munkavállalók fognak össze közös érdekük nyomán. Kritizálta a 2011-es sztrájktörvény-módosítást, amely szerint a sztrájkhoz meg kell állapodni a még elégséges szolgáltatásról, de ennek a kereteit a jogalkotó nem szabályozta pontosan. Bejelentette:

május 1-jén nagyszabású akcióra készülnek a szakszervezetek.

A debreceni Káposznyák István (Szolidaritás mozgalom) felidézte, Debrecenben 1849. április 14-én közfelkiáltással mondták ki a Habsburg ház trónfosztását. "Azok, akik keresztény Magyarországról beszélnek, vallásos köntösbe bújva uszítanak, hazudnak, lopnak. Közben a politikának azokról az emberekről kéne szólnia, akik fenntartják ezt az országot" - mondta beszédében, összefogást sürgetve az "elnyomás ellen", mint egykor a Debreceni Nagytemplomban.

Fehér Tibor (A Város Mindenkié) a lakhatás alapjogáról beszélt, ami nem sokkal már az 1849-ben véget ért szabadságharc után napirendre került. Figyelmeztetett, mindenkit érint a lakhatási válság, aki a jövedelme többségét erre fordítja. "Mondjuk ki minimumként, hogy gyermekes családokat közös elhelyezés nélkül ne lehessen kilakoltatni" - ajánlotta hallgatósága figyelmébe kapcsolódó petíciójukat.

Sipos Ferenc Norbert egyetemista Orbán Viktort idézte: aki elereszti a fiataljait, a jövőjét veszíti el. Szerinte a hazai politika egyáltalán nem a fiataloktól és az ő problémáitól hangos, miközben megkapják, hogy miért ilyen közömbösek a fiatalok a politikával szemben. Az eddigi kormányok - megfogalmazása szerint - csak arcon köpték ezt a generációt.

Ezt követően felolvasták

az ellenzék 12 pontját

Ezt követőleg "a magyar anyák üzenetét" nem tudták bejátszani technikai okokból.

Jött viszont Lakatos Béla, aki a romák érdekében emelt szót, tiltakozva amiatt, hogy vannak, akik ma migránsoknak nevezik a cigányokat. Megválaszolva azt a kérdést, hogy miért áll olyanokkal egy színpadra, akikkel talán nem kellene, azt mondta, nem "díszcigányokra", hanem lehetőségekre van szükség. Sürgette, hogy éljenek együtt békében cigányok és nem cigányok.

Márki-Zay Péter (Mindenki Magyarországa Mozgalom) állt utána színpadra, aki rövid beszédében elmondta, régen Hódmezővásárhelyen régen ellenzéki és kormányoldali emberek együtt ünnepelnek, de ez nemrég megváltozott.

"Amíg egy országot megoszt a hatalom, nem lehet nemzetről beszélni. Vissza fogjuk szerezni ennek a szónak a valódi tekintészét"

- fogalmazott, hozzátéve, "egy évvel ezelőtt Hódmezővásárhelyen a szeretet hatalma legyőzte a hatalom szeretetét". Ezzel párhuzamosan újra buzdított, az őszi önkormányzati választásokon a legtöbb helyen induljon egyetlen jelölt a kormányoldali jelölttel szemben. "Senkinek nem lehet drágább rongy élete, mint a haza becsülete" - mondta, hozzátéve,

"a hatalom 1848-ban is megtanulta, hogy az összefogás veszélyes".

Számot adott arról, hogy Orosházán csütörtökön valósult meg az ellenzéki összefogás egy sor város után. Ajánlatot tett az ellenzéki pártoknak: az EP-választásokon szavazásra buzdítanak és ellenőrzik a mozgalom felhívására a választások tisztaságát, cserébe ősszel lépjenek egyet hátra a pártok a jelöléskor.

Arra buzdított, hogy mivel ma már nem kellenek nyomdák a sajtóhoz, mindenki nyomja meg a "Megosztás" gombot és beszéljen szomszédaival, ismerőseivel az igazságról: "Vállaljátok büszkén a véleményeteket! (...) Városról városra fogjuk visszafoglalni Magyarországot."

Pártbeszédek, politikusok

A polgármestert követően Gyurcsány Ferenc felesége, Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-listavezetője kapott szót. Dobrev elmondta, "egy élhető Magyarország felépítése a feladat", persze mután "elkergették Orbán Viktort". Szerinte az európai egyesült államok nem lázálom; az a kérdés, hogy Magyarország benne lesz-e. Úgy látja,

a Hankook gumigyár dolgozói példát mutattak egy egész országnak,

a sztrájkra készülő pedagógusoknak és közszolgáknak is, akik mögött ott áll a családjuk is. "Nincs alku Orbán rendszerével" - hangoztatta Dobrev Klára, aki szerint "lázadni" kell, kisebbségbe kell szorítani a Fideszt az EP-választáson, majd az őszi önkormányzati választásokon nagy eredményt elérni.

Hadházy Ákos független parlamenti képviselő azt mondta, sok beszéd helyett sok munkára van szükség, kitartó elszántságra. Fontos feladatnak nevezte, hogy noha már majdnem félmillió aláírás összegyűlt az Európai Ügyészségért, még egyszer ennyire szükség van. Megismételte, minden szavazókörben kell lennie ellenzéki ellenőrnek is az idei választásokon. Bejelentette, a rendezvény végén a Kossuth térre megy, majd onnan a tévészékházhoz, ahol "nem lesz semmilyen balhé", de "nem ma" fognak utoljára odamenni, hamarosan "blokád alá" fogják venni az épületet, mert "szánalmas balf*szok vagyunk, ha hagyjuk, hogy gyalázzanak minket az adófizetők pénzéből."

Jakab Péter (Jobbik) szerint Orbán Viktor félreértése, hogy az elnyomókat ünneplik ilyenkor. Hosszan sorolta a szerinte szégyenteljes kormányzati intézkedéseket, illetve az Állami Számvevőszék jelzésértékű ellenőrzéseit a pártoknál. Szerinte a Fidesznek nem tizenkettő, csak egy pontja van: "kívánjuk Brüsszel eltörlését".

Turcsány Szabolcs (LMP) felhívta a figyelmet arra, hogy az ellenzék akkor lesz sikeres, ha megtanulja a saját sokszínűségét. Szólt az energiafüggetlenség és a zöld politika mellett, hozzátéve, azokat szeretné képviselni, akik szerint az ember az első és nem a profit. Bejelentette, "bárkivel" együtt tudnak működni a következő választásokon, akikkel közös hangot találnak a fent említett célokban és a Fidesz leváltásában.

Bősz Anett (Liberálisok) szerint egy illiberális államban nem biztonságos tüntetni. Szerinte közös felelősség a jogállami kereteket újjáépíteni Magyarországon, megfelelve a tizenkét pont által támasztott elvárásoknak.

Az MSZP részéről a 19 éves Kálló Dániel állt színpadra, felsorolta, 1848 március 15-én melyik ismert márciusi ifjú hány éves volt - kiderült, a 25 éve Petőfi Sándor kifejezetten idős volt közöttük. Ezért számára ez az ünnep a fiatalság ünnepe. Ő is nehéz szívvel hallotta, hogy a fiatalok apatikusak, mert ez szerinte félreértés. Szerinte nem a politikából, hanem az ország vezetőiből ábrándult ki a generációja. Hogy miért hagyják el annyian az országot? Kölcsey szavaival élt: "Szertenézett, s nem lelé honját a hazában." Mint elmondta,

ami a hatalomnak nem tetszik, eltünteti, mint az óriásplakátokat vagy "azt a bizonyos Echo TV-s interjút"

vele még diákönkormányzati képviselőként.

A Momentum szónoka Donáth Anna volt. A fiatal politikus szerint együtt mozdultak meg Európa és Magyarország polgárai, nem csak azt elmondva, hogy mit nem akarnak, hanem azt is, hogy mit igen. "Nem elég a király elűzésére buzdítani, el kell tudni mondani, hogy milyen országot álmodunk magunknak" - fogalmazott rövid beszédében.

A szónoklatok sorát a Párbeszéd EP-képviselője, Jávor Benedek zárta. A politikus elmondta,

"amikor Petőfiék nyugatra tekintettek, nem lettek kevésbé magyarok, nem lettek hazaárulók".

Orbán Viktort "Moszvától függő, köpcös, kis bábhelytartónak" nevezte. Jó hírként elmondta, bár 1849-ben a szabadságharc alulmaradt, de az akkori eszméken nyugszik ma Európa, ezeket kell most megvédeni - nyomatékosította. Szerinte az EP-választás tétje az európai nyugat vagy az orosz kelet. "72 nap, ennyi van a választásokig, 72 nap múlva megüzenhetitek a hatalomnak, hogy a forradalom eszméi még ma is élnek" - zárta gondolatait.

Az esemény végén felolvasták az ellenzék márciusi kiáltványát.

A Mi Hazánk Mozgalom nem vett részt az ellenzéki megmozduláson. Budapesti rendezvényükön Toroczkai László, a párt elnöke és európai parlamenti listájának vezetője azt mondta: a Mi Hazánk az egyetlen párt, amely azt vallja, hogy Magyarország a magyaroké, Európa pedig az európaiaké. Véleménye szerint ma is érvényes a sajtószabadságra vonatkozó követelés, nem csupán "a kormány által uralt médiát" cenzúrázzák - mondta -, hanem a multinacionális tőke által kontrollált média sem mondja el az igazságot.